A magyar gazdaság termelésének csökkenésére utal a Magyar Logisztika, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) januári felmérése, amit hétfőn hozott nyilvánosságra a szervezet. A beszerzésimenedzser-index (BMI) januárban 49,8 ponton állt, az index 50 alatt a gazdasági tevékenységek visszaesését jelzi.
A társaság közleménye szerint a BMI részindexeinek többsége csökkent januárban, ugyanakkor reménysugárt jelent a jövőre nézve, hogy az új rendeléseknél 0,2 százalékkal nőtt. A termelési részindex ugyan 50 pont felett áll, de a mutató csökkent 2,4 ponttal az előző hónaphoz képest, miközben a foglakoztatási hajlandóságot mutató részindexe 50 pont alá esett januárban – vagyis
a cégek a munkaerő csökkentésére készülnek, ami nem arra utal, hogy a következő hónapokban komoly fellendülésre készülnének.
Jól jelezi a probléma mélységét, hogy a vásárolt készletek értéke 1995 óta a harmadik legalacsonyabb értéken áll, vagyis a cégek kiürítették készleteiket is.
A feldolgozóipar problémái jelentős részben a gyenge külföldi megrendelésekkel magyarázhatók, amit jelez az importindex 1,3 százalékpontos és az exportindex 5,0 százalékpontos visszaesése is. A gyenge külpiaci keresletet támasztják alá a KSH szintén hétfőn publikált külkereskedelmi adatai:
decemberben export euróban számított értéke 0,5, míg az importé 7,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 19, az importoldalon 17 százalékkal alulmúlta az előző havit – vagyis nagyon gyenge hónappal zárta az amúgy is gyenge évet a magyar külkereskedelem. A részletekre még várni kell, de nem lenne meglepő, hogy az év végi gyárleállások miatt jelentősen csökkenne a magyar autóipar teljesítménye. A külkereskedelem amúgy egész évben gyengén teljesített, hisz éves szinten az import 5,7 százalékkal, a kivitel 3,6 százalékkal csökkent 2023-hoz képest. Meg kell jegyezni, hogy a külkereskedelem két éve csökken, utoljára 2022 produkált fellendülést, nem utolsósorban a Covid-járvány utáni nyitásnak köszönhetően.
Az, hogy a magyar gazdaság kilátásai visszafogottak, nem csak az MLKBT, de a GKI Gazdaságkutató Zrt. januári konjunktúrafelmérése is megerősíti: GKI konjunktúraindexe januárban 19 havi mélypontra esett vissza, miután mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalom csökkent 2024 decemberéhez mérten. Az üzleti bizalomnál ennél is nagyobb baj: a GKI üzleti bizalmi indexe januárban a statisztikai hibahatáron belül csökkent, de ezzel is 50 havi mélypontjára csúszott. Az ipari és az építőipari bizalmi index hibahatáron belül emelkedett az előző felméréshez képest. Ugyanakkor a kereskedelmi index enyhén, az üzleti szolgáltatók bizalmi mutatója jelentősen esett.
Továbbra is a kereskedelem a legkevésbé és az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor.
A GKI felmérése szerint a foglalkoztatási indikátor, ami a vállalkozások összesített foglalkoztatási hajlandóságát jelzi, januárban némileg csökkent decemberhez képest, s ezzel e mutató 19 havi mélypontra esett. Az iparban, az építőiparban és a szolgáltatások terén romlottak a foglalkoztatási szándékok az előző hónaphoz képest, míg a kereskedelemben javuló kilátásokkal lehetett találkozni.
A következő három hónapban a vállalkozások 9 százaléka a létszám bővítésére, míg 14 százalékuk elbocsátásokra készül
– vagyis a GKI korábbi felmérése is megerősítette, hogy reálisan nem várható gyors fellendülés azután, hogy tavaly mindössze 0,5 százalékkal nőtt magyar gazdaság, a szezonálisan kiigazított adatok nézzük akkor is mindössze 0,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, GDP értéke
Orbán Viktor miniszterelnök és a kormánypropaganda decembertől azt kommunikálja, hogy a magyar gazdaság 2025-ben repülőrajtot vesz, amit azóta már maga is finomított. Mondván a repülőrajt olyan lesz, hogy 2025 első felében nem történik semmi a gazdaságban, a második félévben viszont komolyabb gazdasági aktivitást, így akár 3-4 százalékos gazdasági növekedést vár.
Az elemzők szerint a kormány által várt 3,4 százalékkal szemben idén 2-2,5 százalékos gazdasági növekedés várható, a legoptimistábbak szerint talán megközelíthetjük a három százalékot, abban az esetben,
ha a második félévre valóban beindul az uniós konjunktúra, amelynek esélyei most kezdenek összeomlani látva az USA által kirobbantott vámháborút.
Az elemzők szerint az év eleji 0-2 százalékos GDP után a második félévben élénkülés várható, akár 3-4 százalékos növekedés is elképzelhető, de lefele mutató kockázatokkal. Az egyik legnagyobb kockázat USA-adminisztráció által lebegtettet unióellenes vámintézkedések, amelyek ha valóban életbe lépnek valamilyen formában, az visszavetheti az EU gazdaságának bővülését, az uniós konjunktúra hiánya, pedig a magyar növekedési terveket is visszafogja.
Orbán Viktor: Repülőrajt, utazósebesség, aztán sprintAz orbáni repülőrajt helyett inkább csak kockázatok körvonalazódnak a magyar gazdaságbanJókora földbe fúródással indult a 2025-ös „repülőrajt”