Isten áldja Romániát! – jelentette be hétfőn Klaus Iohannis román államfő, hogy február 12-i hatállyal lemond, miután a bukaresti parlament jóváhagyta a felfüggesztéséről szóló ellenzéki indítványt. A politikus a távozásáról szóló döntést azzal indokolta, hogy meg akarja kímélni országát attól a krízistől, amelyet az ellenzéki indítvány jelent. Ez arról szól, hogy Klaus Iohannis illegitim módon maradt az államfői székben azután, hogy a román alkotmánybíróság a 2024. november 24-i első forduló után megsemmisítette az elnökválasztás eredményét.
Az ellenzéki indítvány szerzője, a szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártja (POT) azzal érvel, hogy Klaus Iohannisnak a 2024. december 21-én lejárt a második mandátuma, és mivel addig nem választották meg az új elnököt, a szenátus elnökének kellett volna átmenetileg ellátnia az államfői teendőket. A most lemondását bejelentő elnök azt állítja, hogy semmit nem tett, ami alkotmányba ütközne, a vádakat – írja a HotNews – alaptalannak és Románia megítélésére nézve kártékonynak tartja.
Anamaria Gavrila, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke még 2025. január 16-án iktatta a Klaus Iohannis elmozdításáról szóló indítványt, amelyet a George Simion fémjelezte szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) politikusai is támogattak. Az AUR több tüntetést is rendezett az államfő távozásáért.
Mint ismert, a 2024-es román elnökválasztás első fordulóját egy semmiből előlépő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu nyerte, akinek a sikere mögött orosz beavatkozást sejtenek. Ha nincs az ellenzéki indítvány, Klaus Iohannis államfő marad a 2025. május 4-re és 18-ra kiírt megismételt elnökválasztásig.
Csak néznek a románok, hogyan győzhetett szélsőjobboldali jelölt az elnökválasztás első fordulójábanA szélsőjobboldali Călin Georgescu simán nyerné a román elnökválasztást, a demokratikus pártok adu nélkül maradtak