Ezer sebből vérzik, pontatlan, homályos, és komoly jövőbeli visszaélésekre ad lehetőséget civil szervezetek szerint a jelenleg kormány- és tárcaközi egyeztetés alatt álló, a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet-tervezet (BATÉK), illetve az annak mellékletét adó Vízparti Terv (VT). Pedig elvileg a kormány tavaly nyárra a Balaton természeti és épített örökségének védelme érdekében dolgozta ki az új építésügyi keretrendszert: a hivatalos indoklás szerint a korábbinál nagyobb területen lesz tilos a beépítés, emellett az új szabályozás megvédi a strandokat és a zöldterületeket, valamint természetes partszakaszok kijelölésével elősegíti a növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását. A növekedést valójában azonban úgy érik el, hogy a tervvel érintett területet némely településen kiterjesztették a vasút és a közút közötti területre – derül ki a vonatkozó térképekből.
A BATÉK-ot és a VT-t a nyár végén bocsájtotta egyeztetésre az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Gombos Márk, a tárca területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkárának szeptemberi tájékoztatása alapján cirka kétszáz véleményező – önkormányzatok, civil és szakmai szervezetek, cégek sokasága – élt a lehetőséggel, s összesen közel ezer észrevétel érkezett a két tervezettel kapcsolatban. Kérdés, milyen eredménnyel. Korábban ugyanis rengeteg példa akadt arra, hogy a kormány nem vette figyelembe a civilek és a szakemberek problémákra rámutató javaslatait. Információink szerint ebben az esetben sincs másképpen:
kormányközeli forrásokból úgy értesültünk, hogy a civilek és a szakma észrevételei süket fülekre találtak, párbeszéd sem alakult ki.
Az ÉKM pedig nem válaszolt, elfogadta-e a javaslatokat, vagy mivel indokolja, ha elutasította azokat, így marad a legtöbb esetben homályos megfogalmazás, mely aztán a jövőben aktuális érdekek szerint lesz magyarázható.
– Arra hivatkozva születik a kormányrendelet, hogy elavult a szabályozás a Balatonnál – állította egy dél-balatoni civil szervezet neve elhallgatását kérő vezetője. – Ez valóban így volt, ám ha megvalósul a mostani rendelet általunk ismert verziója, végleg gajra vághatja a tavat és környékét. Az anyag ezer sebtől vérzik, hogy csak egy konkrét példát mondjak: noha a Kúria és az Alkotmánybíróság is kimondta, nem épülhet kikötő egy strandon, a balatonföldvári Nyugati-strandon épült kikötő mólóit közlekedő sávként jelölték a térképen. Vagyis egyszerűen utólag legalizálnak törvénysértéseket.
– Mint arról megannyi tanulmány beszámolt, a hatvanas évektől az ezredfordulóig a feltöltések, építkezések miatt valóban megváltozott a Balaton ökoszisztémája – mondta lapunknak Tarróné Gyarmathy Andrea, a BATÉK-ot elemző balatoni civil szervezet, a Lovas Kikötő Táj-Érték-Közösség tagja. – Erre született meg a Balaton Törvény, valamint készült egy vízpart-rehabilitációs terv, melyet elvileg folyamatosan felül kellett volna vizsgálni, ám erre azóta sem került sor, a törvényt pedig 2018-ban hatályon kívül helyezték, s azóta a kiemelt térségek területrendezési törvénye vonatkozik rá, melyet félévente módosítgatnak. Pedig a terv jó volt, a köz számára is megfelelő zöldterületeket akart megőrizni, illetve növelni a tó körül, persze ehhez komoly állami szerepvállalás szükségeltetett volna. Ez elmaradt, ellenben az a minisztérium, amelyhez a Balaton építési, területszabályozási ügyei éppen tartoztak, tartoznak, vagyis jelen esetben az ÉKM, különféle ad hoc rendeletekkel folyamatosan változtatott a szabályozáson. A mostani BATÉK-tervezet például elvileg összeilleszti a területrendezési és építési szabályozásokat, ám azzal, hogy legalább három-négy jogszabályt kell egyszerre értelmezni, lehetőséget ad eltérő véleményekre. Egyben alapjaiban átrajzolja a tópartot és környékét, ráadásul már most tudni lehet, hiszen a tárca egyik prominense elismerte egy fórumon, hogy nincs is rá pénz.
A tóparti településeken az építési szabályozást korábban úgy változtatták meg, hogy átírták az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket (OTÉK).
Például a hajdani Siotour-kempingekbe eredendően csak kereskedelmi szálláshelyeket lehetett volna építeni, ám 2010 után átírták az OTÉK-ot, s megkezdődhetett az apartmanépítési boom.
