Érzelmi zsarolás, hazudozás, politikai amnézia. Értelmes vita, szakmai tudás és jobbító akarat helyett ezekre építi a kormány a nyugdíjpolitikáját. A már unalomig hallott „megvédjük a nyugdíjakat, számíthatnak ránk az idősek” mellett Orbán Viktor ismét előhúzta a legérzékenyebb témát, a 13. havi nyugdíj kérdését. És milyen olcsó körítéssel! Közösségi oldalán egy rá áhítattal felnéző néni után megszólal a Megváltó: a tizenharmadik havi nyugdíjat a brüsszeliek el akarják venni, el a kezekkel a nyugdíjaktól. Most abba ne menjünk bele, hogy kik is azok a brüsszeliek, hiszen a Tanácsban ott ül Orbán, az Európai Parlamentben pedig a Fidesz-KDNP 11 képviselője, akik, reméljük, értik is, amiről ott szó van.
Na, de térjünk vissza a 13. havi nyugdíjhoz. Abban az OECD jelentésben – bárki elolvashatja - amelyet a jó miniszterelnök és hű csatlósai támadnak, mindössze az áll, hogy a 13. havi nyugdíj összegének az átlagnyugdíj szintjén történő maximálása 0.3 százalékpontos megtakarítást eredményezne 2070-re. Tehát ez egy számítás arról, mi lesz 45 év múlva, ha a most nyolcadikos Jánoska, aki éppen a központi felvételi pontszámokért izgul, János bácsiként nem a teljes 13. havi pluszpénzt kapja majd meg.
A jövő mellett nézzük meg a múltat is. A 13. havi nyugdíjról szóló javaslatot 2002-ben Medgyessy Péter kormánya nyújtotta be. A korabeli jegyzőkönyv szerint – pár perc kereséssel ez is megtalálható - egyetlen fideszes sem támogatta. Nemmel szavazott például Semjén Zsolt, Rogán Antal, Szijjártó Péter. 55-en pedig még erre sem vették a fáradságot, Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Selmeczi Gabriella vagy éppen Deutsch Tamás ott sem volt. Tehát, ha rajtuk múlik, ma nincs 13. havi nyugdíj, ahogy nem lett semmi az általuk ígért 14. haviból sem. 2010-től 11 évig pedig, egy felfelé ívelő világgazdasági környezetben, hatalmas uniós támogatások mellett eszük ágában sem volt visszaállítani a 2009-ben ideiglenesen felfüggesztett folyósítást. El a kezekkel a nyugdíjaktól? Vegye le róla a Fidesz a kezét!