Arra számítok, hogy másfél-két hónap múlva hasonló ítélet születhet Budaörs ügyében is, mint amilyet most a fővárosi önkormányzat kapott, mi ugyanis nagyjából ennyivel később adtuk be ugyanilyen ügyben a keresetünket a közigazgatási bírósághoz – mondta lapunknak Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.
Mint arról tegnap beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta a fővárosi önkormányzattól a szolidaritási hozzájárulás összegét 2023-ban, így 28,3 milliárd forint visszatérítését remélheti Budapest. Budaörs először, már 2017-ben polgári perben már követelt kártérítést a szolidaritási hozzájárulás bevezetése miatt, de akkor – mint lapunkban megírtuk – nem született döntés, mert az Alkotmánybíróság nem foglalt állást az ügyben. Azért fordultak később közigazgatási bírósághoz, hogy ezt a verdiktet kikényszerítsék. Budapest mellett Budaörs is nettó befizetője az államkasszának, a polgármester szavai szerint minden évben legalább egy-másfél milliárd forinttal többet vonnak el tőlük szolidaritási adó címén, mint amennyi állami normatívát kapnak a működésükhöz.
Első körben 28 milliárd jár vissza Budapestnek a magyar államtól, de lehet ez még 68 milliárd isAz önkormányzatoktól beszedett összeg ráadásul nemhogy csökkent, még nőtt is: amíg 2023-ban 724 önkormányzat együttesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetett be az állam kasszájába, addig tavaly mind a befizető települések száma, mind az összeg gyarapodott.
2024-ben már 848 önkormányzattól mintegy 310,6 milliárd forint elvonását tervezte be ilyen címen a kormány.
Györfi Mihály, Szolnok tavaly megválasztott baloldali polgármestere úgy gondolja, a fővárosiaknak kedvező ítélet fényében akár a Tisza-parti településnek is lenne keresnivalója a bíróságon a szolidaritási adó, megítélése szerint, igazságtalan kirovása miatt. Szolnok esetében ez az összeg meghaladja a 2 milliárd forintot, miközben a mostani költségvetésben számításaik szerint a város legalább 4 milliárd forinttal alulfinanszírozott, vagyis minimum ennyi pénzt nem kapnak meg az államtól a működésükhöz. (Igaz, ez nem azt jelenti, hogy Budapesthez vagy Budaörshöz hasonlóan nettó befizetői lennének az államkasszának, csak azt, hogy sok más településhez hasonlóan kevesebb állami támogatást kapnak a kötelező feladatokra a szükségesnél.) A kivetett sarc alapján Szolnoknak az ország ötödik, hatodik legfejlettebb városának kellene lennie, miközben a valóságban ez nincs így. Az aránytalanságnak a polgármester szavai szerint részben az az oka, hogy a város lakosságszáma az utóbbi években több, mint 6000 fővel csökkent, így az adóerő-képességük papíron emelkedett, mert egy főre több iparűzési adóbevétel jut, mint korábban. Mindeközben azonban a város feladatai nem csökkentek, ugyanúgy finanszíroznia kell a szolgáltatásokat, mint korábban.
– Sajnos az ítélet kizárólag Budapest 2023-as évi elvonásaira vonatkozik, Győrre ez nem vonatkoztatható, legfeljebb reménykeltő lehet – válaszolta a Népszavának Pintér Bence, Győr ellenzéki polgármestere. – Arra már nincs lehetőség, hogy a 2023-as vagy a 2024-es év kormányzati elvonásait megtámadjuk, az idei mértéke pedig még nem is tisztázott, csak becslésekkel rendelkezünk. Jelen pillanatban azt látom megoldásnak, ha Győrnek olyan országgyűlési képviselői lesznek, akik nem megszavazzák, hanem megakadályozzák a város kormány általi megsarcolását. Remélem, hogy 2026-tól olyan parlament áll fel, amelyben a képviselők az önkormányzati autonómia visszaállítását, körülbástyázását és a pénzügyi forrásaink visszaadását fogják támogatni. Pintér Bence hozzátette, Kara Ákos és Simon Róbert Balázs győri fideszes országgyűlési képviselők jelenleg ugyanis azt támogatják, hogy a kormány 2025-ben még többet vonjon el Győrtől: a szolidaritási hozzájárulásuk 11,1 milliárdról 12,5 milliárdra nő, emellett a kormány decemberben még egy újabb, 2,4 milliárdos elvonást is bejelentett, ami azt jelenti,
hogy összesen közel 15 milliárd forintot von el az állam Győrtől 2025-ben, ami cirka 4 milliárddal több, mint tavaly.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti polgármestere megkeresésünkre közölte: sokszor elmondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét túlzónak tartja, azonban nem ismernek olyan jogerős bírósági ítéletet, amely ezt a jogintézményt, vagy akár annak mértékét jogellenesnek minősítette volna.