– A mostani tervezet ráadásul pontatlan, s nemcsak a területek, de a jelöléseik is – folytatta Tarróné Gyarmathy Andrea. – A kikötőket például ugyanúgy jelölik, függetlenül attól, hogy közforgalmi, yacht- vagy csónakkikötőről van szó. S egyből felmerül az emberben, talán csak nem azért, hogy később aztán egy gyors változtatással át lehessen minősíteni őket. Rengeteg területet átminősítettek, persze úgy, hogy nőhet a beépítettségük, pedig a tóparton már így túlzsúfolt, az elmúlt években dőlt a beton a Balatonra, tűnnek el a természetes partszakaszok, egyre nagyobb a víz szennyezettsége. Az elmúlt években több, mint tízezer új ingatlan épült, köztük rengeteg társasház-jellegű apartmanház.
Betonmonstrumoktól tartanak Csopakon, megint NER-közeli cégek építkeznekA civil aktivista kiemelte, a BATÉK 13, úgynevezett továbbtervezendő területet jelölt ki a tóparton, melyekről nem tudni, mi a jövőbeni szándék velük, s érdemi szabályozás sem született ezekkel kapcsolatban, vagyis a jövőbeni tulajdonos kénye-kedve szerint lehet majd alakítani a vonatkozó rendeleteket: nincs semmi biztosíték, egyszerűen egy majdani kormányrendelettel bármikor megváltoztatható lesz a területek besorolása. És nemcsak a VT betartásának garanciái hiányoznak a tervből, de a térképi részek is pontatlanok, nem szerepelnek rajta már megépült lakóparkok, kikötők, elfogadott településtervi változások, de sok esetben még az utca végi, mégis hivatalos, egylejárós kis öbölstrandok sem.
– Ráadásul megjelent egy új fogalom is a BATÉK-ban, a közhasználatú terület, ami azonban nem a klasszikus közterületeket jelenti – folytatta Tarróné Gyarmathy Andrea. Ez egyfajta plusz védettséget, szigorúbb beépítési korlátot jelent. Csakhogy ez a megkülönböztetés nem került rá például állami kempingekre, üdülőkre. Így későbbi értékesítésükkel ezeknél a beépítettség a korábbi 2 százalékról 10-re emelkedett.
Fékezhetetlen a NER-es építkezés, már majdnem harminc hajóhelyre kapott foglalást a balatonföldvári kikötőSzó nélkül hagyott bírálatok
A BATÉK-ot ért civil kritikák miatt megkerestük Építési és Közlekedési Minisztériumot. Arra voltunk kíváncsiak: Mennyiben használták fel, s építették bele a véglegesnek szánt verzióba a tavalyi véleményezési időszak során beérkezett javaslatokat, kritikákat? A szakmai és civil szervezetek mely tárgykörökben fogalmazták meg a legtöbb kritikát? Arra is rákérdeztünk, mikorra várható, hogy az elkészült anyagot bemutatják, kifüggesztik úgynevezett társadalmasításra. A múlt kedden feltett kérdéseinkre a minisztérium nem reagált.
Csopak már bukott, felkészül Zamárdi
A zöldterületek szabályozása is kaotikus egy neve elhallgatását kérő szakember szerint. Mint mondta, a terveben létezik meglévő zöld, jövőbeni zöld, de nem egyértelmű esetükben a közhasználat. Így az állami, illetve állami vállalati kézben lévő területek majdani értékesítésénél előfordulhat, hogy eladják az elvileg köztulajdonnak számító zöldterületet. Ez törtét például Csopakon, ahol a kikötővel együtt a mellette lévő közpark is magántulajdonba került, s a vevő később le is zárta. A VT szerint a cirka 34 hektáros zamárdi szabadstrand esetében például csak 7,1 hektár került a beépítetlenül megőrzendő parti sáv kategóriába, a maradék csaknem 27 hektár ötöde összevont beépítésre szánt vagy közlekedési célú terület minősítést kapott, míg 21,5 hektár 10 százalékban beépíthető a tervezet szerint, ami azt jelenti, hogy 21 ezer négyzetméternyi épület húzható fel a strand jelenlegi területén.
A lapunk által megkérdezett civilek egyöntetű véleménye, hogy a BATÉK homályos megfogalmazásai csak arra jók, hogy a turisztikai és építési-befektetési érdekek felülírják a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat, s a rendeletalkotók láthatóan szándékosan nem foglalkoztak-foglalkoznak a szakmai szervezetek aggályaival és anyagaival. Utóbbiaknak elvben még lehetne beleszólásuk a rendelet tartalmába, hiszen a kormánynak az általa véglegesnek szánt verziót újra társadalmi egyeztetésre kell bocsátania: az önkormányzatoknak és különféle szervezeteknek nyolc napja lesz a véleményezésre.
