Eddig már száznál is több perrel igyekeztek fel – értesült a Népszava. A Covid19-járvány óta szaporodtak meg azok a perek, amelyekben jellemzően a szülők a gyermekeiket akarják felmentetni a kötelező védőoltások alól. Például polgári pereket is kezdeményeznek, azért, mert az orvos nem adott számukra olyan szakvéleményt, amellyel elkerülhették volna az oltást. A vakcina-szkeptikusok akciói ellenére a magyar oltási rendszer egyelőre stabilan ellenáll.
Az oltásellenes pereskedés immár iparszerű tevékenység, a legtöbb beadványt egy előre elkészített formanyomtatvány alapján írják, és a panaszosokat Pál-Szántó Ágnes és Mihalik Angelika nagykanizsai ügyvédek képviselik. Ők a múlt év végén felszólították a belügyminisztert is, hogy az egészségügyért felelős tárcavezető tegyen lépéseket a kötelező védőoltási rendszer megszüntetésére. Még a múlt év decemberében érdeklődtünk a tárcánál arról, hogy mi az álláspontjuk a kötelező oltásokat illetően, érdemi választ nem kaptunk.
– Gyakori eljárás, hogy az oltás beadásának idejére az egyik szülő külföldre, például Ausztriába viszi-költözteti az oltandó gyermekét – számolt be az oltáskerülés elszántabb formáiról Nemes Dénes ügyvéd, a Márton & Társa Ügyvédi Iroda munkatársa a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) által szervezett januári szakmai webináriumon. Ő az egyik olyan ügyvéd, aki az oltásellenesek által indított perekben látja el gyermekorvosok, illetve klinikai védőoltási szaktanácsadók képviseletét. A felperesek gyakran sérelmi díj megállapítását is várják a bíróságoktól, mondván, miután a gyógyító nem adta ki az oltáselkerülő szakvéleményt, megsértette a gyerek személyiségi jogait és ezért fizessen kártérítést. Az ügyvéd egyebek mellett elmondta azt is, az életkorhoz köthető, kötelező védőoltások rendszere pontosan szabályozott. Nem tud olyan perről, amit az oltástagadó mozgalom megnyert volna akár első fokon is. Az orvosok viszont már több alkalommal is nyertek első fokon, és van már egy közigazgatási per is a Veszprémi Törvényszék előtt, amelyben jogerős ítélet is született.
Életveszélyesen fenyegetik az orvosokat, a Magyar Orvosi Kamara Pintér Sándorhoz fordulA fórumon Galgóczi Ágnes a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) osztályvezetője arról beszélt, hogy Magyarországon a kötelező oltási rendet számos jogforrás szabályozza, védi, köztük az Alaptörvény, az egészségügyről szóló törvény, valamint a járványmegelőzésről szóló népjóléti miniszteri rendeletek, sőt Alkotmánybírósági határozatok is születtek e tárgyban. Beszélt arról is, hogy a kötelező védőoltások beadásához nincs szükség szülői belegyezésre, csak a tájékoztatás joga illeti meg a szülőt. Ez azt jelenti, hogy a védőnő átad egy tájékoztatót a szülőnek, amelyben minden alapvető információ szerepel az oltással kapcsolatban. Ettől függetlenül az anya vagy az apa kérhet további kiegészítő információt. Aláírnia csak azt kell, hogy megkapta ezt a tájékoztatást. Előfordulhat, hogy valamilyen okból (láz, egyéb megbetegedés miatt ) kimarad vagy elmarad egy védőoltás, ám ezeket az eseteket a védőnő nyilvántartja, és amint a halasztásra okot adó körülmény megszűnik, pótoltatnia kell az elmaradt vakcinát. Ha pedig ez három hónapnál hosszabb időre nyúlik, azt jelentenie kell a népegészségügyi hatóságoknak. Ha a védőoltás kihagyása tartós betegség miatt történt, és a gyermek állapota nem is változik belátható időn belül, akkor van lehetőség a védőoltás alóli mentesítésre. Ezt azonban megelőzi egy hatósági eljárás, amelyben minden orvosi dokumentumot megvizsgálnak, ellenőriznek.
Ha a szülő a kötelező védőoltásokat tudatosan negligálja, nem hajlandó együttműködni, akkor ezt a védőnőknek kötelességük jelezniük a hatóságnak, s gyámhatóság akár ki is emelheti a gyermeket a családból arra az időszakra, amíg megkapja a vakcinát. Ha a továbbiakban a szülő hajlandó együttműködni az orvossal és a védőnővel, akkor a gyermeke visszakerülhet a családba.
