A társadalom jóléti kérdéseit is szem előtt tartó működési rendet kell felépíteniük azoknak a vállalatoknak, amelyek sikeresen akarják magukhoz csábítani és megtartani a munkaerőpiacon egyre nagyobb arányba megjelenő Z generáció tagjait, vagyis az 1997 és 2012 között születetteket. Muszáj olyan működési modellt kialakítaniuk és kínálniuk, amely szociális érzékenységet, környezettudatosságot és fenntarthatóságot tükröz, és ezeket a kérdésköröket együttesen kezelve innovatív megközelítésre képes. Ezeknek a megjelenését ráadásul nem csak házon belül várják el a korosztály tagjai, hanem az is a „kívánságaik” között szerepel, hogy a munkaadójuk a széles környezetére is hatással tudjon lenni. Ezek alapján pedig az körvonalazódik, hogy a Z generációsok a mostanitól merőben különböző társadalmi és munkaügyi keretrendszerben tudják magukat elképzelni, mi több, lényegében csak ebben érzik jól magukat – derül ki a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös, a Z generáció jövő és az innováció kérdéskörét felölelő kutatásából.
Az nem meglepő, hogy a korosztályhoz tartozók több mint kétharmada (70 százalék) kifejezetten szeretne innovatív munkahelyen, innovatív vállalatnál dolgozni. Ugyanakkor ennél érezhetően jóval szélesebb horizonton gondolkodnak, amit az is jelez, hogy a világ előtt álló legfontosabb problémaként a fogyasztói társadalomból fakadó kihívásokat (45 százalék), a klímaválságot (44 százalék) illetve a megszűnőben és kifogyóban lévő természeti erőforrásokat (41 százalék) azonosítják.
Ám ami igazán feltűnő válaszaikban – s ez utal különösen arra, hogy jóérzésükhöz egy szélesen gondolkodó munkáltatóra van szükségük -, hogy többségük (53 százalék) úgy véli; ezeken a problémákon a cégek képesek enyhíteni.
A vállalatok felelősségvállalását ugyanakkor társadalmi téren is fontosnak tartják a fiatalok. Közülük minden harmadik el is várja, hogy a társaságok kiemelt figyelmet fordítsanak a szociális innovációra, és közel ugyanennyien (33 százalék) gondolják, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődéshez is hozzá kell járulniuk, sőt, az egyéni fejlődés támogatása is a kiemelt prioritások között szerepel (34 százalék).
Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen céget tart vonzónak egy Z generációhoz tartozó fiatal.
A kutatás eredményei szerint minden más szempontnál fontosabbnak tartják a rugalmas munkaszervezést és a home office-t,
azért hogy a munka-magánélet egyensúlya biztosított legyen. Erre a vállalatok innovatív hozzáállásának és a jövő munkahelyének fontos mércéjeként tekintenek. Sokat jelent a Z generáció számára az is, ha a munkahelyek a legújabb technológiákat alkalmazzák (37 százalék) és modern, esztétikus, ergonomikus fizikai környezetet kínáljanak. Úgy vélik ez segíti az innovációt és a kreativitást, inspiratív és izgalmas teret ad a kollaborációnak és a kikapcsolódásnak is. Az adatokból jól látszik, hogy a fiatalok munkavállalói szemléletében egyértelműen a személyes és emberi tényezők a legfontosabbak, amelyek még olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia vagy robotikai megoldások alkalmazása. A válaszokból ugyanakkor az is kiderül, hogy Z generációsok több mint negyede olyan munkahelyen dolgozna, ahol sokat tesznek a környezetvédelemért (ilyenek például a zéró széndioxid-kibocsátású vállalatok), vagy amelynek példaértékű társadalmi szerepvállalási programja van. Az innovatív vállalatok ismérve még szerintük, hogy támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását, ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre és az előmenetelre, valamint segítik a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését.
A fiatalok szeretnek a fővárosban élni, de a családalapítást egyharmaduk már külföldön terveziA válaszok alapján világosan kiderül, hogy a fiatalok egyértelműen értik; innovatív társadalom nincs innovatív hátország, azaz például ezeknek az elvárásoknak megfelelő oktatás nélkül. Ennek elemeiről is beszéltek. Így szerintük a felsőoktatásban az innovatív szemlélet kulcsa leginkább a tehetséggondozás lehet, valamint az, hogy már a főiskolai, egyetemi évek alatt be lehessen kerülni nemzetközi projektekbe és kutatásokba. Kiemelt fontosságú az is, hogy a szakmai gyakorlatokat valós vállalati környezetben lehessen elvégezni. Így tehát elvárás részükről a munkaadók felsőoktatási iskolákkal való együttműködése.
Annak ellenére, hogy a Z generáció tagjai részéről komoly elvárások fogalmazódnak meg a cégek irányába, az azért világos számukra, hogy önmagukban azért nem tudják megoldani a fenntarthatóság kihívásait, ehhez mindenkinek, egyéni szinten is hozzá kell járulni.
Éppen ezért a saját életmódjukon is készek változtatni, ha a környezetvédelemről és a fenntartható jövőről van szó.
A válaszadók legnagyobb hányada például hangsúlyozta is, hogy a jövőben olyan termékeket vásárolna, amelyeknek kicsi az ökológiai lábnyoma. Sőt, a majd’ egyharmaduk elektromos vagy hibrid hajtáslánccal felszerelt járműveket (rollert, biciklit, autót) kíván használni.
A magyar fiatalok változást akarnak, óriási a nyitottság valami újraItthon érték igazán az innováció
A jelek szerint a fiatalok kifejezetten lokálpatriótának mondhatóak, mert a kutatásban résztvevő válaszadók közel fele szerint fontos elem, hogy Magyarország is tudja hasznosítani az adott innovációt. Mintegy harmaduk úgy véli, hogy az ország szempontjából az a jó innováció, ami itthon valósul meg, vagy amelyen magyar szakemberek is dolgoznak. Azt viszont, hogy konkrétan magyar feltaláló nevéhez kötődjön egy adott fejlesztés, csak kevesen tekintik meghatározónak. Szerintük egyébként a szoftveres megoldások, a szoftverfejlesztés, a gyógyszerkutatás és az autóipar az a három terület, ahol ma Magyarország élen jár az innovációban.
