Bár a támogatott orvosságok rendre kimaradnak az áremelésekből, a betegek és az állam patikaszámlája dinamikusan nő.
– A hazai gyógyszertárakban 3500-3800 forint a betegek „fájdalomküszöbe”, azaz ennyit még zokszó nélkül kifizetnek a felírt orvosságaikért
– mondta lapunknak Gábor Tamás gyógyszerész, piaci elemző. – Az ennél drágábban kapható, elsősorban recept nélküli (és a receptre kiváltható) készítmények között már sorolnak az emberek és gyakran csak azokat kérik, amelyeket nélkülözhetetlennek ítélnek állapotuk menedzselésében.
Ahogy az államnak, úgy a betegeknek is megállíthatatlanul nőnek a gyógyszerkiadásai.
Míg 2019-ben a teljes hazai gyógyszerpiac 531 milliárd volt, addig 2024 végére már 738 milliárdra hízott.
Gábor Tamás adatai szerint 2019-től 2024 végéig a betegek térítési díjakra 25 százalékkal, az egészségbiztosító a támogatásokra mintegy 44 százalékkal költöttek többet. Az államnak gyakorlatilag minden támogatási formában nőttek a kiadásai,
csak a közgyógyellátottakra fordított 2019-ben még 17,2 milliárdos keret lett évről-évre kisebb, mostanra már csak 15,9 milliárd forint.
Az elemző adata azért is érdekes, mert ez a legszegényebbeknek szánt támogatás, amire a jogosultak száma is évről évre kevesebb. A KSH 2019-ben még 283 ezer olyan embert jegyzett, aki helyett az állam állta a térítési díjat is, a 2023-as, ez idáig utolsó adatközlésben már csak 262 ezren maradtak a közgyógyellátási rendszerben, mivel időközben a jogosultság szabályai is egyre szigorodtak.
Gyógyszertámogatási formák
Magyarországon többféle egészségbiztosítási jogcím szerint támogatja az állam a receptes gyógyszerek kiváltását:
• az úgynevezett ”normatív” támogatásban 80, 55, 25 vagy 0 százalékot fizet a beteg helyett a készítményért az állam. A támogatás mértékét az egészségbiztosító pénztár határozza meg.
• Emelt támogatással juthatnak orvosságokhoz az élethosszig tartó kezeléssel járó krónikus betegek vagy súlyos állapotú, rövidebb terápiára szorulók. Ebben a csoportban a támogatás mértéke 90, 70 vagy 50 százalékos lehet.
• Az úgynevezett „indikációhoz kötött „kiemelt” jogcímeken meghatározott betegségeknél, meghatározott szakorvosok rendelhetnek 100 százalékban támogatott gyógyszert – az ilyen jogcímen felírt vények után jellemzően 300 forint dobozdíjat fizetnek a betegek. Ám ezek között van (jelenleg) néhány olyan készítmény, ahol ennél sokszorta magasabb lehet a térítési díj.
• Létezik még az úgynevezett „üzemi baleset” illetve a „honvédelmi” jogcím, ahol (a speciális feltételek fennállása esetén) jellemzően 100 százalékosan téríti a költségeket a biztosító.
• És végül van az egyedi méltányosság, ahol jellemzően modern, drága, speciális kezelésekhez nyújt támogatást az egészségbiztosító, egyedi beadványok és egyedi engedélyek alapján – ezeket az eseteket a biztosító szigorúan ellenőrzi később.
Arra a kérdésünkre, hogy ha a támogatotti körbe tartozó készítmények árát a forgalmazók nem emelhették, akkor hogyan növekedhettek mind az állam, mind a betegek költségei, Gábor Tamás azt válaszolta: a közfinanszírozott készítmények palettája az utóbbi két évtizedben jelentősen átalakult. Sok új termék került be, például a daganatos, a cukor- valamint az érbetegségekre is érkeztek ilyenek, az új orvosságok ára pedig mindig magasabb, mint a már régebben alkalmazottaké. A régi és új árszint közötti különbségnek az is a része lehet, hogy
a gyártók a már egyszer a támogatási rendszerbe fogadott gyógyszereknél nem tudják érvényesíteni a gyártási költségeik növekedését, ezért azokat az új készítmények árában is próbálják kompenzáltatni.
A gyógyszerkasszát az utóbbi években leginkább az onkológiai kezelések drágulása terheli. A támogatott gyógyszerforgalmi büdzsé egyenletes éves növekedésének motorja a mind nagyobb számban végzett onkológiai kezelések magas ára, mostanra a teljes gyógyszerkasszának közel 23 százalékát fordítják az ilyen terápiákra.
Gábor Tamás szerint lényegesen nem változtak a páciensek terhei az úgynevezett klasszikus szív-és érrendszeri, az emésztésre ható, a neurológiai termékkörben. Viszont jelentősen nőhettek a költségeik például az úgynevezett egyedi méltányosság keretében felírt gyógyszerek esetében. Az ide sorolt készítmények árát nem hagyományos ártárgyaláson alakítják ki, hanem az egészségbiztosító a gyógyszer gyártója által javasolt import (beszerzési) ár alapján jogszabály szerint számolt fogyasztói árból átvállalja a döntően nagyobbik hányadot. A több százezer forintos terápiás adagok többségéért a betegek is tízezer forint körüli összeget fizetnek térítési díjként. Míg az egyedi méltányosság keretében adható szerekre 2019-ben az egészségbiztosító 25,5 milliárdot költött, addig ez az összeg 2024-re 47,2 milliárdra ugrott.
A magyar patikai bevételek több mint felét a betegek fizették zsebből Mentőövet dobott az Orbán-kormány, késve, de az állam fizet a patikáknakGyógyszereken spórol az Orbán-kormány, veszélybe kerülhet az országos ellátási rendszer is