Kitört a kereskedelmi háború – kommentálták az elemzők és a szakírók a hétvégén a Donald Trump elnök által bejelentett vámintézkedéseket. A hétfőt az egész világon ez határozta meg, csökkentek az amerikai részvényárfolyamok, de az ázsiai és az európai tőzsdéket is rendesen megrángatta a hír. A Mexikóra, Kínára és Kanadára kivetett extra vámok ügyében folyamatos egyeztetések voltak tegnap az érintett államok és USA között, mindenki próbálja enyhíteni a terheket, lapzártánkig Mexikó járt sikerrel, egy hónap haladékot kapott. Kínának bár nagyon fáj az intézkedés, közben meg lehetőséget kap arra, hogy olyan területekre is eljusson, amelyekre eddig az amerikai erőfölény miatt nem tudott.
Az amerikai importvámok emelése negatív hatással lesz az egész világgazdaságra ezen nem tud senki nyerni és nagy valószínűséggel visszahullik az amerikai gazdaságra is – nyilatkozta a Népszavának Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Zrt. igazgatóságának tagja, a cég világgazdasági kutatója. Az nem működik, hogy vámot vet ki a fél világra, de közben az USA kereskedik tovább robusztus gazdasági növekedés mellett. Donald Trump azt szeretné elérni – talán –, hogy az USA exportja versenyképesebb legyen, de a válaszlépések miatt erre nem számíthat. Összességében egész világ veszít a vámháborúval, hiszen a vámszintek mindenütt emelkedni fognak, emiatt a termékek drágulnak végső soron az infláció felpörgésével fogjuk megfizetni ennek a költségeit – fogalmazott Nagy Katalin.
Donald Trump a Kanadát sújtó büntetővámok bevezetését is felfüggesztette, Kína azonban visszavágott az Egyesült ÁllamoknakKitört a kereskedelmi háború, Kanada azonnal büntetővámokkal válaszol Donald Trump büntetővámjairaTrump az amerikai piacot akarja védeni, az Egyesült Államok gazdaságát szeretné felpörgetni, ami nem biztos, hogy jó ötlet, hiszen ennek a növekedése – főleg Európához képest – lendületben van, emiatt nem igazán szorul rá gazdasági stimulusra. Való igaz, hogy Trump ígért vámintézkedéseket a választási kampányában, de azt senki sem gondolta, hogy ezeket ilyen gyorsan és ilyen mértékben életbe is akarja léptetni. Az amerikai piacot védi, de épp azzal a három országgal bonyolította az importjának a közel 40 százalékát, amelyekre kifejezetten magas vámot vetett ki. A vámok megjelennek az importált termékek áraiban, ami felfele hajtja az inflációt, miközben az amerikai jegybank a Federal Reserve eddig kőkeményen próbálta azt leszorítani. Az infláció növekedése nem a belső kereslet növekedésével fog járni – vagyis a vámok kivetése negatív hatással lehet az USA gazdaságára. Az amerikai költségvetésnek bevételek növelésére lenne szüksége, erre mondta Trump, hogy ez a vámbevételekkel megoldható. Ugyanakkor ha trumpi vámpolitika növekedési áldozattal jár, akkor nem biztos, hogy eléri a bevételi célját - mondta Nagy Katalin.
„Teljesen felesleges és ostoba” – Válaszlépéseket fontolgatnak az EU vezetői Donald Trump büntetővámjairaA Kopint-Tárki kutatója szerint viszont egy dolgot már elért Trump a gyors intézkedéseivel: azonnal jelentős bizonytalanság alakult ki a gazdasági szereplőkben az egész világon. Jelenleg nem tudjuk mint akar Trump elérni az Európai Unióval szemben és ehhez milyen eszközöket használ majd. Volt egy optimista megközelítés EU részéről, hogy meg lehet állapodni Trumppal. Abban az esetben, ha több amerikai energiahordozót vesz az EU és felpörgeti a védelmi beszerzéseit, akkor csökkenthető az USA külkereskedelmi hiánya vagyis megúszhatóak a vámok. A EU gazdasági növekedése eddig is jóval gyengébb volt az amerikainál, idénre egy százalékos növekedés volt várható. A várható európai vámokkal a lehetőségei csökkennek.
A tervezett amerikai vámok különösen az amúgy is romokban lévő európai autóipart sújtják, ezen keresztül az EU legnagyobb gazdasága, Németország növekedési kilátásai is romlanak, a vámok a tavalyi után az idénre várt német fellendülést is visszahúzhatják a recesszióba. Azt pedig mindenki tudja, hogy ha a német gazdaság, különösen a feldolgozóipar szenved, az a magyar gazdaság számára sem jelent semmi jót – fogalmazott a kutató.
„Nem lehetünk többé naivak” – Kemény uniós választ sürget Donald Trump fenyegetéseire FranciaországMagyarország az Európára való hatásokon keresztül szenvedne elsősorban az amerikai vámokon ez a jelentősebb hatás nem a kétoldalú kereskedelem, bár ez utóbbi sem elhanyagolható. Magyarország is megszenvedi annak a bizonytalanságát, ami a levegőben lógó vámok miatt alakult ki. Ez visszafogja a beruházási hajlandóságot idehaza is, ilyen kilátások mellett a befektetők kivárásra rendezkednek be, holott idehaza is és az EU-ban is idén attól lehetett remélni fellendülést, hogy újra megindul a tőkebeáramlás és a nőnek beruházások. Nagy kérdés az infláció. Ha vámok hatásra megindul felfelé, akkor a további kamatcsökkentések el lehet felejteni, sőt az sem lehet kizárni, hogy a kamatok emelésre lesz szükség. Az emelkedő a kamatkörnyezet a hitelezésen keresztül szintén fékezi az európai növekedést.
