„Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!”- ezt a két mondatot írta ki hétfő reggel, facebookos üzenőfalára Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy nappal az előtt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozná a januári inflációs adatot. A talányos, vagy inkább fenyegető hangú „közleményt” a nemzetgazdasági tárca sajtója is kiadta, hivatalosan jelezve, hogy az a kormány hivatalos álláspontja is egyben.
Nagy Márton nem először fenyeget az árstop újbóli bevezetésével, annak ellenére, hogy a korábbi árbefagyasztások egyrészt áruhiányhoz és ellátási válsághoz, másrészt többletinflációhoz vezettek. A Népszava megkereste Nemzetgazdasági Minisztériumot a témába vágó kérdésekkel, ám válaszokat – ahogy általában az elmúlt években – most sem kaptunk.
A KSH kedden közli a januári inflációs indexet: decemberben az árak már 4,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban és könnyen lehet, hogy januárban 5 százalék fölé emelkedik a pénzromlás üzeme, bár az elemzők 4,8-4,9 százalékos inflációt várnak.
A januári áremelkedéseket a boltokban mindenki által érzékelt élelmiszer áremelések húzták, illetve az év eleji jövedéki adóemelés miatt nagyobb drágulás volt a kutakon is. A nemzetgazdasági miniszter kétmondatos fenyegetőzése láttán nem lehet kizárni, hogy az infláció magasabb lesz az elemzői várakozásoknál.
Nagy Márton ismét arra célzott, hogy jöhet az új árstopA kormányzat a covid-válság alatt, 2021 őszén nyúlt az árstopokhoz az élelmiszerek esetében, amit üzemanyagok követtek - így akarták lassítani az infláció felfutását. A leglátványosabb kudarc az üzemanyagok árbefagyasztása volt. A 2021 őszén bevezetett árkorlátozást 2022 decemberében egyik óráról a másikra felfüggesztették, ugyanis ellátási válság alakult ki. A kormány a benzin árát 480 forintban maximálta, miközben a piaci árak egyre feljebb kúsztak. A hazai üzemanyag-fogyasztást a Mol kezében lévő egyetlen hazai kőolajfinomító nem tudta kiszolgálni, ezért magyar kutak készterméket importálták. Ám a behozatal az árstop miatt egyre nagyobb veszteséget termelt, emiatt a kereskedők beszüntették az importot, a következmény az üzemanyaghiány lett. Ezért kényszerült arra a kormány, hogy 2022 december 6-án este 22 órakor tartott sajtótájékoztatón bejelentse az üzemanyagárstop eltörlését. A döntés határa a literenkénti benzinár egy lépésben 480 forintról 640 forintra emelkedett és 2022-2024 között tartósan magasabbak is voltak a hazai kútárak, mint a környező országokban, ugyanis a kereskedők az árstop alatt elszenvedett veszteségüket a megemelt árakból kompenzálták.
Elmarasztalta Magyarországot az árstop miatt az Európai Unió BíróságaA kormány nem csak az üzemanyagokra, hanem néhány alapvető élelmiszerre - mint a például kristálycukor, finomliszt, napraforgó-étolaj, csirkemell - is hatósági árat vezetett be 2021-ben, ám a kereskedők számára előírta kötelező készlet tartását is, így a veszteséges értékestés ellenére sem alakult ki áruhiány. Ugyanakkor a kereskedők az árstopos termékeken elszenvedett veszteségüket más termékek árának extra emelésével kompenzálták, ennek ellenére a kormány egészen 2023-ig fenntartotta a hatósági árrendszert.
Az árstopok egyértelműen károsak voltak, ezt több tanulmányában bebizonyították a Magyra Nemzeti Bank (MNB), illetve más független elemzők is.
Árstopot már a bevezetése óta bírálták a kereskedelmi szervezetek, illetve a kormánytól független kutatók, de leghangosabb bírált Matolcsy György jegybankelnöktől származott. Matolcsy első ízben 2022 decemberében a parlament Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán fogalmazott meg súlyos bírálatot a kormány gazdaságpolitikájával szemben, amikor arról beszélt, hogy a magyar gazdaság válság közeli állapotban van”, aminek okai részben elhibázott gazdaságpolitikai döntések. Emellett arról is beszélt, hogy árstopok, a jegybank számításai szerint 3-4 százalékpontos inflációs többletet okoztak ahelyett, hogy csökkentették volna a drágulási ütemet.
Hiánnyal kezdett januárban a büdzsé
Az első hónapban az államháztartás hiánya 67,8 milliárd forint volt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Januárban egyébként rendre akár 100-200 milliárdos többlet szokott keletkezni, hiszen olyankor magasak az áfa és szja bevételek. Idén sem az adóbevételekkel volt baj, azok 12,5 százalékkal meghaladták a 2024 januári szintet. A hiány a kiadási oldalon szállt el, ám az okokról az NGM hallgat. Vélhetően az államadóssághoz kapcsolódó kamatkiadások fordíthatták hiányba az egyenleget. Az első félévben rekordmagas, 1700-1800 milliárdnyi kamatot fizet ki az állam csak a lakosságnak.