– Székesfehérvár esetében az állami normatív támogatás összege magasabb, mint a szolidaritási hozzájárulásként befizetendő összeg
– jegyezte meg. – A jelenlegi szabályozás önkormányzatok, azaz a településeinken élők számára kedvezőbb irányba történő módosítását az egyeztetésekben és a partnerségben látjuk elérhetőnek. Ennek egyik jó eleme lehet, ha a jövőben a Versenyképes Járások Programot a szolidaritási hozzájárulásból finanszírozzák. Ennek az is előnye lenne, hogy a fenntarthatóság érdekében a fejlesztéseknél és a közszolgáltatások megszervezésénél térségi szempontokat is figyelembe lehetne venni. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy amennyiben a jogszabályok betartását várjuk el az emberektől, akkor egy önkormányzatnak ebben a tekintetben is jó példát kell mutatnia. Ennek az elvnek megfelelően önkormányzatunk a jövőben is tiszteletben tartja a törvényeket és az abból fakadó kötelezettségeit teljesíteni fogja.
– Szentendrét is fájdalmasan érintik a kormányzati elvonások,
hiszen a szolidaritási hozzájárulás és a járási versenyképességi program jogcímeken elvont összeg 2025-ben együttesen meghaladja az 1 milliárd forintot.
Mivel azonban város nem nettó befizető, így perelni sem fognak – tájékoztatott Bellai László, a Duna-parti település kommunikációs vezetője, aki megjegyezte, Fülöp Zsolt polgármester sok településvezetővel együtt évek óta hangsúlyozza, hogy további központosítás helyett az önkormányzatok szabadságát tiszteletben tartó, új forráselosztásra van szükség.
– Reméljük a bírósági ítélet hatására csökken a Mosonmagyaróvártól elvont szolidaritási hozzájárulás összege, bár ennek tervezett mértékét jelenleg nem ismerjük – mondta lapunknak Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár ellenzéki színekben megválasztott polgármestere. – Úgy gondolom, csak a bírósági ítélet részletes ismerete birtokában lehet majd dönteni az elvonás megtámadásáról. Ám mivel nagyon sok települést érint,
így célszerű lenne valamelyik önkormányzati szövetség keretén belül indítani tiltakozást.
Óvatos kerületek
– A IX. kerület nem tervezi per indítását a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A főváros és a kerületek helyzete szolidaritási hozzájárulás ügyben nem teljesen azonos – mondta érdeklődésünkre Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere. Hozzátette: a fővárosi önkormányzat terhelése sokkal jelentősebb, mint a kerületeké. Már 2021-ben teljesen egyértelmű volt, hogy az emelések célja a főváros esetében a pénzügyi mozgástér minél jelentősebb szűkítése. Talán már akkor érdemes lett volna erősebben ellenállni, de a városvezetés másként ítélte meg. Ezzel együtt a kerületek terhei is ütemesen növekednek, a 2019-ben még 213 millió forintra rúgó kiadási tétel most már 2,74 milliárdot tesz ki. Még ennél is rosszabb, hogy az emelés mértéke teljesen kiszámíthatatlan, ezzel együtt a kerület nem terelné jogi útra az ügyet. Annak egyébként a kerületvezető szerint is lenne létjogosultsága, hogy a tehetősebb önkormányzatok segítsék a szerényebb bevételű településeket, de semmi garancia nincs arra, hogy a tőlük beszedett pénzt végül valóban a szegényebb önkormányzatok között osztják szét.
Terézváros egyelőre tájékozódik. Soproni Tamás polgármester szívesen lenullázná ezt a tételt, ami 2019-ben még nulla forint volt, az idén pedig 2 milliárdot tesz ki, de egyelőre nem látja, hogy a főváros útja a kerület által is járható-e. Az Örsi Gergely vezette II. kerületben még szintén vizsgálják a jogi lehetőségeket. - Szalai Anna
