Ez egy szakmai abszurditás. Év közben egyszerűen tilos módosítani az adószabályokat. Lejáratják vele a hazai adópolitikát, ráadásul tiltja a jogalkotási törvény is – fakadt ki a Népszavának Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke annak kapcsán, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) néhány napja jelezte, visszamenőlegesen, az év elejétől, 12 millió forintról 18 millió forintra emeli az ÁFA alanyi adómentesség értékhatárát.
Annak kapcsán kerestük a szakembert, hogy a hétvégén történt némi előrelépés, Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója vasárnapi Facebook posztjában a részletekkel kapcsolatban osztott meg információt. Jelezte, hogy a jogszabály a választás megtételéhez 2025. február 28-ig ad időt, ami szerinte elegendő. A lehetőséggel az élhet, akinek a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható árbevétele nem haladja meg a 18 millió forintot, és akit egyéb feltételek nem zárnak ki.
12 millióról 18 millió forintra emelte az Orbán-kormány az áfa szerinti alanyi adómentesség értékhatárátA főtanácsadó bejegyzése alatt több olyan komment is volt, amelyek megfogalmazói nem az örömüknek, hanem a problémáiknak adtak hangot. rámutattak, hogy a most közzétett információkkal együtt is lehetetlen helyzet áll elő az eddig áfásan kiállított számlák esetében. Kérdés hogy ezt követően azokat hogyan kell kezelni, mit kell tenni velük? Ezzel egyébként egybevágó felvetések jelentek meg a közösségi oldalakon már akkor is, amikor a szaktárca először tette közzé az emelésről szóló döntést.
Ruszin Zsolt szerint olyan dolog történt a visszamenőleges módosítással, amelyre az elmúlt 35 évben nem volt példa.
A változtatás egyebek mellett polgárjogi dilemmákat is felvet
- folytatta. A helyzet létrehozása pedig mindenképpen annak, azoknak az embereknek a felelőssége, akik a pénzügyekért felelős tárcát, a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezetik. A vállalkozások egy szűk köre ugyanis a döntés révén bizonyosan károsodik. Példát említve rámutatott: már az bajt okoz, hogy a vevő az áfatartalom ismeretében fogadja el az árat, amely utólag változik. Ám nem csak ez a probléma – folytatta. Ha ugyanis egy szolgáltatás elvégzése után egy társaság áfás számlát állított ki, majd annak kiegyenlítése megtörtént, akkor a vevő mindezek ismeretében dönt a további üzleti tevékenységéről, például arról, hogy vissza akarja-e igényelni az áfát. Most viszont, ha valaki a visszamenőleges lehetőség hatálya miatt sztornózza a számlát és a teljes összegre új, áfamentes számlát állít ki, akkor a vevő elesik a visszaigénylés lehetőségétől. Ezzel anyagi kára keletkezik, olykor nem is kevés. Persze a vevőnek egy új számla esetén joga lenne elállni az ügylettől, de mondjuk egy szolgáltatás esetében ez hogyan történik meg visszamenőlegesen? – vázolta a problémákat Ruszin Zsolt.
Hangsúlyozta, az áfa alanyi mentesség összeghatárának megemeléséről még az elmúlt évben kellett volna dönteni. Csak így lett volna lehetősége a társaságoknak mérlegelni a helyzetet, majd dönteni, hogy élnek-e vele vagy sem. Arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen léptékű módosításhoz akár több hatástanulmányt is készíteni kellene, ezekről viszont nem is lehetett hallani. Releváns szakértők véleményét is szükséges lett volna meghallgatni, de az sem történt meg. Ez egy impulzusszerű módosítás, ami rendkívül alacsony színvonalú, minden szakmai szempontot nélkülöz – összegezte a helyzetet.
A taxisok még mérlegelnek
A Taxisok Érdekvédelmi Szervezete már decemberben és januárban is demonstrációt szervezett, amelyek egyik oka éppen az ÁFA alanyi mentességének általuk alacsonynak tartott 12 milliós határa volt. Kérdésünkre, hogy az NGM döntése után szerveznek-e újabb megmozdulást, Kiss Ádám, a szervezet elnöke úgy reagált, mindenképpen örülnek a módosításnak, az azonban csak az egyik pontja volt a kéréseiknek, ráadásul erre az évre ők 24 milliós határt irányoztak elő. Hozzátette, hogy most a főváros irányából várnak válaszokat. A legutóbbi demonstráció után jelezte a városháza, hogy asztalhoz ülnek. Ezeken a megbeszéléseken a létszámstop és a tarifa kérdését akarják felvetni. Konkrét tárgyalási időpontot azonban eddig nem kaptak. Ha ez nem változik belátható időn belül, akkor a tagsággal ismét megbeszélik a válaszlépéseket - mondta az elnök.
Az MKIK másik mozit néz
A Nemzetgazdasági Minisztérium a döntését propagandába ágyazva a problémákról és a tényleges vagyoni károk lehetőségéről hallgat – mondta Ruszin Zsolt. Elvileg a veszteségeket elkönyvelő vállalkozások helyzetével és káraival a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara foglalkozik, ám a szervezet egyelőre nem kínál valós megoldást – tette hozzá. Ez azért lehet, mert az MKIK teljesen másképp látja a helyzetet. Nagy Elek elnök, kifejezetten boldog, mondván az intézkedés meghaladja várakozásaikat, hiszen ők az Áfa határ felemelését két lépcsőben javasolták Nagy Mártonnak. Szerinte nagyon fontos lépés történt a kkv szektor támogatásában, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része már szeptember-október környékén elérhette volna a 12 milliós határt. Így viszont teljesítményük további fenntartásával a GDP utolsó negyedéves növekedési üteméhez is jelentős mértékben hozzá tudnak járulni. Az MKIK szerint a vállalkozók szűk körének egy egyszeri plusz adminisztrációs feladatot jelenthet majd az intézkedés, ám a speciális esetek vállalkozásbarát részletszabályozására a kamara javaslatcsomagot küld a kormány számára.
