A Meta bejelentette, hogy felülvizsgálja a tartalommoderálásra és a tényellenőrzésre vonatkozó irányelveit, amire mindenkinek oda kell figyelnie, aki aggódik a véleménynyilvánítás szabadságáért. Olybá tűnhet ugyanis, hogy ezek a lépések a szólásszabadságot hivatottak védeni, de valójában visszavetik számos ember és közösség szólásszabadsághoz való jogát.
A Meta a bejelentés szerint az automatikus tartalommoderálás átalakítását követően csak a terrorizmussal kapcsolatos és más hasonló, úgynevezett súlyos jogsértéseket korlátozná a jövőben. A Telegramhoz és az X-hez (korábbi nevén Twitter) hasonló vállalatok által elfogadott irányelvekkel együtt ez valószínűleg sokkal súlyosabb visszaélésekhez és több gyűlölettel teli tartalom megjelenéséhez fog vezetni a világ legnagyobb közösségi médiafelületein. E tartalmak egy része az LMBTQIA+ emberek, a menekültek, a migránsok és más kisebbségek közösségeit fogja célba venni. Ennek következtében egyre többen hagyják majd el a közösségi média ezen felületeit, így csökkenni fog a láthatóságuk, még jobban elszigetelődnek, és csökken a véleménynyilvánításuk szabadsága is.
Ezek a változások olyan károkat okoznak, amelyek túlmutatnak egyes embereken és csoportokon. A véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis nemcsak azt foglalja magában, hogy az emberek kifejezhessék nézeteiket, hanem azt is, hogy ötleteket és információkat kereshessenek és kaphassanak. A rosszul szabályozott közösségi médiafelületek többféle módon is korlátozzák ezt a szabadságot. Egyes emberek és közösségek elhallgattatásával korlátozzák a mindenki számára elérhető információk körét. Azzal pedig, hogy lehetővé teszik a hazugságok és a félretájékoztatás terjedését, megmérgezik az információs környezetet. Elmossák a határt a tények és a fikciók között, ami a társadalmak széttöredezéséhez vezet, és rombolja a tényeken és az alapvető közmegegyezésen alapuló nyílt vitákhoz szükséges nyilvános teret.
Az e változások eredményeként létrejövő moderálatlan tartalmak és a gyűlöletbeszéd jelentős növekedése mindig, minden esetben káros. Különösen pusztító következményei lehetnek azonban konfliktusok, válságok és választási kampányok idején, amikor emberek százmillióinak életére lehetnek hatással, függetlenül attól, hogy használják-e ezeket a felületeket. Nemrég tértem vissza Szíriából, ahol tanúja voltam annak, hogy milyen mérgező hatása van a bosszúállásra használt félretájékoztatásnak, amely erőszakhoz vezet.
Ráadásul 2018-ban maga a Facebook is elismerte: többet tehetett volna annak megakadályozásáért, hogy a felületét a megosztottság fokozására és a mianmari rohingyák elleni erőszak szítására használják. Elismerte azt is, hogy többet tudna tenni, és többet is kellene tennie ez ellen a jövőben. Vannak más hasonló példák is. A választási kampányok azt is megmutatták világszerte, hogy a közösségi médiakörnyezetek jogalapú irányításának hiánya megbonthatja a társadalmi kohéziót és torzíthatja a demokratikus döntéshozatalt. Jelentések érkeztek arról, hogy számos félrevezető információ és gyűlöletkeltő tartalom terjedt el az elmúlt néhány évben a választási kampányok ideje alatt Brazíliától kezdve Kenyán és Moldován át Romániáig. Ilyen körülmények között létfontosságú, hogy a vállalatok megfeleljenek az emberi jogi követelményeknek, az államok pedig biztosítsák, hogy az online és az offline vitaterek szabadok és nyitottak maradjanak mindenki számára.
A tartalom moderálása nem könnyű feladat, és olykor ellentmondásos is. Hivatalom már számos esetben megkongatta a vészharangot a túlzott jogalkalmazás olyan eseteiben, amikor az államok törvényekkel próbálták elhallgattatni az eltérő hangokat és betiltani a nemkívánatos anyagok nyilvános megjelenését. Csak a példa kedvéért említve, több civil szervezet nemrégiben dokumentálta a palesztin jogokkal kapcsolatos anyagok tiltását a közösségi médiafelületeken.
Az online gyűlöletbeszéd gondos szabályozása és a tartalom moderálása a valódi károk elkerülése érdekében nem számít cenzúrának. A digitális korban ez az információ integritásának egyik alapvető eleme, és a közösségi médiafelületek felelőssége.
A nemzetközi közösség már rendelkezik egy keretrendszerrel, amely eligazít bennünket ezekben a kérdésekben, ezek pedig a nemzetközi emberi jogi jogszabályok. Az emberi jogok mint az elfogadott nemzetközi normák összessége pontosan azt a célt szolgálják, hogy megvédjék a mindannyiunkat megillető alapvető szabadságokat, ugyanakkor megakadályozzák a gyűlöletre és az erőszakra való felbujtást. Ezek a jogok egyetemesek, erőteljesek és könnyen alkalmazhatók új helyzetekben.
Az emberi jogok nem képezik vita tárgyát, és nem is kell azokat újból meghatározni. A véleménynyilvánítás szabadságát nagy harcok árán nyertük el a cenzúra és az elnyomás elleni, évekig tartó tiltakozást követően. Most ébernek kell lennünk, hogy meg is tudjuk védeni azt. Ennek érdekében közvetlenül kell fellépnünk a jogsértő, gyűlöletre és erőszakra felbujtó tartalmakkal szemben, és meg kell védenünk mindenki információhoz való szabad hozzáférését, hogy az emberek a legkülönfélébb forrásokból meríthessenek és kaphassanak gondolatokat. Az elmúlt évek tanulságai egyértelműek, ugyanis azok a felületek, amelyek vakok az erőszakkal szemben, és figyelmen kívül hagyják az újságírókat és az emberi jogok védelmezőit fenyegető veszélyeket, elkerülhetetlenül elbuknak és aláássák a szólásszabadságot.
A hatékony tartalomirányításnak prioritásként kell kezelnie az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, és lehetővé kell tennie a tartalom moderálására vonatkozó döntések felülvizsgálatát. Figyelembe kell vennie a kontextust, a helyi nyelv eltéréseit, valamint azt, hogy ki tette közzé és ki terjeszti az adott tartalmat. Röviden, figyelembe kell vennie a tágabb információs környezetet.
Az online tartalom hatékony felügyelete csak nyílt, folyamatos és megfelelő tájékoztatás mellett létrejövő társadalmi viták eredményeként jöhet létre. Hivatalom az emberi jogi jogszabályokkal összhangban továbbra is az elszámoltathatóságra fog felszólítani és azon fog dolgozni a digitális térben. Az emberi jogoknak kell számunkra utat mutatnia ahhoz, hogy megvédjük a nyilvános vitát, bizalmat építsünk és megvédjük mindenki méltóságát.
A szerző az ENSZ emberi jogi főbiztosa.