Az elmúlt egy-két évben kialakult az a közkeletű vélekedés, hogy az Európai Bizottság (EB) teljes mértékben elzárja Magyarország elől az uniós támogatásokat, ám ez a narratíva hamis. Egyes támogatásokat változatlanul folyósítanak, de már így is ezer milliárd forintokban mérhető az a kár, ami amiatt keletkezett, mert az Orbán-kormány nem teljesíti a jogállamisági és korrupcióellenes elvárásokat, s így a források egy részét visszatartja az Unió. Az elmúlt öt évben, 2020 és 2024 között az Orbán-kormány összesen 10600 milliárd forint uniós támogatás érkezésével számolt, ezzel szemben végül 8122 milliárdnyit sikerült lehívni, ami ugyan hatalmas összeg, de 2480 milliárd forint hiányzik. Különösen szembetűnő a tavalyi bevételkiesés, amikor is a várt támogatások fele, mintegy 1212 milliárd forint nem érkezett meg.
2023-ban még 2230 milliárd forintnyi uniós támogatást hívott le Magyarország, azt az évet az mentette meg, hogy egyes zárolt pénzek folyósításra az Európai Bizottság rábólintott december utolsó napjaiban, úgy téve, mintha az Orbán-kormány teljesítette volna azokat a jogalkotási mérföldköveket, amelyeket a támogatás kifizetésének feltételéül kötöttek. Ugyanakkor tavaly erre már nem volt lehetősége a magyar kormánynak, így a várt támogatások fele Brüsszelben maradt.
Elsőkből az utolsók közé küzdötte magát Magyarország az EU-tagság húsz éve alatt, az igazán nagy bűnöket Orbán Viktor kormányai követték elMára egyértelművé vált, hogy a zárolt pénzek jelentős része addig nem is érkezhet meg, amíg az Orbán-kormány nem teljesíti az Unió jogállamisági és korrupcióellenes elvárásait. És hogy az Európai Bizottság mennyire komolyan gondolja a zárolást, azt a Lengyelország példája jól mutatja. Az uniós jogelveket rendre megsértő lengyel PIS-kormány bukása utána megalakult új kabinet megfelelő jogi garanciák nyújtása után viszonylag gyorsan hozzáfért az uniós támogatásokhoz. Ezt a fordulatot jelzi a két gazdaság teljesítménye közötti különbség is: a KSH előzetes adatai szerint a magyar gazdaság tavaly 0,5 százalékos növekedésre volt képes, eközben a lengyel GDP 2,9 százalékkal bővült, ugyanabban a gazdasági környezetben (ukrajnai háborúk, orosz szankciók) . A növekedési különbség egyik magyarázata, hogy Lengyelországba tavaly megérkeztek az uniós támogatások, ráadásul a kiegyensúlyozottá váltak a politikai kapcsolatok Varsó és Brüsszel között, ami erősíti a lengyel gazdaságba vetett befektetői bizalmat, amely további előnyökkel jár, legyen szó befektetésekről vagy épp a złoty árfolyamáról.
Uniós tagállam, így Magyarország is jellemzően jelenleg három uniós forrásból kaphat pénzeket: még tart az előző uniós hétéves (2014-2020) költségvetés elszámolása, de már megkezdődött a 2021-27 közötti kohéziós támogatások lehívása, így mind a két kalapból jöhetnek pénzek, illetve rendelkezésre áll minden uniós tagállam számára a Covid-járvány utáni helyreállítási alap. A 2021- 2027-es költségvetés közepén tartunk, ezért az utófinanszírozás miatt ebből a forrásból még viszonylag kevés pénz érkezik: az Európai Bizottság adatai szerint ebből a keretből tavaly mindössze 700 millió euró, azaz 276 milliárd forint érkezett. Ezzel szemben a kifutó 2014-2020-as keretből alig 350 millió euró kifizetés érkezett, ami mintegy 140 milliárd forintot jelent. A Covid utáni helyreállítási alapból Magyarországnak 5,9 milliárd eurónyi támogatás (jelen áron mintegy 2400 milliárd) forint járna, a zöld energetikai beruházásokra létrehozott RePowerEU fejezetből pedig további 4,6 milliárd euró (mintegy 1886 milliárd forint), ebből eddig csak 900 millió eurót hívhattunk le az Európai Bizottság tavaly októberi, 2024-ről szóló beszámolója szerint. Ezek a pénzek különösen hiányoztak tavaly a magyar gazdaságból, ugyanis az alap jellegéből eredendően ezt a pénzt olyan energiatakarékossági, a zöld átállást segítő beruházásokba lehetett volna fektetni, mint lakóház-szigetelés, fűtéskorszerűsítés, napelemtelepítés, amely egyfelől jelentős segítség lett volna a magas rezsikiadással és energiaszegénységgel küzdő családoknak, másfelől pont annak az építőiparnak adott volna pótlólagos megrendelést, amely az állami és céges beruházások hiányában amúgy is padlón van.
2024 is a hiány éve volt Magyarországon, öt éve nem sikerül teljesíteni a költségvetési törvény előírásaitAz Orbán-kormány ezt sem találta el, négy százalék helyett 0,6 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je 2024-benMiközben Magyarország nem fér hozzá az országnak járó felzárkózási támogatásokhoz, tavaly már konkrét támogatásoktól esett el. 2024 utolsó napján az Európai Bizottság egy milliárd eurónyi Magyarországnak járó támogatást törölt véglegesen a jogállamisági minimumok nem teljesítése miatt. Idén újabb egymilliárd eurót bukhat az ország és lassan bezárul a kapu a RRF-pénzek, vagyis a Covid utáni helyreállítási pénzek lehívása előtt is, amelyeket 2026-ig kellene felhasználni, ám erre egyre kisebb az esély, hisz ezek a programok jelentős részben pénz híján, el sem tudtak indulni,
Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év lesz, de úgy tűnik, már osztogatásra sem marad pénzeMegerősítette az Európai Bizottság, az Orbán-kormány miatt Magyarország végleg elveszít egymilliárd euró EU-s forrástSzijjártó: Minden baj oka „Brüsszel”
Az Orbán-kormány szerint a magyar gazdaság minden baja az ukrajnai háború és a „brüsszeli” - valójában a háborús agresszor Oroszország ellen kivetett - szankciókra vezethető vissza. Ezt épp tegnap Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter vezette elő egy Facebook posztban, mondván, szerinte az Európai Unió gazdasági bajait az elmúlt évek folyamán épp Brüsszel okozta. Ezért az lenne a legjobb, ha az Európai Bizottság a gazdasági hatáskörét visszaadná inkább a tagállamoknak - írta a miniszter. A tárcavezető arról számolt be a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s miniszterek informális varsói ülése előtt, hogy Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök vezetése alatt a közösség az utóbbi években elszigetelte magát a világgazdaság két legnagyobb szereplőjétől. "Brüsszelben kígyót-békát kiabáltak az új amerikai elnökre és vámot vetettek ki a kínai elektromos autóipari termékekre. "Bölcs" megmozdulások voltak ezek… A következmény: régen látott mélységbe zuhant az európai versenyképesség " - hangsúlyozta. "A magyar stratégia viszont működik: a gazdasági semlegesség beruházási és foglalkoztatási rekordokat hozott" - tette hozzá.
