A brüsszeli vezetés ugyan aggodalmát fejezte ki az ottani események miatt, de nem nyilatkozott arról, támogatja-e a szerb diákok követeléseit, akik harmadik hónapja tüntetnek. Kezdetben mindazok felelősségre vonását akarták elérni, akik felelősek a november elsején, Újvidéken, a helyi vasútállomásnál történt tragédiáért, amelyben 15 személy vesztette életét, most már azonban - eredeti követeléseiket is fenntartva - demokratikus viszonyokért lépnek fel.
Az EU tisztviselői csak azután szólaltak meg, hogy újságírók kérdezték őket a szerbiai történésekkel kapcsolatban, ám csak általánosságokat fogalmaztak meg. Guillaume Mercier, az Európai Bizottság bővítésért felelős szóvivője a Szabad Európa Rádiónak (RFE/RL) elmondta, aggódnak a tüntetők elleni incidensek miatt, és gyors vizsgálatot várnak a szerb hatóságoktól. Emlékeztette a belgrádi hatóságokat, kötelességük megvédeni a résztvevőket az erőszaktól. Arra biztatta az összes érintett szerbiai szereplőt, párbeszéd útján oldják meg a helyzetet, és tartózkodjanak a feszültségek fokozásától.
Szerbia lítiumot ad a németek hallgatásáértAz Európai Parlament egyes szereplői már bátrabban nyilatkoztak. A szociáldemokraták frakciója szolidaritását fejezte ki a diákokkal, támogatják követeléseiket. „Elítéljük a megfélemlítés, a tüntetők elleni erőszak és a külföldi állampolgárok elnyomásának minden formáját" – hangoztatta a képviselőcsoport. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) azonban, amelynek Milos Vučević szerb miniszterelnök Szerb Haladó Pártja (SNS) társult tagja, igen visszafogott.
A demokratikus pártok már a 2023 végén tartott választások után elégedetlenek voltak a lagymatag brüsszeli fellépéssel. Akkor több bizonyítékot is szolgáltattak arra, hogy az Aleksandar Vucic elnök által fémjelzett hatalom választási csalást követett el és tömegesen szállított szavazókat a boszniai Szerb Köztársaságból. Ezt mégsem követte átfogó a belgrádi kormány elleni fellépés uniós részről.
Most azonban az EU az érte eleve nem túlságosan rajongó diákok rokonszenvét is elveszítheti. Illetve nem csak az övéket, hiszen már nemcsak a diákok mennek az utcára, hanem ügyvédek, orvosok és sok más szakmai csoportok is.
„Itt mindenkinek elege van a korrupcióból” – Berobbant a szerb tavaszKörbeudvarolják Aleksandar Vučićot az európai nagyhatalmak, Emmanuel Macront ráadásul nem csak a lítium érdekliA fiatalok úgy vélik, Brüsszel visszafogottsága mögött az áll, hogy Szerbia lesz az EU, illetve Berlin legfontosabb lítium beszállítója. Belgrád és az EU 2024 nyarán kötött megállapodást a lítium kitermeléséről, amelyet a Rio Tinto vállalat végezhet a szerbiai Jadar-völgyben. Akkoriban szintén jelentős mozgalom indult országszerte a környezetet szennyező projekt ellen, s a tüntetők nem éppen fogalmaztak meg pozitív gondolatokat a kitermeléshez ragaszkodó Unióhoz. Végül a megmozdulások néhány hónap után elhaltak. Szerbia azonban ragaszkodik a jelentős bevételt jelentő lítiumexporthoz.
A lítiummegállapodás hatalmas károkat okozott az Európai Uniónak és Németországnak a Balkánon – állítja Florian Bieber a Grazi Egyetem Délkelet-európai Tanulmányok Központjának vezetője. Szerinte sokan úgy érzik, hogy az EU valójában nem támogatja a több demokráciára és jogállamiságra vonatkozó követeléseiket, hanem a saját érdekeit követi.
– Sokan azt mondják, az EU nem különbözik Kínától, csak a nyersanyagainkat akarják.
A helyzetet bonyolítja, hogy Szerbia már tíz éve EU-tagjelölt, de ezen idő alatt semmivel sem vált demokratikusabb állammá, vagyis a Nyugat felé orientálódó polgárok egyelőre nemigen látják, hogy az uniós perspektíva hazájukban pozitív hatással lenne a jogállamiságra. Brüsszel visszafogottságát az is magyarázhatja, hogy a diáklázadás nem alakult politikai mozgalommá, nincs olyan vezetőjük, akivel tárgyalni lehetne.
