- Rogán Antallal együtt feketelistára került az egész Orbán-kormány

A lépésnek a magyar politika szempontjából inkább szimbolikus jelentősége van, hiszen Rogán Antal üzleti, pénzügyi lehetőségeinek ilyen szűkítése közvetlenül nem érinti a hazai politikai berendezkedést és a hatalomgyakorlás módját – nyilatkozta Mikecz Dániel politológus arra a kérdésünkre, milyen belpolitikai következményei lehetnek annak, hogy az Egyesült Államokban nem részletezett korrupciós ügyek miatt szankciós listára tették és kitiltották az országból a fideszes kabinetminisztert.

Az ellenzéki térfél átrendeződése és az ellenzéki választók tapasztalatai miatt a lépésnek nem várható olyan kormányellenes mozgósító ereje sem, mint amilyen a NAV-vezető Vida Ildikó kitiltása volt 2014-ben. Emlékezetes, hogy az akkori kitiltás további lendületet adott a netadós tüntetéseknek – idézte fel a politológus.

Kérdés, hogy a Rogán Antal elleni fellépés kifejezetten a nevezett politikussal szembeni szankcióként értékelhető-e, vagy olyan üzenetként, amelynek címzettje a teljes fideszes kormány. Mikecz Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy a listán viszonylag sok cég és személy szerepel. Az amerikai szövetségi pénzügyi kormányzat havonta többször is frissíti a listát. (Csizmazia Gábor Amerika-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense előzőleg azt mondta a Népszavának, hogy jelenleg a világon 749 személy ellen van hatályban hasonló szankciós intézkedés. A Mikecz Dániel által lapunknak átküldött listán cégnevekkel együtt ennél nagyságrendileg több tétel található.)

A döntés súlyát az adja – hangsúlyozta Mikecz Dániel –, hogy egy szövetséges ország aktív miniszterét szankcionálták.

Példaként említette, hogy Ukrajna lerohanása után Putyin orosz elnököt és külügyminiszterét, Szergej Lavrovot is kitiltották. Szűkebb régiónkból aktív, magas hivatalban lévő politikusként a boszniai szerb elnök, Milorad Dodik került fel a listára a daytoni békemegállapodás megsértése, valamint korrupció miatt. Neki egyébként – tette hozzá – családtagjait és üzleti, politikai érdekeltségeinek tagjait is szankcionálta az USA.

Megszokott tehát, hogy egy hatalmi, korrupciós gépezet tagjai kerülnek fel a listára. Rogán Antal szerepe – elsősorban a titkosszolgálatok és a propaganda működtetésében, továbbá a politikusokat, aktivistákat érintő támadásokban betöltött szerepe – alapján Mikecz Dániel arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés az egész rezsimnek, a kormánynak szól.

Arról változatlanul nincsenek információk, hogy Rogán Antalnak lennének olyan amerikai számlái, amelyeket befagyasztanának a szankció miatt. A fideszes kormányzat David Pressman távozó amerikai nagykövet „pitiáner bosszújának” minősítette a kitiltást, és kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok új kormányának hivatalba lépése után megteszi a „szükséges jogi lépéseket”. David Cornstein, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete a közmédiának adott interjújában „szörnyű és szégyenletes” lépésnek nevezte, hogy Rogán Antal szankciós listára került: a döntéssel ő is David Pressmant hozta összefüggésbe. Ezt a nyomvonalat követve Lázár János miniszter egyenesen arra szólította fel a távozó nagykövetet, hogy messzire kerülje el Magyarországot. Karácsony Gergely főpolgármester ezzel szemben Magyarország barátjaként méltatta David Pressmant, megköszönte neki a demokrácia melletti kiállását, és arról biztosította, hogy mindig szívesen látott vendég lesz Budapesten.

Mikecz Dániel több szakértő álláspontját megerősítve közölte: van arra lehetőség, hogy Rogán lekerüljön a listáról, azonban a jelenlegi szabályozás szerint ezt neki kell kezdeményeznie. A kérvényben a miniszternek érvelnie kell amellett, hogy a kitiltás nem megalapozott, illetve a korábbi körülmények nem állnak fenn. Maga az eljárás nem nyilvános, de a lista igen, így követhető, hogy végül valóban lekerül-e Rogán Antal neve, és mennyi idő múlva. Mikecz Dániel szerint ennyiben Rogán ügyének alakulása azt is megmutathatja, hogy valójában mekkora érdekérvényesítő ereje van Orbán Viktor miniszterelnöknek az új Trump-kormányzatban.