Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint ma Magyarországon jobban élnek a szegények, mint 2010-ben a gazdagok – szúrta ki a hvg.hu. A kormányközeli intézet elemzője a saját Facebook-oldalán mutatta be számításait.
Sebestyén Géza szerint állítását az támasztja alá, hogy a KSH adatai alapján a társadalom legszegényebb jövedelmi ötödének 2020-ban bizonyos eszközökből – tévéből, mobiltelefonból, autóból – több vagy megközelítőleg annyi volt átlagosan, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százaléknak.
Az MCC elemzője szerint az adatok fényében egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el, hanem a szegénység szűnt meg Magyarországon.
A portál megjegyzi: a Sebestyén Géza által szemlézett adatok alapján nehéz vitatni, hogy a szegényeknek több háztartási eszköze van, mint a gazdagabbaknak régebben, de ezt a magasabb életminőséggel azonosítani finoman szólva is csúsztatás.
Ezek a változások ugyanis inkább technológiai fejlődésnek, mintsem a szegénység megszűnésének köszönhetők. Ha azt emelnénk ki az adatokból, hogy 2010-ben még a legszegényebbek közül is 72 DVD-lejátszó jutott 100 családra, míg 2020-ban már csak a leggazdagabbakra is mindössze 25, akkor Sebestyén Géza logikája szerint brutális elszegényedésről kellene beszélnünk. Holott valójában annyi történt, hogy amit 15 éve DVD-lejátszóra költöttek, azt ma már inkább fordítják mobiltelefonra, hiszen utóbbi szerepe felértékelődött – írja a lap.
Az MCC egyébként a Fidesz káderképzője, kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A KSH szerint éppen hogy nőtt a szegénység, miközben a magyarok költenek a legkevesebbet az EU-ban
A KSH tavalyi kiadványa szerint enyhén, de növekedett a szegénység Magyarországon 2023-ban (tény, jobb a helyzet, mint tíz éve, akkor ugyanis mintegy 3 millióan voltak kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának). A jelentésből azonban kiderül, hogy egyre nagyobb szakadék tátong a társadalom alsó és felső ötöde között.
Átlagosan ötször többet keres a magyarok leggazdagabb 20 százaléka a legszegényebb 20 százaléknálTavaly decemberben arról is írtunk, hogy Magyarország az utolsó helyre csúszott a háztartások fogyasztási kiadásait vizsgáló uniós összehasonlításban. A magyar lakosság fogyasztása – vásárlóerő-paritáson számolva, tehát az eltérő árszínvonallal is korrigálva – az uniós átlag 70 százalékán volt 2023-ban az Eurostat adatai szerint, amivel az utolsók vagyunk az EU-ban, megosztva a bolgárokkal.
Eurostat: Folytatódott a magyarok elszegényedése, az utolsó helyre csúszva a legkevesebbet költhették el tavaly az EU-banLapunkat emellett nemrégiben több északkelet-magyarországi faluból is megkeresték azzal, hogy milyen lehetetlen helyzetben vannak télen az ott élők. A legszegényebbek fát nem tudnak venni, szociális tűzifát pedig elmondásuk szerint nem kapnak.
Megfagynak vagy fát lopnak, ez a két a lehetősége van a legszegényebbnek Északkelet-Magyarországon