Az az 500 milliárd dolláros ár, amelyet Donald Trump követel Ukrajnától az Egyesült Államok támogatásáért, messze túlmutat az ország kritikus ásványkincsei feletti amerikai ellenőrzésen, és teljesíthetetlen jóvátételi terhet jelent – hívja fel a figyelmet a Telegraph. A Volodimir Zelenszkij elnöknél múlt héten landolt szerződéstervezet feltételei jogi értelemben Ukrajnát örökös amerikai gazdasági gyarmattá tennék.
A dokumentum megdöbbenést és pánikot keltett kijevi politikai körökben – írta hétfőn a brit konzervatív lap, amely hozzájutott a február 7-i keltezésű amerikai tervezethez. Ebben az áll, hogy az Egyesült Államoknak és Ukrajnának közös befektetési alapot kell létrehoznia, biztosítandó, hogy „a konfliktus ellenséges felei ne részesüljenek Ukrajna újjáépítéséből”. A megállapodás kiterjedne „az Ukrajna erőforrásaihoz kapcsolódó gazdasági értékekre”, beleértve az „ásványkincseket, olaj- és gáztartalékokat, kikötőket, egyéb infrastruktúrát (megállapodás szerint)”.
Az USA az Ukrajna által az erőforrások kiaknázásából származó visszatérő bevételek, valamint „minden új, harmadik félnek kiadott engedély” értékének 50 százalékát kapja meg az erőforrások jövőbeni pénzzé tételére, s e bevételeket „zálogjog” terhelné az USA javára. Egy, a tárgyalásokhoz közel álló forrás szerint ez azt jelenti, hogy az amerikai fél elsőként kapná meg jussát, még a források tényleges hasznosítása előtt. Emellett „minden jövőbeli engedély esetében az USA-nak elővásárlási joga lesz az exportálható ásványi anyagokra”. A Telegraph ismertetése szerint a közös befektetési alap „kizárólagos joggal rendelkezik az összes jövőbeli engedély és projekt módszerének, kiválasztási kritériumainak és feltételeinek meghatározására”.
Az ötletet, hogy az USA részesedést kapjon Ukrajna ásványkincseiből, Volodimir Zelenszkij maga vetette fel „győzelmi terve” egyik pontjaként, amikor szeptemberben a Trump-toronyban tett látogatást. Úgy kalkulált, hogy az amerikai cégek ukrajnai érdekeltségének megteremtése védelmet biztosítana az országnak Vlagyimir Putyin újabb támadásaival szemben. Cserébe hosszú távú biztonsági garanciákat akart kapni Washingtontól. „Valószínűleg nem számított arra, hogy olyan feltételekkel szembesül, amelyeket általában a háborúban legyőzött agresszor államokra rónak ki. (…) Ha ezt a tervezetet elfogadnák, Donald Trump követelései az ukrán GDP nagyobb részét tennék ki, mint a Németországra a versailles-i szerződésben kiszabott jóvátételek”, amelyeket később 1921 és 1924-ben is csökkentettek. Ugyanakkor úgy tűnik – jegyzi meg a lap – hogy a Trump kész lenne mentesíteni Oroszországot minden alól.
Véget értek az orosz-amerikai tárgyalások, a Kreml előállt egy újabb követelésselTrump azt mondta, hogy az USA eddig 300 milliárd dollárt költött a háborúra, és hozzátette, hogy „ostobaság” lenne még többet adni az ukránoktól kért „biztosítékok” nélkül. Valójában, írja a Telegraph, az amerikai Kongresszus által elfogadott öt támogatási csomag összesen 175 milliárd dollárt tett ki, amelyből 70 milliárdot odahaza költöttek el fegyvergyártásra. A teljes összeg egy részét segélyként folyósították, de nagy része kölcsön, amelyet Ukrajnának vissza kell fizetnie.
Zelenszkij a múlt heti müncheni fórumon több ízben elmondta: nem írta alá a Washington által javasolt megállapodást, mivel az nem tartalmaz semmilyen biztonsági garanciát Ukrajna számára. Munkatársai emellett arra hivatkoztak, a jelenlegi szöveg sérti az ukrán jogot, és átdolgozásra szorul. „Nos, valóban” – jegyzi meg a Telegraph, amely szerint Zelenszkij súlyos dilemma előtt áll. „Választania kell Putyin Ukrajna elleni katonai jogsértése, és saját szövetségese Ukrajna elleni gazdasági jogsértése között.”
