Bekövetkezett amit Orbán Viktor miniszterelnök ígért, bár nem feltétlenül az általa elképzelt formában: januárban a gazdaság helyett az árak vettek repülőrajtot. A GDP meglódulásának tehát semmi jele, ezzel szemben a fogyasztói árindex januárban egy év alatt 5,5 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz mérten pedig 1,5 százalékkal nőtt. Ez jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat, amelyek mediánja 4,8-4,9 százalék volt. Ami még durvább, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerek egy év alatt 6, egy hónap alatt pedig 1,9 százalékkal drágultak, az üzemanyagok pedig részben az év eleji jövedéki adó emelés miatt kiemelkedő mértékben, 11,8 százalékkal kerültek többe.
Repülőrajtot itt még csak az infláció vett, 2025 januárjában 5,5 százalékkal nőttek az árakMár hétfőn tudni lehetett, hogy a KSH adatai kellemetlen meglepetéseket tartogatnak, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanis már akkor belengette, hogy a kormány kész újból alkalmazni a hatósági árakat, hogy megvédje a családokat a kereskedőktől. Kedden a hivatalos adat ismeretében azt írta a szaktárca, hogy az „elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció miatt a kormány minden eszközzel kész fellépni”. Továbbá, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az év eleji átmeneti emelkedés ne váljon tartóssá. Hozzátették, a kormány által üzemeltetett árfigyelő adatai szerint a kiskereskedelmi láncok január végén és február elején számos alapvető élelmiszer árát csökkentették. (Kaptak hozzá segítséget is. Nagy Márton ugyanis januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, az Országos Kereskedelmi Szövetséget és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot, hogy az árakról egyeztessen velük.)
Öt százalék fölé mehet a januári infláció, az Orbán-kormány elkezdett árstoppal fenyegetőzniAz elemzői kommentárok a meglepettségről tanúskodnak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hidegzuhanynak, rendkívüli és egyben kellemetlen adatközlésnek nevezte az inflációt, amely üteme szerinte egyértelműen a januári áremelésekre vezethető vissza. Ennek fényében nincs meglepve Nagy Márton minapi kommentárján az ársapkák esetleges újbóli bevezetéséről az élelmiszereknél. Habár a korábbi tapasztalat azt mutatja, hogy azoknak alapvetően többlet-inflációs hatásuk lehet a fogyasztói kosár és így a hivatalos inflációs statisztika szempontjából is, az egyének szintjén az érzékelt infláció tekintetében azonban továbbra is értékes politikai eszköz lehet - tette hozzá. A havi élelmiszer-áremelkedésről azt mondta, a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem látszik belőlük. Szerinte tehát az inflációs helyzet minden fronton romlik, az árfelhajtó tényezők az érzékelt inflációt és a várakozásokat is egyre jobban tolják fölfelé, mindezek jelentősen beszűkítik a monetáris politika mozgásterét. Az ING Bank idénre átlagosan 4,5 százalékos árindexet várt, a friss januári adat hatására azonban 5 százalék fölé emelte, s arra számít, hogy az év folyamán 4,5-6 százalék között hullámozhat majd a ráta – magyarázta Virovácz Péter.
A januári adat láttán a MBH Bank elemzői is emelték inflációs várakozásaikat 4,1 százalékról, 4,6 százalékra. Balogh-Béki Gabriella szenior elemző és Árokszállási Zoltán igazgató szerint a januári adat „súlyos negatív meglepetést jelent”. Szerintük elsősorban a szolgáltatások drágulása az, ami váratlanul erőteljes lett, 2023 elején láttak utoljára hasonló áremelkedést, az akkori inflációs sokk közepette. Ugyanakkor az élelmiszerek drágulása is erőteljesebb volt mint várták, összességében úgy látják, az infláció szerkezete kedvezőtlenül alakul. Szerintük a következő néhány hónap fontos kérdése, hogy januári drágulási ütem milyen szintre tud visszacsökkenni. Közben úgy vélik, "nagyon megnőtt" az esélye, hogy a Nagy Márton által belengetett árstopok újra életbe lépnek, egyrészt mert emelkedik a lakosság inflációs várakozása, másrészt a tavaly ősz elejétől január elejéig tartó forintgyengülési hullám is megjelent az árakban. Mindezek eléggé veszélyes helyzetet teremtenek, ami miatt az MNB számára nem indokolt lazítani a monetáris politikán. - PAPP ZSOLT
Kiegészítő emelés járna a nyugdíjasoknak
Januárban a nyugdíjak 3,2 százalékkal emelkedtek, ugyanis a kormány azzal számolt, hogy 2025-ben ekkora lesz az éves infláció. Ezzel szemben már januárban 5,5 százalék volt. A havi árindex feltehetőleg az év vége felé csökkenni fog, de az elemzők még így 4,5-5 százalékos sávba várják az éves inflációt. Vagyis már ma kijelenthetjük, hogy a kormány szűkkeblű volt a a januári nyugdíjemelésnél és mindenképp szükség lesz visszamenőleges kompenzációra. A kiegészítő nyugdíjemelés mértéke így mintegy 1,5-2 százalék lehet, amit legkésőbb novemberben kell kifizetnie a kormánynak, de nem lehet kizárni egy előrehozott kompenzációt sem. - P. ZS.
