- Rogán Antal feketelistán: a magyarok fele az amerikaiaknak hisz

Tízből nyolc magyar hallott arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter január elején felkerült az Amerikai Egyesült Államok szankciós listájára, ami többek között azt jelenti, Rogán Antal nem léphet be az ország területére, és az esetlegesen ott lévő vagyonát befagyasztják. Emellett nem végezhet az USA-n, vagy amerikai személyeken keresztül pénzügyi tranzakciókat, de azok is szankciókat kockáztatnak, akik üzletelnek vele. A döntést az USA Pénzügyminisztériumának külföldi vagyonellenőrzési hivatala (OFAC) hozta meg azzal az indokkal: Rogán Antal arra használta kormányzati pozícióját az elmúlt években, hogy „saját magát és a pártjához hűséges személyeket gazdaggá tegye”, hozzájárulva ezzel a magyarországi korrupció növekedéséhez.

A januári bejelentés idején az amerikai nagyköveti pozíciót ellátó, azóta távozott David Pressman azt mondta, Rogán Antal áll a magyarországi rendszerszintű korrupció központjában, ennek a rendszernek tervezője, megvalósítója és haszonélvezője is egyben.

A miniszterrel szemben megfogalmazott amerikai vádakat az emberek 33 százaléka biztosan igaznak, további 17 százaléka pedig valószínűleg igaznak tartja – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített kutatásából. 21 százalék szerint biztosan nem igazak, 7 százalék szerint pedig valószínűleg nem igazak a vádak, 22 százalék pedig nem válaszolt. A kormánypárt szavazóinak 21 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy igazak lehetnek a felhozott vádak, ez az arány – vagyis a biztosan és a valószínűleg igaz válaszok együtt – az ellenzéki szavazók körében 77, a bizonytalanok között 43 százalék. Azok körében, akik szerint a miniszter elkövette a fent említett cselekményeket, 91 százalék úgy vélte, Orbán Viktor kormányfő tud arról, hogy Rogán Antal korrupciós cselekményekben vehetett részt. Ez a fideszes szavazók körében 64, az ellenzékiek esetében 97 százalék, de a bizonytalanok 90 százaléka sem hisz abban, hogy mindez a miniszterelnök háta mögött és tudtán kívül történhetne.

Az ügy bejelentésekor David Pressman arról is beszélt, hogy számos más kormányzati szereplője van a korrupciós hálózatnak. Az emberek fele szerint nagyon valószínű, hogy más kormánytagok is érintettek korrupcióban, ez további 19 százalék szerint is „inkább valószínű”. Az összes válaszadónak csupán összesen 15 százaléka mondta azt, hogy ez egyáltalán nem, vagy inkább nem valószínű. Ebben a kérdésben is kizárólag a kormánypárt szavazóinak körében vannak többségben azok, akik hisznek a kormánytagok „tisztaságában”. Csakhogy még körükben is több mint egyharmados azok aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a kormányzatban több korrupt személy is ül.

Az ügyet a magyar kormány képviselői, szakértői David Pressman és a Biden-féle leköszönő adminisztráció „utolsó kicsinyes bosszújának” minősítették, aminek az az oka, hogy Rogán Antal akár az USA-val szemben is kiállt Magyarország érdekeiért. Ugyanakkor a reprezentatív kutatásban részt vevők 43 százaléka szerint a valódi ok a korrupció, és csak 26 százalék véli, hogy politikai okból került Rogán Antal szankciós listára. További 9 százalék szerint viszont mindkettő ok egyszerre lehetséges. A legnagyobb, 58 százalékos arányban a kormánypárti szavazók hisznek a politikai-bosszú teóriában, ez az ellenzékiek között 8, a bizonytalanok körében 24 százalék.

Az emberek 58 százaléka szerint Rogán Antalnak le kellene mondania a kormányban betöltött pozíciójáról a megfogalmazódott vádak miatt, ezt még a kormánypárti hívek 21 százaléka is így gondolja.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügy meddig húzódik, lesz-e folytatása, mindenesetre az már látszik: Rogán eltávolítása a szankciós listáról nem szerepelt a újonnan felállt Trump-kormányzat első megoldandó problémái között.