A 2007 óta készülő terv megvalósítását azóta gyorsították fel, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A Kijev elkötelezett támogatói közé tartozó balti országok az invázió nyomán leállították az áramvásárlást Oroszországtól, attól tartva, hogy az energiafüggést fegyverként használja fel ellenük. Ám a frekvencia szabályozásában és az ellátás stabilizálásában továbbra is az orosz hálózatra kellett támaszkodniuk.
A finn-, svéd- és lengyelországi összeköttetések kiépítésével megvalósított átállás mintegy 1,6 milliárd euróba (650 milliárd forint) került, a források döntő részét az EU biztosította. A befejező fázis két napig zajlott: a három balti ország szombat reggel kapcsolódott le a Szovjetunió által az 1950-es években létrehozott, ma Oroszország által működtetett, több országot felölelő, úgynevezett IPS/UPS hálózatról, majd egynapi tesztelést követően vasárnap csatlakozott az uniós hálózathoz. A szombati lekapcsolás után a szakemberek átvágták a határon átnyúló utolsó nagyfeszültségű távvezetékeket Lettország keleti részén, mintegy 100 méterre az orosz határtól, és a Reuters szerint a lelkes arra járóknak levágott vezetékdarabokat osztogattak emlékbe.
„Ma történelmet írtunk” – mondta Ursula von der Leyen, az európai Bizottság elnöke a litván fővárosban, Vilniusban tartott vasárnap esti ünnepségen Andrzej Duda lengyel, Gitanas Nauseda litván, Edgars Rinkevics lett és Alar Karis észt elnökök gyűrűjében. Hozzátette, hogy az átállás „a fenyegetésektől és a zsarolástól való szabadságot jelenti”. Duda ”a posztszovjet függőségi szférától való önállósodás utolsó lépéséről” beszélt. Von der Leyen mindazonáltal – utalva a balti-tengeri távközlési és elektromos távvezetékeket az elmúlt másfél évben ért 18 szabotázsgyanús incidensre – arra figyelmeztetett, hogy „a NATO-nak ébernek kell maradnia az esetleges orosz megtorlással szemben”.
A legutóbbi incidensek elkövetésével a Moszkva olajexportját sújtó szankciók kijátszására szervezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit gyanúsították, amelyek horgonyukat a tengerfenéken vonszolva tehettek kárt a vezetékekben. Válaszul a NATO Balti Őrszem néven haditengerészeti missziót indított a térség hajóforgalmának megfigyelésére. Elemzők szerint, írta a Reuters, a balti államok összeköttetéseinek további megrongálása az ukrajnai invázió óta nem látott szintre emelheti az áramárakat.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter üzenetében „egész Európa számára jelentős eseményként” üdvözölte a balti országok villamosenergia-ellátásának az EU-ba való integrálását.
Moszkva számára a fejlemény azt jelenti, hogy a Litvánia és Lengyelország közé ékelődő kalinyingrádi exklávéját „elvágták” az orosz fő hálózattól, így önállóan kell fenntartani annak energiarendszerét. A Kreml közölte, hogy mindent megtett a zavartalan, megbízható működés érdekében, beleértve több gáztüzelésű erőmű építését a Kalinyingrádi területen.
