A Pénzügyminisztérium beszántása után a Nemzetgazdasági Minisztérium kapta feladatul a szolidaritási hozzájárulás behajtását az önkormányzatoktól. A kormány romló pénzügyi pozíciója mellett egyre fontosabbá válik a településekre kivetett sarc, amelynek összege öt év alatt meghatszorozódott. 2020-ban még 58 milliárdot kellett befizetniük ezen a jogcímen az önkormányzatoknak, míg az idén már több mint 360 milliárdot. Ráadásul egyre több településnek kell fizetnie. A 3200 önkormányzatból 2023-ban még 724-nek kellett „szolidárisnak” lennie, míg az idén már 855 településnek.
A helyzet a költségvetési oldalról nézve is romlik. Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente. A települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele és nem is lesz, így feladatellátása az állami apanázstól függ. 2020-ban 821 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak önkormányzatok, idén 1350 milliárd forintra számíthatnak. Ám ha ebből levonjuk az általuk befizetett szolidaritási hozzájárulás összegét, akkor már csak 990,5 milliárd forintra rúg a települések központi kasszából való támogatása, ami bő 20 százalékkal több, mint 2020-ban, csakhogy az infláció időközben 48 százalék volt. 2027-re a PM korábbi előrejelzése szerint – szolidaritási adó nélkül – már csupán nettó 686 milliárdot adna kormány a települések kötelező feladataira. A hiányzó részt a többi településnek kellene összedobni.
A szolidaritási teher nem egyformán nehezedik az önkormányzatokra. A Magyar Közlönyben szerda reggel megjelent miniszteri rendelet szerint Budapestnek – a fővárosnak és a kerületeknek együtt –az idén összesen 162,4 milliárdot kellene befizetni az államkasszába.
A legtöbbet, 89,1 milliárd forintot toronymagasan a fővárosi önkormányzatnak kell perkálnia.
(Az előző főpolgármester Tarlós István utolsó évében még csak 5 milliárdot kellett befizetnie a városnak.) A 23 kerület együtt 73,3 milliárdot dob össze az államnak. A III., a XI., és a XIV. kerület 5 milliárd forint felett adózik, de a IV., a XIII., és a XVIII. kerülettől is 4 milliárd feletti befizetést várnak. S ez önmagában is vetekszik több megyeszékhely sarcával. Ennél többet csak a nagy gyáraktól jelentős adóbevételt húzó települések - Győr (12,5 milliárd), Debrecen (10,3 milliárd), Székesfehérvár (8,7 milliárd), Kecskemét (csaknem 7 milliárd), Budaörs (6 milliárd), Miskolc (5,3 milliárd), Szeged (5,1 milliárd), Nyíregyháza (4,6 milliárd) - fizetnek. Együtt csaknem 60 milliárdot. A települések kevesebb mint 4 százaléka fizeti ki a szolidaritási sarc több mint 60 százalékát.
Mindezek után aligha meglepő, ha az aránytalanul nagy összegű, nettó befizetésre – amikor több az állami elvonás, mint az állami támogatás - kényszerített önkormányzatok lázadoznak. Budaörs 2017-ben polgári perben követelt kártérítést a szolidaritási hozzájárulás bevezetése miatt az államtól. A másodfok az Alkotmánybíróságra bízta az ügyet, amely azonban a költségvetés helyzetére hivatkozva azt mondta, hogy nincs lehetőségük dönteni.
Vidéki városok is felfigyeltek arra, hogy Budapest pert nyert az Orbán-kormány szolidaritási adója ügyébenMegjelent Nagy Márton rendelete arról, hogy mekkora szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük az egyes településeknek2023-ban a fővárosi önkormányzat is pert indított, ami tavaly szintén az Alkotmánybíróságon kötött ki. A taláros testület ezúttal csak félig táncolt el a döntés elől: úgy utasította el a Fővárosi Törvényszék indítványát, hogy közben számos ponton igazat adott neki. Kimondta, hogy nem elég, ha a Magyar Államkincstár (MÁK) küld egy csekket az önkormányzatnak, hatósági eljárást kell lefolytatnia a szolidaritási hozzájárulás éves mértékének megállapításához, lévén ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az eljárás során meg kell vizsgálni, hogy az újabb elvonás után marad-e elég pénz a főváros kasszájában ahhoz, hogy ellássa a kötelező feladatait. (Hatósági eljárás egyelőre az idei összegekkel kapcsolatban sem volt).
Az AB arra is kitért, hogy ez a szolidaritási hozzájárulás már nem az, amit 2017-ben kivetettek, amikor még volt legalább egy igazoló passzus arra, hogy a beszedett pénzt valóban a szegényebb települések között osztják szét. Tavaly már utalás sem volt erre.
Az Orbán-kormány legfőbb érve tehát, miszerint a hozzájárulás beszedése a szegényebb települések megsegítését szolgálja, hamis.
Mindezek után 2023-at illetően a főváros megnyerte a pert, a MÁK persze rögtön közölte, hogy nem fizet, így újabb – ezúttal kártérítési - pert kell indítania a fővárosnak, hogy visszakapja a pénzt. A 2024-re vonatkozó per még folyamatban van. (Részben ezekre a milliárdokra alapozza rákosrendezői terveit a városvezetés.)
Az idei költségvetést eleve úgy készítette el a főváros, hogy ötvenmilliárd forinttal kevesebb szolidaritási hozzájárulást befizetését tervezte az Orbán-kormány által előzetesen is számolt 89 milliárdnál. A városvezetés szerint ugyanis a 39 milliárd forintos befizetéssel jön ki a költségvetési egyenlet nullára. Ennél nagyobb összeg esetén a főváros az állam nettó befizetőjévé válna. Budapest tavaly már így is többet fizetett be az államkincstárba, mint amennyit állami támogatásként kapott. (Nem teljesen önszántából, a kincstár egyszerűen leemelte a főváros számlájáról a pénzt.) Ez pedig az Alkotmánybíróság szerint is jogsértő lenne.
Kiss Ambrus: Budapest jövőre ötvenmilliárd forinttal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizet az Orbán-kormány által vártnálA fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond főispánt ez nem hatotta meg, jó előre jelezte, hogy törvényességi felhívást intéz a fővároshoz, illetve be is perli, ha a Fővárosi Közgyűlés nem hajlandó a minisztériumi számításokhoz igazodva módosítani a költségvetési rendeletet.
