Nemrég láthattuk, hogy a sokak szerint tájékozatlan és apolitikus diákok mi mindent képesek megtenni alma materükért. Bő négy éve a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói hangosították fel az egyetemi autonómia fogalmának jelentését.
Azok a csillogó szemű diákok 2020-ban egyetemet foglaltak, demonstrációk sokaságát szervezték, gyakorolták a bázis demokráciát, megdobogtattak reményvesztett felnőtt szíveket. Hiába próbálták megtörni őket áram- és internet kikapcsolással, rágalmazással és fenyegetéssel a hatalmasok, végül a Covid döntött helyettük. A járvány miatti lezárás lezárta az egyetemfoglalást, de a szellemet nem tudta palackba visszazárni. Meg is alakult a szabad egyetem, a Freeszfe.
Az elmúlt napokban egy másik művészeti intézmény, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) nem kevésbé csillogó szemű hallgatói adtak hangot a szabadságvágynak. Az ülést berekesztő taps ezúttal a nemtetszést fejezte ki, a diákok többek között a szenátus döntési jogköreinek megerősítését és autonómiájának visszaállítását, a szenátus a rektort és a kuratóriumot ellensúlyozó hatalmának kiépítését és a szakmai autonómia helyreállítását követelik.
És megalakították a MOME FRONT-ot.
Névválasztásuk harckészséget, határozottságot és elhivatottságot jelez, és mutatja: az akkori középiskolások tanultak a színművészetisektől.
A kuratóriumi elnök politikai dimenziót és pártpolitikai csatateret emleget, ami kísértetiesen emlékeztet a modellváltott SZFE vezetőinek reakciójára, a rektor viszont párbeszédre hív a belső béke érdekében. Ő sem feledte a Vas utcai polgárokat és tudja: kikényszerített döntésekkel valódi győzelmet nem arathat.
De ha végre megtörténik a kis csoda: szóba tudnak állni, megegyeznek a szemben álló felek, és nem kell Freemome-t alapítani, mindannyian győztesek leszünk.