Kemény ütésváltások

Utolsó lehetőségnek tartják a szociáldemokraták a televíziós vitákat a február 23-án esedékes előrehozott parlamenti választás előtt. Ezért is előzte meg nagy várakozás az első, vasárnap este rendezett összecsapást Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a keresztény uniópártok listavezetője, Friedrich Merz között. Az SPD valóban nem bízhat másban a felzárkózáson kívül, hiszen jelen állás szerint úgy feleannyian szavaznának rá, mint a pártok népszerűségi listáját vezető CDU/CSU-ra. A szociáldemokraták szempontjából a lehető legrosszabbkor látott napvilágot az az értesülés, amely szerint a pártvezetésben előzőleg nagyon is komolyan felmerült, hogy ne Scholzcal induljanak neki a voksolásnak. A párt azt remélte, hogy – miután a menekültügyekben együtt szavazott a CDU/CSU a szélsőjobboldali Alternatíva Németországgal (AfD) – megváltozik a közhangulat, s végre az SPD elindul felfelé a lejtőn, ám a közvélemény-kutatások ezeket a várakozásokat sem igazolták. Így erős túlzás lenne azt állítani, hogy a párt a lehető legjobb hangulatban várta az összecsapást.

Amint várható is volt, Scholz igyekezett határozottan fellépni, s azzal vádolta az ellenzék vezetőjét, hogy a választások után koalícióra törekszik az AfD-vel. Scholz szerint Merz megszegte az ígéretét és „tabudöntést követett el”, mert a CDU/CSU az AfD szavazataival keresztülvitte a Bundestagban a migrációval kapcsolatos ötpontos tervét. Szerinte a CDU vezetője arra is képes, hogy a választások után koalícióra lépjen az AfD-vel. Merz ezt visszautasította: „Nem lesz ilyen együttműködés” - mondta. „Nem fogunk ilyet tenni, világok választanak el minket a kérdésekben”, hangoztatta.

Merz bírálta a szélsőjobboldaliak elleni nagyszabású tüntetéseket. Azzal vádolta a megmozdulások szervezőit, túl kevés figyelmet fordítanak a bevándorlók által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozataira. Merz egyúttal megvédte a bevándorlókkal szembeni kemény irányvonalát. „Erős támogatást kapunk a lakosságtól erre a kurzusra, beleértve az én álláspontomat is” - mondta.

A választások utáni időszakra Scholz azt ígérte, folytatja a „kemény kurzust” a migrációs politikában. Mint mondta, támogatja az illegális migrációval szembeni korlátozó intézkedéseket. Németországnak nem szabad elfogadnia az aschaffenburgi esethez hasonló erőszakos cselekményeket - mondta. Január végén egy afganisztáni bevándorló késeléses támadást hajtott végre a német városban, két személy, köztük egy kétéves gyermek halálát okozva. Merz azzal vádolta Scholzot, hogy „jóval több mint kétmillió illegális bevándorlót engedett be Németországba”. A CDU elnöke szerint ez több, mint Hamburg város lakossága.

A gazdaságpolitikában is különböző nézeteket hangoztattak. Merz a vitában utalt arra, hogy Németország a recesszió harmadik évébe került. Egyre többen válnak fizetésképtelenné és mind több a munkanélküli. Scholz a gyenge németországi növekedés egyik fő okaként az Ukrajna elleni orosz agressziós háború következményeit említette. Ugyanakkor előrelépést is említett, például a megújuló energiák elterjesztésében.

Scholz kiállt a német alkotmányban rögzített adósságfék reformja mellett, amely korlátozza az új államadósság felvételét. Ezt a magasabb védelmi kiadások szükségességével indokolta. Merz azzal vágott vissza, hogy a meglévő adósságfékkel már most is milliárdos nagyságrendben lehet új adósságot felvenni. „Kötelezettségünk van a gyermekeinkkel szemben is, akiknek ezt egyszer majd vissza kell fizetniük” - mondta.

Kölcsönös vádak hangzottak el a német Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő szállításának folyamatos elmaradása miatt. „Mindig is azt mondtam, hogy a rakéták szállítását az Európai Unión belül kell koordinálni. Amerika Franciaország Nagy-Britannia is szállít. Nekünk is szállítanunk kellett volna” - mutatott rá Merz.

Felmérések szerint nincs igazi győztese a vitának, hasonlóképpen ítélték meg a nézők mindkét jelöltet. Merz kezdett erősebben, de Scholz a második részt dominálta.

További négy televíziós vitát rendeznek a választásig, közülük háromban az AfD listavezetője, Alice Weidel és a Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck is fellép.