Véget értek az orosz-amerikai tárgyalások, a Kreml előállt egy újabb követeléssel

Négy és fél órán át tárgyaltak külügyminiszteri szinten Oroszország és az Egyesült Államok képviselői Szaúd-Arábiában az orosz-ukrán háború lezárásának a lehetőségeiről, ám áttörést nem sikerült elérniük – derül ki a Reuters cikkéből. 

Jurij Usakov orosz elnöki szóvivő négy óra tárgyalás után annyit mondott, minden kérdést érintettek, amelyről az oroszok tárgyalni akartak. A Kreml egy kicsit szigorított a feltételein,  Marija Zaharova orosz  külügyi szóvivő legalábbis közölte, hogy önmagában nem elegendő, ha a NATO egyszerűen nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, azt akarják, hogy az észak-atlanti szövetség hivatalosan vonja vissza azt az ígéretet, amelyet 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett Ukrajna esetleges jövőbeli csatlakozásáról. Ellenkező esetben – tette hozzá – ez a kérdés továbbra is mérgezni fogja az európai kontinens légkörét. A NATO és az Egyesült Államok egyelőre nem kommentálta a most felvetett követelést. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök régóta akar NATO-tagságot Ukrajnának, ami szerinte az egyetlen biztosíték az ország szuverenitására és függetlenségére a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszéddal szemben. A NATO-tagság megtagadása Ukrajnától ismert orosz követelés, Vlagyimir Putyin már többször jelezte, hogy közvetlen fenyegetésnek tartaná országa biztonságára nézve. Az oroszok elutasítják a külföldi békefenntartók jelenlétét is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt teljességgel elfogadhatatlannak nevezte. 

Bár a tárgyalások egyik célja  az volt, hogy utat nyisson Donald Trump amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin találkozója előtt, Jurij Usakov azt mondta, valószínűtlen, hogy erre a csúcsra a jövő héten sikerül sort keríteni. 

A TASZSZ orosz hírügynökség arra is felhívta a figyelmet, hogy a hagyományokkal ellentétben tárgyalás ellőtt az orosz és az amerikai fél képviselői – így Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov –  nem fogott kezet. A szaúdi főváros, Rijád határán lévő Dirijában, a királyi család eredeti székhelyének egyik palotájában ültek asztalhoz. 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, három általános célt tűztek ki maguk elé: munkacsoportok alakulnak az orosz-ukrán háború lezárására, ami pedig a kétoldalú viszonyt illeti, Oroszország washingtoni orosz és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét növelik a létszámot, és

Utóbbi elég megdöbbentő kijelentés, világosan jelzi, hogy az európai országok nemsokára egyedül maradhatnak Ukrajna támogatásával. Marco Rubio szerint a konfliktus lezárása érdekében mindegyik félnek engedményeket kell tennie, és mindenkinek, így Európai Uniónak is lesz helye a tárgyalóasztalnál. – Egy bizonyos ponton az Európai Uniónak is helye lesz a (tárgyaló)asztalnál, mert ő is részt vett az (Oroszország elleni) szankciók kivetésében - jelentette ki.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy magas szintű munkacsoportokat hoznak létre a háború lezárásának előkészítésére. A felek célja, hogy mielőbb megtalálják a konfliktus befejezésének olyan módját, amely fenntartható és minden érintett számára elfogadható – fogalmazott Tammy Bruce. Hozzátette, Donald Trump elnök elszánt a konfliktus megállítására, és az Egyesült Államok globális befolyását arra használja, hogy elősegítse az országok közötti megegyezést. – Donald Trump elnök az egyetlen vezető a világon, aki képes rávenni Ukrajnát és Oroszországot a megállapodásra – fogalmazott. A felek arról is megállapodtak, hogy rendszeres konzultációkat tartanak a kétoldalú kapcsolatokban felmerülő feszültségek – az „irritáló tényezők” – rendezése érdekében. A Kreml szerint ezek az amerikai–orosz kapcsolatok a Biden-adminisztráció idején „nulla alatti” szintre süllyedtek

Európai vezetők és Volodimir Zelenszkij egyaránt attól tart, hogy Donald Trump elhamarkodott megállapodást köt Vlagyimir Putyinnal, amely semmibe veszi Ukrajna és Európa biztonsági érdekeit, kvázi megjutalmazza Oroszországot a háborúért, és lehetővé teszi, hogy a jövőben ismét más országokat fenyegethessen.

Az orosz külügyi szóvivő által említett 2008-as találkozó zárónyilatkozata kimondta, hogy Ukrajna és Grúzia is NATO-tagokká válhatnak, ám semmiféle konkrét menetrendet vagy lépést nem rögzített a részletekre vonatkozóan. Ez mindössze egy általános, elvi deklarációnak számított, amely inkább szimbolikus támogatást jelentett, semmint valódi cselekvést.

A tárgyalások vége előtt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő jelezte, Oroszországnak belefér, ha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, de az nem hogy a NATO tagja legyen. Az elnöki szóvivő  beszélt arról is, hogy „ha szükséges”, Vlagyimir Putyin hajlandó találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de nem igazán ismeri el az ukrán elnök legitimitását. Ennek az az oka, hogy Volodimir Zelenszkij mandátuma 2024-ben lejárt, az ukrán törvények tiltják a választás megrendezését hadiállapot idején. 

Ukrajna nem lehetett jelen a rijádi találkozón. Volodimir Zelenszkij már korábban kimondta, hogy országa nem is fogad el semmilyen olyan megállapodást, amelyik a feje felett kötnek.

Magyar részről egyelőre Szijjártó Péter kommentálta a tárgyalásokat, mondván, a tárgyalások ténye is remek hír, egy jó orosz-amerikai kapcsolatrendszer mindig jót tesz a világ biztonságának.