Összemegy a világunk
„Termékek soránál tapasztalom, hogy az utóbbi időszakban a gyártók kisebbre veszik a kiszereléseket, miközben az árak változatlanok maradnak. A szalámikon át a csokoládékig, az üdítőkig, mindenhol ezt kell megélnem” – panaszkodott egymásnak a boltban két családanya. A felismerés nem csak náluk született meg. Ilyen panaszok az utóbbi időben többször is eljutottak szerkesztőségünkhöz. Olvasóink rendre azt nehezményezik, hogy „összemegy a világuk”. Mint mondják, nem csak a boltok polcain szembesülnek ezzel, de az étel házhozszállítások esetében is ezt élik meg.
„Ami néhány hónapja, egy éve még két dobozban érkezett, külön a köret és a hús, az most egyben is elfér, az ára viszont inkább nőtt, mint csökkent.”
A trend a kormányzatnak is feltűnt. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium előírta hát még tavaly, hogy márciustól vevői tájékoztatót kell kihelyezniük az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer kereskedőknek, ha egy termék kiszerelése csökken. A törvényi magyarázat szerint, ha egy adott termék esetén, a 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártottakhoz képest új, kisebb tömegű vagy térfogatú kiszerelési egység kerül forgalomba, akkor a kereskedő köteles arról 2 hónapig felhívást közzétenni. Ezzel párhuzamosan, szintén tavaly március elejétől, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elindította adatbázisát, ahol tételenként megtekinthető, hogy melyik terméknek, mennyivel csökkent a kiszerelése.
Az oldal a létrehozás előtt viszonylag nagy visszhangot kapott, ám azóta szinte a teljes feledés homályába süllyedt és nem is igazán működik, kedden ugyanis mindössze 52 módosításról találtunk ott információt. Arról viszont ennyi termék is képet ad, hogy mennyire sokféle terméket érint ez a bújtatott áremelés.
A Nébih oldalán ugyanis van üdítő, húsipari áru, kávé, kávékeverék, csokoládé, tea, konzerv, lekvár, snack, fűszerkeverék, de még hajspray is. A felsoroltak ráadásul a fogyasztók előtt ismert termékek, hiszen akad itt Milka csokoládé, Kinley üdítő vagy Milupa gyermektápszer is. Éppen az utóbbi esetében az egyik legnagyobb a „fogyás”, hiszen a Milupa 1 tejalapú anyatej-helyettesítő tápszer a korábbi 900 grammos kiszerelése 600 grammra csökkent.
Adódik a kérdés, hogy ez a tendencia nyomat hagyhat-e az infláción. Egy statisztikai kérdésekben jártas szakember szerint a gyártók lépése egyrészt egységár-emelkedéseket okoz, ami felfelé "nyomhatja" a pénzromlás ütemét. Másrészt a zsugorinfláció jelentős részben megjelenik a KSH inflációs számaiban, a statikusok az árak felmérésekor évek óta ugyanazon termék-egységeket veszik figyelembe. Vagyis az árak összeírásakor a kenyér, a hús vagy a felvágott kilós árát számítják be a fogyasztói kosárba, s ugyanígy járnak el a zöldségeknél, gyümölcsöknél de még a tejterméknél is. A zsugorinfláció a kis kiszerelésű termékeknél a legszembetűnőbb, például hogy egyes vákumcsomagolt szalámik csomagja 100 grammról összement 80 grammra – de a KSH ezekben az esetekben is a felvágottak kilós árát veszik figyelembe. - ÁBRAHÁM AMBRUS
A költségnövekedést álcázzák
Igen, ez egy piaci trend, hogy zsugorodnak a tétek – mondta a Népszavának Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője. A cégek szeretnék a jövedelmezőségüket valamilyen formában megtartani. Hogy miért ezzel a megoldással, annak okait az élelmiszerkereskedelem számaiban kell keresni – folytatta. Általánosságban elmondható, hogy a költségnövekedést lényegében lehetetlen egy az egyben áthárítani a fogyasztókra, hiszen egy komolyabb mértékű emeléstől egyszerűen megrettennének a vásárlók, és akár a vételtől is elállnának. Ezt igyekeznek megelőzni a cégek a lépéssel.
Ezzel egybehangzóan vélekedett Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Megjegyezte, hogy a zsugorinflációnak nevezett jelenség nem nevezhető újnak, és persze itthon sem ismeretlen. Úgy vélte a gyártó részéről természetesen lehet benne gazdasági megfontolás, bár több esetben a kereskedői visszajelzések alapján reagálnak a kiszereléscsökkentéssel. Szintén kifejtette, hogy gyártói és kereskedői oldalon is erős költségnyomás érzékelhető, így valahol érthető, ha áremelés helyett a kiszerelésen változtatnak. A gyengébb vásárlóerő válthatja ki ezt a reakciót - folytatta.
Fórián Zolán szerint kevesebb szó esik azonban arról, hogy a bújtatott áremelések miatt a fogyasztó kétszer meggondolja, hogy mit és mennyit vásárol, azaz tudatosabbá válik, ami előrelépést jelent az élelmiszerpazarlás terén. Ez persze lehet a fogyasztót a polcok előtt nem vigasztalja, ám ettől még érezhető – jegyezte meg. - Á. A.
