Az utcára tett ukrán menekültek ügyében a Magyar Helsinki Bizottság, uniós jogra hivatkozva kérte, hogy a családoknak - még a nyár folyamán - elutasított méltányossági kérelmüket semmisítse meg a bíróság. Az első tárgyalás felpereseit még a szentesi Inkubátorházból tették ki a rendelet hatályba lépését követően. Egyikük hat gyerekkel Győrbe költözött, a másikuk Mindszenten kötött ki. Esetükben egy egyedülálló anya nevel három gyereket különösen nehéz helyzetben. A második perben 55 gyereket és 17 nőt képviseltek a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, őket többségében Kocsról lakoltatták ki még a nyáron.
Mint arról lapunk többször is beszámolt, tavaly augusztus 21-től már csak azoknak a menekülteknek járt a napi bruttó 5000 forintos állami lakhatási támogatás - amit szállásadójuk kap meg- akik Ukrajna olyan területéről érkeztek, ahol éppen harcok dúlnak. Arról a magyar kormány „döntött”, melyek ezek a területek. (A jelenlegi, februári lista továbbra is ugyanazt a 13 területet tartalmazza, mint amit legelőször, július elején feltöltött a kabinet.)
72 ukrán menedékes próbálja bíróságon elérni, hogy ne fosszák meg a lakhatási támogatásuktól, vannak, akiknek a szállásadójuk a saját pénzéből segítUgyanakkor a rendelet hatályba lépését megelőzően a már Magyarországon élő érintett menekültek július 10-ig mindössze hatnapos határidővel (mivel a területi lista július 4-én került nyilvánosságra) nyújthattak be méltányossági kérelmet, hogy augusztustól is fennmaradjon a lakhatási jogosultságuk.
A kérelem elbírálásáról Pál Norbert egy személyben dönthetett. A kormánybiztos 1486 méltányossági kérelemből 1202-t utasított el.
A Magyar Helsinki Bizottság viszont nem hagyta annyiban az ügyet, bíróságon akarta elérni, hogy az állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. A tárgyalássorozat szerdai ítélethirdetésén Pál Norbert védelmét ifjabb Balsai István látta el. (Balsai István alkotmánybíró, korábban fideszes országgyűlési képviselő fia.)
A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, Győző Gábor és Szekeres Zsolt lényegében azt szerette volna elérni, hogy az érintett családok esetén elutasított méltányossági kérelmeket semmisítse meg a bíróság. Mivel véleményük szerint azok sértik az uniós ideiglenes védelmi irányelvet, mely a Magyar Helsinki Bizottság szerint világosan kimondja: a tagállamoknak szállást kell biztosítani, vagy ha az állam nem tud, akkor finanszírozási rendszert kell kialakítani erre vonatkozóan.
Az alperes azt próbálta elérni, hogy ne a Közigazgatási Bíróság tárgyalja az ügyet, mondván: a kormánybiztos kormányzati feladatot lát el. Azonban a bíróság kimondta, hogy a kormánybiztos tevékenysége teljesíti a közigazgatási cselekmény fogalmát. Ugyanakkor így már Pál Norbert döntésére is vonatkozik a bíróság szerint a közigazgatási eljárásnál kötelező elvárás, hogy tényszerűen indokolja meg azt. A kormánybiztos döntése „semmilyen indoklást nem tartalmazott, hogy az alperes milyen indokokat vizsgált, hogy a kormány milyen körben milyen kritériumok mellett adott egyes menekülteknek szállást másoknak meg nem. Milyen tényállás alapján, milyen bizonyítékok, körülmények alapján döntött Pál Norbert a méltányossági kérelmekről? Ezek olyan formai hiányosságok voltak, amelyek megakadályozták a döntés érdemi elbírálását” – fogalmazott a bíróság.
Uniós pénz segíthet a kocsi menekültekenSőt, mint Szekeres Zsolt a Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta: tulajdonképpen alakszerűen még döntés sem született, mivel a kormánybiztos csak egy excel-listát tett közzé arról, hogy kik kaptak támogatást és kik nem. Bár a kormánybiztos döntése sok ezer menekültet érintett, a civilszervezet összesen 120 ügyfél érdekeit képviselte a perben.
Elvileg a Kormánybiztosnak most legfeljebb 30 napja van, hogy új, alaposan megindokolt döntést hozzon. „Kíváncsi leszek, hogyan fogják tényszerűen megindokolni, hogy miért nem kapott például egy súlyos mozgássérült menekült lakhatási támogatást?” – mondta az ügyvéd, hozzátéve: ha ismét elutasító határozat születik az ügyben, újra perelnek.
Pál Norberték eljárása annyiban is „ravasz” volt: érdemi indoklás híján nem lehetett kimondani, hogy a kormánybiztos eljárása szembe ment volna a vonatkozó EU joggal.
A bíróság leszögezte: az ügyben is az EU ideiglenes védelemre vonatkozó irányelve tartalmaz olyan szabályokat, ami irányadók a tagállamoknak. Azonban ezek – mint az uniós direktívák - kötelező, ám nem közvetlenül érvényesülő irányelvek. Ezek célokat, irányelveket alkalmaznak, amelyeket a tagállamoknak át kell ültetni a nemzeti jogba, ám abba az uniós jogalkotó nem szól bele, hogyan.
Azaz, amennyiben Pál Norbert újbóli, már indokolt döntése esetleg szembemenne az uniós irányelvek elvárásaival, úgy a magyar bíróság fordulhat közvetlenül az uniós bírósághoz, hogy állapítsa meg, a kormánybiztos döntése szembemegy-e az EU joggal vagy sem.
Reagált a kormánybiztos
Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnökségi Sajtóiroda juttatta el szerkesztőségünkhöz Pál Norbert kormánybiztos reagálását a bíróság mai döntésére.
A kormánybiztos álláspontja szerint a bíróság eljárási okokra hivatkozva kérte néhány eljárás megismétlését. A mai döntés ugyanakkor alátámasztotta, hogy a magyar szabályozás összhangban van a nemzetközi jogszabályokkal és európai gyakorlattal - tette hozzá.
Úgy véli, hazánk minden ukrajnai menekülő számára biztonságot nyújt. Az elmúlt három évben másfél millió menekülő lépett be Magyarországra, közülük pedig több mint 680.000-en fordultak a magyar hatóságokhoz vagy karitatív szervezetekhez segítségért, több tízezren tartózkodnak jelenleg is Magyarország területén és több ezer ukrajnai gyermek jár magyar iskolába. Az ukrán állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon, egyes szociális juttatásokhoz, a magyar egészségügyhöz és oktatáshoz is hozzáférhetnek, illetve nyelvtanulást, beilleszkedést segítő programokban vehetnek részt.
Kijelentette: A perek és a támadások mögött Soros György által finanszírozott álcivil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság áll. Ez a szervezet finanszírozásának szinte 80 százalékát külföldről, 50 százalékát pedig közvetlenül Soros György nyílt alapítványaitól kapja, és ezzel összhangban a globális-liberális értékek képviselőjeként évek óta támadja a magyar kormányt annak migráció- és genderellenes politikája miatt - zárul a közlemény.