Kanadának fájhat a legjobban
Az eredeti bejelentés szerint február 4-től első lépésben Mexikóra, Kínára és Kanadára vet ki extra vámokat az Amerikai Egyesült Államok, annak érdekében, hogy csökkentse az USA külkereskedelmi hiányát, de az indokok között szerepelt a migrációval és a kábítószer-csempészettel való fellépés állítólagos hiánya is. Trump 25 százalékos százalékos vámot alkalmazott volna a Mexikóból és Kanadából érkező termékekre. Mexikó esetében a bevezetés időpontját egy hónappal eltolták. Az északi szomszéd esetében viszont az energiahordozók kivételt jelentenek, azokra "csak" 10 százalékos terhet ró az USA. Szintén 10 százalékos általános vám sújtja a kínai termékeket. A három ország közül talán Kanadát érintheti legszigorúbban az intézkedés, ugyanis a kivitelének 80 százaléka az USA-ba kerül, a kivetett vámok miatt a kanadai gazdaság akár recesszióba is kerülhet, a GDP 2,6 százalékkal csökkenthet – írta a Washington Post, a Kanadai Kereskedelmi Kamara becslésére hivatkozva.
Az USA az orosz szankciók fokozásában érdekelt
Az amerikai termékek vásárlásának erőltetésével Donald Trump az oroszellenes energiakereskedelmi intézkedések szigorítására késztetheti az EU-t – világította meg a háttérösszefüggéseket megkeresésünkre Miklós László energiaipari szakértő, a Mol FGSZ nevű gázvezetékcégének egykori igazgatósági tagja. Az új amerikai elnök uniós vámfenyegetései mögött az Egyesült Államokban termelt nyersolaj, illetve a világtengereken lefagyasztva, cseppfolyósított formában szállított földgáz (LNG) európai vásárlásainak élénkítési szándéka állhat – vélekedett nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Az évtizedekkel ezelőtt még energiahordozó-behozatalra szoruló Egyesült Államok előtt az egykor gazdaságtalannak ítélt mezők nyereséges kitermelésével jelentős olaj- és földgáz-kiviteli lehetőségek nyíltak meg – szögezte le ennek kapcsán lapunknak Miklós László. A földgáz tekintetében 2021 számított fordulópontnak: míg az USA belterületi gázmezőitől akkorra ért el több vezeték a fűtőanyag lefagyasztását, összesajtolását és tengeri szállítását lehetővé tévő kikötőkig, anyagi érdekei miatt Moszkva is ekkor kezdte szűken mérni Európának az akkor még zömmel vezetéken szállított földgázt. Mivel ez megdobta az amerikai fűtőanyag iránti európai keresletet, a piaci szabályok alapján a kontinensnek az orosz vezetékes tarifákat is meghatározó tőzsdei gázára a drágább LNG-éhez igazodott. Ebben a helyzetben viszont a szakember már nem tartja helytálló értékelésnek, hogy az LNG drágább lenne az orosz vezetékesnél. Mindkettő ellenértékét ugyanis az irányadó tőzsdék határozzák meg, áruk tehát többé-kevésbé megegyezik (sőt a vezetékes gáz gyakorta drágább az LNG-nél). Ráadásul, a cseppfolyósított szállítás elterjedése miatt a földgáz piaca egyre inkább hasonlít a nyersolaj élénk és kiegyenlített világszintű kereskedelméhez. Így szerinte az sem korrekt megközelítés, hogy most Európa az amerikai LNG vásárlásával keleti függőséget váltana nyugatira. Már csak azért sem, mert LNG Európából gazdaságosan vásárolható az USA mellett Katartól, afrikai országoktól, esetleg Norvégiától, de akár Oroszországból is. (A világ legnagyobb LNG-szállítója Ausztrália, ahonnan viszont leginkább Távol-Keletről éri meg vásárolni.) Mi több, elemzők az LNG-nagyhatalmak tervezett beruházásai miatt jövőre a nemzetközi gázár jelentős esésével számolnak.
Bár a fokozódó amerikai LNG-kínálat a számos uniós tagállamot érintő 2022-es, Putyin által elrendelt orosz gázzár idején szó szerint európai életeket mentett, a légszennyezés csökkentése érdekében a földgázfelhasználás visszaszorítására törekvő EU gázkereslete Donald Trump vámfenyegetései ellenére már kevéssé fokozható – szögezte le a szakember. Erre igazán egy „megoldás” adódna, mégpedig az eddig Brüsszel által nem akadályozott orosz gázbehozatal uniós korlátozása. Bár úgy kereskedelmileg, mint a téli fűtési szükséglet miatt, a kontinens a jelek szerint egyelőre igényli az orosz fűtőanyagot, az európai cégek ezekkel a vásárlásokkal is Putyin ukrajnai háborúját pénzelik. Erre hivatkozva Brüsszelben – akár az Európai Bizottság, akár tagállamok részéről - egyre szaporodnak is az orosz energiabehozatal tilalmát sürgető hangok. Az Unió tehát most leginkább az orosz földgáz behozatalának korlátozásával teremthetne érdemi többlet-keresletet az amerikai LNG iránt – fejtette ki Miklós László. A helyzet fonákságát jellemzi, hogy egy ilyen intézkedést a leghangosabban vélhetőleg az önmagára Donald Trump legelkötelezettebb uniós híveként tekintő Orbán-kormány ellenezne (még ha Budapest eddig igény szerint minden orosz szankció alkalmazása alól felmentést is kapott). Megjegyzendő: annyiban már körvonalazódik némi zavar az Egyesült Államokbeli választások előtt még felhőtlennek tűnő viszonyban, hogy azóta az amerikai elnök is eljátszott a Moszkva-ellenes szankcióik fokozásának gondolatával.
