A tavaly év végi 79 326,66 pontos zárás óta a héten már 87 900 pont fölötti értékeket is lehetett látni, ami több mint 10,8 százalékos emelkedés. A magyar részvények jó teljesítményének több oka is van.
Ahogyan Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője mondta a Népszavának, a nemzetközi befektetői közösség egyre inkább kezd „áttekinteni” Donald Trump különböző vámjaihoz kötődő híreken. A ténylegesen meghozott intézkedések ugyanis jóval enyhébbek, mint amire az amerikai elnök korábbi kommunikációjából következtetni lehetett. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója ehhez hozzátette, hogy bár az ország- és régióspecifikus vámok kivetése elindult, az eddig Európát elkerülte. Ez pedig azt segítette, hogy a kontinens börzéi, és így a hazai is felülteljesítsenek. Ráadásul úgy tűnik, a bevezetett 10 százalékos vámokat letudta a piac, ha ugyanis megnézzük az euró-dollár árfolyamot, akkor azt láthatjuk, hogy a közösségi deviza közel ennyit gyengült az amerikai választások előtti szintekről a dollárral szemben. A befektetők ezt is figyelembe veszik. Muhi Gergely ehhez hozzátette, hogy az is látható: a vámok kivetése nem a fő cél, hanem csupán egy tárgyalási eszköz, mellyel más alkuk megkötését segítheti elő az amerikai adminisztráció. Emiatt van rá esély, hogy tartósan nem is fognak velünk maradni, és a növekedési áldozat is kisebb lesz, mint azt korábban várták.
A szakemberek rámutattak arra is, hogy a befektetők „próbálnak tétet tenni arra”, hogy hamarosan tűzszünet jöhet az ukrán-orosz háborúban.
A tőkepiacokon pedig erre a legkönnyebben a kelet-európai részvényeken keresztül lehet pozíciót építeni, ezeket a tőzsdéket eddig ugyanis a háború közelsége nyomasztotta. Ez az olcsó árazásban mutatkozott meg: a régiós részvények a historikus átlagnál is nagyobb diszkonttal forognak – mutatott rá Muhi Gergely. Ezzel összefüggésben Kiss Péter megjegyezte, hogy éppen ezért azokat a részvényeket könnyen megtalálják, amelyeknek Ukrajnában van kitettségük.
Muhi Gergey kiemelte, hogy a budapesti tőzsde emelkedésnek egyik legnagyobb húzóerejét éppen az OTP jelentette főként annak köszönhetően, hogy a leglikvidebb magyar tőzsdei cégként, „rajta keresztül” próbálnak meg piaci pozíciókat felvenni a háború lezárására játszó külföldi befektetők. Emellett a vállalat január 21-én engedélyt kapott 60 milliárd forintnyi saját részvény vásárlásra. Ezt a keretet rendkívül gyorsan, csupán három hét alatt ki is merítette az OTP. De nem csak a legnagyobb bank, hanem a többi blue chip részvény is szépen teljesített. A Magyar Telekom 10,05 százalékkal, a MOL 7,91 százalékkal, a Richter pedig 4,33 százalékkal került feljebb szűk másfél hónap alatt. A Telekom kapcsán Kiss Péter megjegyezte, a társaságot segítette az infláció mértékének megfelelő áremelés törvényi megengedése, ami az eredményeire is jótékony hatással lesz – tette hozzá. A tűzszünet árazását bizonyító jelként nem csak a magyar tőzsdén látható fejleményeket említette meg Kiss Péter: Ukrajnának akadnak nemzetközi kötvényei, amelyek iránti kereslet - az említett várakozások hatására - szinte kilőtt az elmúlt hetekben.
A jövővel kapcsolatban Muhi Gergely azt mondta, hogy a magyar részvényeket továbbra is alulárazottnak gondolják, ám már jóval kisebb mértékben, mint 2023-ban. Az elmúlt két évben rendre 30 százalék feletti felértékelődést láthattunk a budapesti értéktőzsdén, így az alulárazottság jelentős része már megszűnt. A háború lezárása viszont valóban tovább élénkítheti ennek az alulértékeltségnek a fókuszba kerülését. Így a szakember nem zárta ki, hogy láthatunk még kétszámjegyű emelkedést a magyar részvénypiacon, azonban ez inkább már csak egyessel, és nem hármassal kezdődhet.
A régió is hasonlóan teljesít
A magyar tőzsdén látottakhoz hasonló a helyzet a környező országokban is. Főként a bankpapírok emelkedése jellemző, ami mögött szintén a fent említett – a háború lezárását váró nemzetközi spekuláció áll. A lengyel részvények 14,55 százalékkal, a cseh részvények pedig 9,03 százalékkal kerültek feljebb idén, azonban a bankpapírokban ennél is nagyobb, 15-20 százalék közötti emelkedések is láthatóak. Az egyetlen kivétel a román piac, amely csupán 2,5 százalékkal kúszott feljebb. Ennek egyedi oka van, a befektetők nem szívesen súlyoznak felül olyan országot, ahol jelentős a bizonytalanság. Márpedig az elnökválasztással kapcsolatos botrányok miatt nehéz pontosan látni, hogy milyen irányt vehet az ország vezetése – zárta az Equilor stratégája.
