Lejárt a diákok által adott határidő, de a kuratórium nem teljesítette követeléseiket, ezért hétfőn performansszal tiltakoztak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói, akik folytatják autonómiaharcukat.
A hetekkel ezelőtt kezdődött konfliktus következtében létrejött a MOME Front, lemondott Koós Pál rektor, a kuratórium látszólag együttműködési szerződést kötne a tiltakozókkal és a szenátussal. A Front két héttel ezelőtt ismertette négy pontból álló követelését (Koós Pál rektor és helyetteseinek lemondása, a szenátus döntési jogkörének megerősítése és autonómiájának visszaállítása, a szenátus rektort és kuratóriumot ellensúlyozó hatalmának kiépítése és a szakmai autonómia helyreállítása), ezek teljesítésére a hétfői napot tűzték ki a fenntartó kuratóriumnak. Követeléseiket nemrég Charta formájában is megfogalmazták, melynek aláírására hívták a kuratórium elnökét.
A homokóra utolsó homokszemei hétfő délután 3 órakor peregtek le, Böszörményi-Nagy Gergely elnök viszont nem jelent meg az eseményen. A jelenlévők jó része aláírta “az egyetem polgárságával kötött társadalmi szerződésnek” nevezett dokumentumot, melyet kifüggesztettek a MOME Ground épületének falára - Böszörményi-Nagy aláíratlan példányával együtt. Ezt követően vörös festékkel festett MOME Front feliratok, tenyérlenyomatok kerültek a falra. A több száz megjelent hallgató közül néhányan megkérdezésünkre azt felelték, nem számítottak rá, hogy Böszörményi-Nagy megjelenik a helyszínen. A következő lépés egyelőre ismeretlen, de megjegyezték:
“ha a vezetőség nem hajlandó partnerként kezelni a hallgatói és oktatói közösséget, folytatni fogjuk az akciókat, a cél elsősorban a tét emelése”.
Mindeközben Kopek Gábor, a kuratórium által felkért megbízott rektor nyílt levelet intézett a MOME polgárok, az egyetemi szenátus és az intézményt fenntartó alapítvány felé. Ebben a kialakult helyzetet “krízisként” értékeli, hangsúlyozva, hogy a Jövő Egyeteme program az egyetem fejlődését szolgálja, de hozzáteszi: “Bizonyára építő szándékkal indult a munka, de ma már tudjuk, hogy erőltetett menetben.” Majd kitért az autonómia kérdésére is: “Szeretném hangsúlyozni, hogy a lemondáshoz vezető rektori tevékenység és a “Jövő Egyeteme” program megalkotásának módja meghaladta az egyetemi közösség tűrőképességét, egyben felhívta a figyelmet az egyetemi autonómia esetenkénti hiányos voltára.”
Kopek elismerte, hogy mind az egyetemi, mind a szenátusi működésben követtek el hibákat. Mint írja, a hallgatóknak köszönettel tartoznak, hogy felhívták a figyelmet arra, hogy működésükön változtatni kell. Ugyanakkor kiemelte, nem szeretnék, ha a modellváltás a helyzet áldozatává válna. Hivatalosan is visszautasította a kuratórium megbízott rektori felkérését. (A szenátus a héten döntött volna a kuratórium által javasolt Kopek kinevezéséről.)
Rektorválasztás az ELTE-n
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen február 24-én esedékes a rektorválasztás, melyen három lehetséges jelölt közül dönt majd a szenátus: Darázs Lénárd, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára, Horváth Zoltán, a TTK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője és Katz Sándor, a TTK Elméleti fizikai Tanszékének egyetemi tanára. A szenátusban helyet kapnak az egyes karok által delegált tagokon kívül többek között a Hallgatói Önkormányzat, a doktori iskolák, a doktorandusz önkormányzat, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és az oktatást-kutatást támogató közalkalmazottak képviselői is. Az ELTE azon kevés egyetemek egyike még Magyarországon, mely egyelőre kimaradt a modellváltási folyamatokból. A Qubit információi szerint mindhárom jelölt elismerte az intézmény alulfinanszírozottsági problémáit, de közvetlenül nem támogatják az alapítványosodás lehetőségét - mely segítené az anyagi gondok megoldását.
Blöff, anyagi kényszerítés és politikai megszállás
Anyagi függésbe kerülnek a modellváltó egyetemek, miközben a kormány lassan bekebelezi és saját képére formálja az intézményeket azzal, hogy az azokat fenntartó kuratóriumon keresztül saját embereit helyezi kulcspozíciókba. Ebben a helyzetben, az egyetemi autonómiáért jelenleg is küzdenek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A modellváltó egyetemek helyzetéről Polónyi István oktatáskutató beszélt lapunknak.
Nem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem az első modellváltó egyetem, melynek átalakulása körül heves tiltakozás alakul ki. Ennek leghangosabb esete a Színház és Filmművészeti Egyetem átalakítása volt. Ha valóban a felsőoktatás érdekeit szolgálja az átalakulás, miért nem tud ez békében, mindenki számára megnyugtató módon zajlani?
