a magyarok 45 százaléka kifejezetten elégedetlen a munkahelyével - világít rá az Erste Magyarország friss kutatása. A rossz érzés a kis- vagy közepes vállalkozásoknál (kkv), valamint a nagyvállalatoknál dolgozó, fizikai munkát végzők esetében még magasabb, esetükben ez az arány a szinte drámainak mondható 55, illetve 54 százalékot is eléri. A skála másik végén a szellemi munkát vállalkozóként végzők vannak: közülük csak 16 százalék nem elégedett, ami a felmérés készítői szerint érthető, mert ők leginkább azt a munkát végzik, amit maguk választottak. Ezek után az nem meglepő, hogy az érettségivel rendelkezők és a szakmunkás végzettségűek nyilatkoztak a leginkább negatívan a kérdésben, míg a diplomások voltak a legkevésbé elégedetlenek.
A nem túl rózsás eredményekben alighanem benne van az ország, s ezen belül is a gazdaság helyzete is – mondta lapunknak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Az átfogóbb véleményhez persze mélyebben ismerni kellene a felmérést, de érdekvédelemként magunk is tapasztaljuk, hogy nagyon nehéz ma mosolygós, elégedett emberekkel találkozni a munkahelyeken. A mi visszajelzéseink alapján ennek egyik okát abban is látjuk – egészítette ki a kutatás eredményeit -, hogy az emberek nem érzékelik az anyagi előrelépés lehetőségét. Hiába emelnek a jövedelmeiken, ez nem fedezi azt, amilyen mértékű inflációt érzékelnek. Egyszerűen nem azt érzik az emberek, hogy jobban élnének, mint 2-3 évvel ezelőtt. Ez pedig óhatatlanul átitatja a mindennapokat – tette hozzá az érdekvédelem vezetője. Mi magunk is azt érezzük, hogy az emberek nagyon nehezen tudnak elérni olyan eredményeket, amely elégedettségre adnának okot számukra.
Szeretik a munkát, de inkább csak nézni, hamar nyugdíjba menne Z generációA lehetséges magyarázatokat az Erste anyaga is keresi, s megjegyzi, hogy a munkavállalók több mint fele (51 százalék) nem igazán tudja kibontakoztatni a tehetségét a munkahelyén. Ami annyit tesz, hogy a válaszadók nem látnak esélyt karrierjük építésére jelenlegi munkahelyükön, nem tartja valószínűnek, hogy házon belül váltani tudna vagy előléptetnék. Mindez szintén meghúzódik az igencsak magasnak mondható, frusztrációt tükröző adatok mögött.
Így már meglepőnek sem nevezhető, hogy a munkavállalók közel fele (47 százalék) nem a jelenlegi munkahelyén képzeli el magát a jövőben, és két éven belül váltani szeretne. Közülük 42 százalék ráadásul minél hamarabb lépne, míg 58 százalékuk "csak" a következő 1-2 évre tervezi az új munkahely keresését. Ezek az eredmények alighanem tükröződnek abban a fejleményben is, amit szakértők rendre hangsúlyoznak a hazai munkaerőpiaccal kapcsolatban, hogy a fluktuáció aránya igen jelentős, sokkal magasabb a kívánatosnál. Ez pedig a vállalatok, vállalkozások számára a terveik megvalósítását, fejlődésüket is veszélyeztetheti. E mellett az azért némi vigaszt nyújthat, hogy a hosszú időre, azaz a cégüknél több mint 5 éves maradást tervezők aránya is magas, 32 százalék. A társaságok számára éppen az lehet a cél, hogy ilyen munkaerőre rábukkanjanak, mert ők számukra is stabilitást nyújtanak.
A magyar fiataloknak most már más kell, olyan nagy elvárásaik vannak, hogy a saját életmódjukon is készek változtatni