A balti ország alkotmányvédelmi hivatala által közzétett jelentésről a Politico számolt be. Ebben a hírszerzők úgy értékelik, hogy 2025-ben meglehetősen alacsony a közvetlen katonai konfliktus esélye Oroszország és a NATO között, mivel Moszkva erőforrásait leköti a költséges invázió.
„Ha azonban megtörténne a háború »befagyasztása«, és Oroszországnak nem kellene többé jelentős veszteségeket elszenvednie az ukrajnai harcokban, Moszkva a következő öt évben képes lenne növelni katonai jelenlétét a NATO északkeleti szárnya mellett, beleértve a Baltikumot is. Ez a forgatókönyv jelentősen növelné Oroszország katonai fenyegetését a NATO-ra nézve”
– figyelmeztetnek.
Azt is írják, hogy Oroszország „látszólagos tűzszüneti hajlandósága” nem egyenlő a háború befejezésében való tényleges érdekeltséggel. „Moszkvának csak időre van szüksége, hogy újjáépítse erőit egy sokkal szélesebb körű támadáshoz Ukrajna vagy akár a NATO ellen” – olvasható a jelentésben.
A lett hírszerzés kitér arra is, hogy a szankciók „nem fogják Oroszország összeomlását okozni, de hosszú távon szinte biztosan gyengíteni fogják az országot mind belföldön, mind nemzetközi szinten”. A jelentés figyelmeztet, hogy az orosz titkosszolgálatok aktívan fejlesztik képességeiket szabotázsakciók és egyéb támadások végrehajtására Európa-szerte. Moszkva ezen szabotázsakciókkal teszteli Európa védekezőképességét, hogy hibrid műveletei kellően fejlettek legyenek egy valódi katonai konfliktus esetén – áll a jelentésben.
Az Európai Uniót sokkolta, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten egyeztetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel az ukrajnai háború befejezéséről anélkül, hogy előzetesen egyeztetett volna Kijevvel vagy az európai szövetségeseivel.
Rendkívüli csúcstalálkozót tart az Európai Unió, mert kihagyják az orosz-ukrán béketárgyalásokbólOroszország fontosabb lett Donald Trumpnak, alapjaiban rendült meg az észak-atlanti együttműködés