Ez az alapítványosítás egy politikai megszállás, melynek alapvetően kétféle aspektusa van. Egyrészt a kormány érdeke, hogy olyan emberek kerülhetnek vezető állásba, akiket ők szeretnének. A miniszterelnök ezt korábban be is vallotta, mondván ő nem javasolna senkit az intézményeket fenntartó kuratóriumokba, aki globalista szemléletű, nekik nemzeti érzelmű emberek kellenek. Egyértelműen az a céljuk, hogy az egész felsőoktatási szférát elvigyék egy jobboldali, népnemzeti irányba. A MOME esetében például láttuk, hogy megjelent a színen Böszörményi-Nagy Gergely, NER-lovag, aki korábban sosem látott egyetemet, de mégis elég bátran nyúlt hozzá annak működéséhez.” (Böszörményi-Nagy Gergely üzletember, a Design Terminál korábbi vezetője, az Átlátszó értesülései szerint pedig korábban cégével, a Creacity Kft. keretein belül havi félmillió forintért nyújtott tanácsadást a Miniszterelnökségnek. - a szerk.)
Tehát a megfelelő kulcsfigurák kijelölése az egyik szempontja a modellváltásnak. Említett egy másik aspektust, abban miről van szó?
Az az általuk hangoztatott felsőoktatási korszerűsítésben keresendő. Ez minden modellváltó egyetemnél nyomon követhető, van, ahol drasztikusan, van, ahol kevésbé. A MOME esetében például megszüntették a tanszékeket és helyette tudásközpontokat hoztak létre. Itt is természetesen ők akarták kinevezni ezeknek a vezetőit, azért áll még üresen három pozíció.” (Koós Pál, a MOME nemrég lemondott rektora korábban a Tudásközpontok vezetőinek választása során a szenátus és a szakmai bizottság támogatása ellenére hét pályázatból hármat elutasított, két esetben pedig olyan személyt nevezett ki, akiknek pályázatát a szenátus nem támogatta. - a szerk.)
Miért kerülnek matt helyzetbe az egyetemek?
Ez egy anyagi kényszerítés. Azokat az egyetemeket, akiket bele tudtak kényszeríteni vagy kábítani ebbe az alapítványi rendszerbe, 70 százalékkal emelték meg a támogatásukat. Ezzel a gazdasági teljesítmény alapján finanszírozzák őket, erről szerződést kötnek, melynek több szempontja van, a hallgató létszámtól kezdve a lemorzsolódás csökkentéséig stb. Na most ennek ugye az a baja, hogy ez teljesen független attól, hogy most a kuratórium és a szenátus milyen viszonyban van egymással, vagy egyáltalán milyen hatalommegosztás van a kettő között. Itt az a félrevezető dolog, hogy az egész teljesítményértékelés az ehhez az alapítványi rendszerhez, a politikai megszálláshoz kötik. Az egész rendszer diktatórikus, fentről irányított, gyakorlatilag centralizált rendszer, ahol mindent a kormány határoz meg. És a kormányhoz való kapcsolat ebből a szempontból alapvetés, ennek a kapcsolatnak a letéteményese a kuratórium. Tehát a kuratórium nem fogja a hatalmát megosztani, legfeljebb ideiglenesen, például látszatkommunikációval. De hosszú távon a dolog arról szól, hogy ezek az intézmények úgy mozognak, ahogy a politika kitalálja.
Nemrég a kuratórium közeledni próbált az átalakítás ellen tiltakozók felé azzal, hogy kiszélesítette az egyetemi szenátus jogkörét, emellett közösségi szerződésben rögzítené az intézmény polgáraival és a szenátussal való közös együttműködést. Utóbbit hivatalosan is elismerte, mint “az egyetem autonómiájának letéteményese”. A MOME Front tagjai korábban részben “kommunikációs cselként” értékelték a közeledési próbálkozást. Mit gondol, valóban blöff ez a fenntartó részéről?
Korábban, más egyetemeknél előfordult már, hogy ezek a tiltakozások elhaltak, ők meg tudják, hogy a hallgatók végül is nem tudnak hosszú távon ezzel a dologgal foglalkozni. Úgyhogy tűzoltásképp próbálnak kompromisszumokat kötni, visszahozni a korábbi rektort. (Kopek Gábor - a szerk.) De ők hosszú távra terveznek, a hallgatók pedig jellemzően addig tiltakoznak, amíg egyetemre járnak, pár évig.
Új pályázat a Zeneakadémián
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kiírta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázatát, amelynek benyújtási határideje március 17.. A frissen megválasztott rektor május 15-től lesz a felsőoktatási intézmény vezetője. A több mint egy éve rektor nélkül működő Zeneakadémia esetleges modellváltásáról Hankó Balázs miniszter, egy az Indexnek januárban adott interjúban azt mondta, korai még a kérdéssel foglalkozni, de a felsőoktatási intézmény dönt majd arról, milyen működési modellben szeretne tovább létezni. Az előző rektor, Vigh Andrea megbízatása 2023. október 31-én járt le, az akkori pályázat - miután hatalmas nemzetközi és hazai tiltakozás kísérte a minisztérium kiírását - több kör után is eredménytelennek bizonyult. Azóta az egyetemet Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes vezeti. H.K.
