fürdők;

A dunai strandnyitás mellett fürdőfelújítást is terveznek

- Akár két új szabadstrand is nyílhat idén nyáron a Duna budapesti szakaszán

A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. vizsgálja a folyami fürdőzési lehetőségeket.

Akár két új szabadstrand is nyílhat idén nyáron a Duna budapesti szakaszán a Római-parton már évek óta meglévő mellett, ha a vízminőség elég jó lesz és fizikailag kialakíthatóak lesznek – mondta Szűts Ildikó Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója a fővárosi városfejlesztési bizottság hétfői ülésén Vitézy Dávid, a testület elnökének kérdésére válaszolva. A BGYH a fővárosi közgyűlés felkérésére vizsgálja a folyami fürdőzési lehetőségeket. Köztük például a 2009-ben a pesti oldalon, az Erzsébet híd és a Lánchíd között működő uszálystrand újranyitását is, bár aligha ezen a nyáron. Egyelőre annyi bizonyos, hogy az akkor készült hajótest megvan, de az állapota kérdéses.

A fővárosi fürdők tavaly csaknem 4 millió vendéget fogadtak, a BGYH árbevétele 26,3 milliárdra nőtt, az adózás előtti eredménye 6,6 milliárd forint.

A történelmi fürdők népszerűsége rohamosan nőtt az elmúlt években különösen a külföldi vendégek körében. A jegyárak ezekbe meglehetősen borsosak, tavalyi 10 százalékos emelés után idén várhatóan 5 százalékkal kell többet fizetni a pénztáraknál. A cégvezető szerint a turistáknak nem jelentene gondot a további 2-3 eurós áremelés, főként úgy, hogy a budapesti fürdők nemzetközi viszonylatban az olcsóbbak közé tartoznak. Ebből finanszírozható lenne a magyar vendégek számára biztosított kedvezményrendszer fővárosi közgyűlés által szorgalmazott bővítése. Ez ugyanis a cég becslése szerint 0,8-1,4 milliárd forintos bevételkiesést jelentene évente. Az új összetételű közgyűlés az fővárosiaknak fenntartott olcsóbb jegyárak mellett hosszabb nyitvatartást, a kedvezményeket biztosító Zsigmondy kártya digitalizálását és egy online foglalási rendszer kialakítását is kérte a BGYH-tól. Szűts Ildikó felhívta a figyelmet, hogy a fentiek a bevételkiesés mellett jelentősen növelhetik a forgalmat, márpedig néhány történelmi fürdő már így is teltházas. Az online foglalási rendszerrel csökkenthetőek a kapuk előtt kígyózó sorok, de a kapacitás nem növelhető. Számottevően nem segít ezen a nyitvatartás meghosszabbítása sem, ráadásul ez növeli a működési költségeket.

Az árbevétel kétharmadát a külföldiek által kedvelt három történelmi fürdő hozza össze. Az úgynevezett belpiaci fürdők, amelyeket zömmel a hazai vendégek látogatnak, a forgalom több mint felét adják. Számukra többféle kedvezményt is biztosít a BGYH, ezek összértéke 3,7-4 milliárd forint évente. Tavaly 1,7 millióan fürdőztek olcsóbb jeggyel. Újdonság, hogy a régi nyugdíjas törzsvendégek mellett egyre több a 25-35 éves bérletvásárló.

A cég azt is megvizsgálta, hogy itthon és külföldön mennyire gyakori a helyi lakosoknak biztosított kedvezmény és arra jutottak, hogy a főváros már így is meglehetősen nagyvonalú: Sárváron és Makón van még a budapesti fürdőknél nagyobb kedvezmény, de ezekben a városokban sokkal kevesebben élnek, külföldön pedig egyetlen kisebb fürdőt leszámítva egyetlen helyet sem találtak, ahol a helybelieknek olcsóbb lenne a pancsolás. A bevétel azért sem lényegtelen, mert számos fürdő felújításra vár, ami a történelmi épületek esetében meglehetősen drága mulatság. Az idén a Széchenyi-fürdő födémjavítása önmagában elvisz 1 milliárdot.

Visszaélések előtt nyithat utat civilek szerint a tóparti területek felhasználásáról szóló rendelettervezet. Szerintük szándékosan alkottak sokféleképpen értelmezhető előírást. Kritikáikat eljuttatták a szaktárcának, amely hallgat az ügyben.