Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat 13 464 vizsgálatot végzett el azóta, és 75 esetben javasolta a munkáltatónak a kifogásolható életvitel megállapítását, de azt, hogy milyen konkrét okból tették ez, nem árulta el. A szervezet a Népszava érdeklődésére most általánosságban leírta, hogy „büntetett előéletre vonatkozó” adatok, illetve a „gyermekek fejlődéséhez szükséges védelemmel és gondoskodással össze nem egyeztethető” életvitel alapján hozott ilyen döntést, de hiába kérdeztünk rá, hogy pontosan milyen bűncselekményről, életformáról van szó, választ nem kaptunk.
Annyit közölt az NVSZ, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény egy bizonyos pontja írja le részletesen, hogy milyen esetekben minősül kifogásolhatónak az érintett gyerekvédelmi dolgozó életvitele. A hivatkozott szabályozásban azonban egyetlen konkrétum sem szerepel erről, csak annyi, hogy „nem alkalmas a munkára, akinek életvitele a gyerekek biztonságos ellátása, gondozása és nevelése, a megfelelő testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemmel és gondoskodással össze nem egyeztethető, vagy ilyen életvitelt folytató, esetleg bűncselekményt elkövető, azzal gyanúsítható személyekkel tart fent kapcsolatot”. Vagyis nem tudni, hogy egy évnyi vizsgálódás után találtak-e pedofil embert a rendszerben.
Miközben sokan hagyják el a gyermekvédelmet, 13 ezer vizsgálat közül 75 esetben állapítottak meg kifogásolható életviteltEgy évvel ezelőtt tudta meg a közvélemény, hogy a pápalátogatás ürügyén Novák Katalin akkori államfő 2023. áprilisban elnöki kegyelemben részesítette Kónya Endrét, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét. Őt azért ítéltek korábban 3 év 4 hónap börtönre, mert felettesét, a bicskei gyermekotthont 26 éven át vezető, szakmai és állami elismeréssel kitüntetett igazgatóját, Vásárhelyi Jánost segítette abban, hogy a legalább tíz kiskorú fiú zaklatását titokban tarthassa. Az azóta kegyelmi ügyként elhíresült botrány ráirányította a figyelmet a hazai gyermekvédelmi rendszer súlyos hiányosságaira, de a kormány részéről a valódi politikai felelősök megbüntetése, a saját felelősségük elismerése, a rendszer hibáinak keresése, feltárása, azok érdemi kezelése máig nem történt meg. Abba csak Novák Katalin államfő, és a döntést ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter bukott bele. Balog Zoltán volt miniszter pedig – aki később elismerte, hogy „kegyelmet kért” Kónya Endrének - csak református zsinat elnökségéről mondott le, ám a püspöki címet mindmáig megtartotta.
„Nem ismerek olyan kollégát, aki ne találkozott volna pedofil történettel” – Haldoklik a magyar gyermekvédelem, figyelni sem tudnak a gondozottakraA botránnyal a magát családbarátnak nevező kormány először nem tudott mit kezdeni, majd a miniszterelnök hat nap után szólalt meg, és igyekezett teljesen elhatárolni magát tőle. Személyesen kezdeményezett alkotmánymódosítást annak érdekében, hogy kiskorú gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények esetén a bűnös ne kaphasson kegyelmet. Ezt még számos, szakmailag indokolatlan és átgondolatlan lépés követte, melyek közé tartozik az ágazatban dolgozók kifogástalan életvitelének ellenőrzése is. Ez az a szabályozás, amely előírja a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot, amelyben a dolgozók szexuális életére is rákérdeznek, illetve a magánéletet, a vagyoni helyzetet firtatják, sőt, akár a családtagok megfigyelése is lehetővé válik. Noha ismert és elismert szakemberek, szervezetek jelezték, hogy ennek értékelhető szakmai tartalma nincs, fenyegetés helyett támogatásra és pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a gyermekvédelmi rendszer jó irányba változzon, kritikájuk süket fülekre talált.
A kormány döntéseinek eredménye az lett, hogy a gyerekvédelemben dolgozók harmada felmondott, intézmények zártak be, gyerekcsoportokat kellett összevonni. Traumatizált kisgyerekeknek kellett idegen helyre költözniük, és sokan elveszítették a szeretett nevelőjüket, és óvodát, iskolát is váltaniuk kellett. A súlyos pénzhiányra, alulfinanszírozottságra az intézményekből kikerülő fotók is rávilágítottak. Azokon elavult épületek, penészes, koszos falak, egymás mellé tolt kiságyak, túlzsúfolt szobák látszanak. A dolgozók szerint ma már a szakmai minimumot sem lehet teljesíteni, a legkitartóbb szakemberek mellett nem megfelelő képzettségű munkatársak vállalnak munkát ideig óráig. Pszichológusok, fejlesztőpedagógusok is alig maradtak. A dolgozók fizetése olyan alacsony, hogy sokan két munkahelyen kénytelenek dolgozni. A bérrendezést mégis legkorábban 2026-ra tervezi a miniszterelnök.
Csak idén a gyermekvédelmi dolgozók egyharmada távozott a szakellátási intézményekből„Két-három évesek is felügyelet nélkül maradnak” – Kitálal a volt gyermekvédelmi vezető, szerinte Pintér Sándor téved, minden évben rosszabb lettLapunknak több dolgozó arról mesélt, hogy súlyosan traumatizált gyerekek, fiatalok vannak szökésben, a droghasználat és a prostitúció is elterjedt. Több száz újszülöttet, csecsemőt hagynak szüleik kórházban, akik hónapokig, sőt, akár egy éven túl is ott maradnak, mert nincs elég nevelőszülő, és az intézetekben sem fogadják őket. A gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek egymással és egymástól függetlenül is szakmai javaslatokat dolgoztak ki, számos alkalommal egyeztetést is kezdeményeztek a kormánnyal, de meg sem hallgatták őket.
Arra, hogy lépni kellene, már évekkel a pedofil botrány előtt is felhívták a figyelmet a szakemberek. A Gyermekjogi Civil Koalíció például 2019-ben alternatív jelentést készített az ENSZ gyermekjogi egyezményének hazai végrehajtásáról. Azt, hogy baj van, az alapvető jogok biztosa is többször jelezte. A területért felelős Belügyminisztérium hallgat az ügyben.
Törvényi szintre emelte az Orbán-kormány, hogy a „szökésben” lévő gyerekek helyére másokat helyezhetnek el a gyámhatóságok