Fidesz;Magyar Honvédség;levél;támadás;vezérkari főnök;Ruszin-Szendi Romulusz;

Új frontok. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem nézi jó szemmel, hogy beállt a Tiszához Ruszin-Szendi Romulusz

Túltolta az Orbán-kormány a politikai manővereket, több sebből vérzik a volt vezérkari főnökök nevében kiadott minisztériumi nyilatkozat

Nem erősítették meg katonai forrásaink a Honvédelmi Misztérium, illetve a szakminiszter azon állítását, hogy a Ruszin-Szendi Romuluszt bíráló nyilatkozatot a „rendszerváltozást követő összes MH parancsnok és vezérkari főnök” aláírta, illetve rábólintott volna. A politikai elemző szerint túlbecsüli a Fidesz Ruszin-Szendi Romulusz tiszás leigazolását, és a támadásokkal épp ők emelik meg ennek jelentőségét.

Nem erősítették meg katonai forrásaink a Honvédelmi Misztérium, illetve a szakminiszter azon állítását, hogy a Ruszin-Szendi Romuluszt bíráló nyilatkozatot a „rendszerváltozást követő összes MH parancsnok és vezérkari főnök” aláírta, illetve rábólintott volna. A volt vezérkari főnököt azt követően érte támadás, hogy részt vett a Tisza Párt szombati kongresszusán. Túl azon, hogy a megfogalmazás nem túl szerencsés (miután van olyan, rendszerváltozás utáni vezérkari főnök, aki már nincs az élők sorában), szakmai forrásaink nem tudnak arról, hogy teljes körű egyetértés lett volna a volt vezérkari főnökök között az ügyben. Sőt, azt is megkérdőjelezték a lapunknak nyilatkozók - akik névtelenséget kértek -, hogy az összes érintettet megkérdezték volna a közleményről. Pedig a tárca egyértelműen erre utalt.

Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt kongresszusán egyebek mellett azt mondta, hogy a Magyar Honvédségben a kirúgástól való félelem az úr, a magyar vezetés egyszerűen nem ismeri a szervezeti kultúrát, ráadásul a toborzás sincs rendben. A honvédelmi tárca később - az egykori honvédségi parancsnokokra és vezérkari főnökökre hivatkozva – azzal reagált: „Egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, rombolja a haderő belső morálját és a haza védelmére tett katonai eskübe vetett hitét”. Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes később a HVG-nek elismerte, a nyilatkozatnak ő volt a megfogalmazója és ő küldte el a minisztériumnak, majd a tárca továbbította a Magyar Távirati Irodának. „Én csak a postás szerepét játszottam” - írta. Mivel a nyilatkozat aláírás nélkül jelent meg, így Fodornál mi is rá akartunk kérdezni arra, hogy pontosan az a szöveg jelent-e meg, amit ő írt, illetve pontosan milyen indíttatásból gondolta, hogy ezt a nyilatkozatot nyélbe üti, ám a vezérezredes kedden már nem vette fel a telefont. 

- Az sem jó, amit Romulusz csinált, de ez sem jó 

– jellemezte egy forrásunk a helyzetet, a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf nyilatkozatait pedig pláne problémásnak nevezte. A miniszter ugyanis az állami rádióban úgy fogalmazott, hogy „a vezérkari főnökök kerülik a pártpolitikát és a mindenkori magyar kormányhoz lojálisak”. – A miniszter azt érthette félre – mondta forrásunk -, hogy valóban létezik egy olyan kimondatlan szabály, miszerint egy volt vezérkari főnök nem bírálja nyilvánosan az aktuális vezérkari főnök tevékenységét. De olyanról, hogy egy volt hadseregvezetőnek „kötelessége” lenne politikailag is lojálisnak lenni az aktuális kormányzathoz, nem hallott.

A politikai szerepvállalást bíráló minisztériumi nyilatkozat annál is sajátosabb, mivel a nyilatkozatot megszövegező Fodor Lajos nyugalmazása után Hende Csaba minisztersége alatt közigazgatási államtitkári pozíciót kapott a HM-ben. Sőt, lapunk írta meg, hogy 2020 februárjában Fodor és több más kollégája, illetve a Magyar Honvédség akkori vezetői, köztük Korom Ferenc altábornagy és Böröndi Gábor – utóbbi a jelenlegi vezérkari főnök – mundérban hallgatta végig Orbán Viktor évértékelő beszédét. A HM akkori, lapunknak küldött válasza szerint az „nem párt, hanem kormányzati rendezvény volt”. Ezzel szemben, mint megírtuk, a rendezvényt a Fidesz alapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezte, azon csak a Fidesz és holdudvarának szereplői vettek részt.

A tárcát is megkérdeztük ezekről, illetve Fodor vezérezredes szerepvállalásáról, de nem reagáltak kérdéseinkre. Szakmai vélekedések szerint a „hallgatagság” oka lehet, hogy a HM-nél felismerték: csúnyán luftot rúgtak. „Előző nap még Hadházy Ákosnak a Ruszin-Szendi Romuluszt illető hiteles és teljesen tényszerű kritikájától volt hangos a sajtó. Ezzel a nyilatkozattal viszont sikerült elterelni Hadházyról a figyelmet” – mondta forrásunk. Azt, hogy a történet más irányba megy tovább, jól jelzi, hogy Magyar Péter tegnap jelezte: Ruszin-Szendi Romulusz kihívja egy élő vitára a „kaszinóminisztert egy független televízióban”.

Könnyen elhalászhatja a Tisza a jelszavakat

Túlbecsüli a Fidesz Ruszin-Szendi Romulusznak a tiszás leigazolását - jelentette ki érdeklődésünkre Nagy Attila Tibor. A politikai elemző hozzátette: az eddigi támadásokkal éppen azt kockáztatják, hogy ők maguk emelik meg ennek jelentőségét. Meglátása szerint a Magyar Honvédség 34 ezer fős beosztotti létszáma nem indokolja a hangsúlyos kormánypárti reakciót; ez az arány ugyanis nem számottevő a teljes belföldi választói rétegben.

A volt vezérkari főnök elpártolásával inkább az a veszély fenyegeti a Fideszt – folytatta -, hogy a „férfias, honvédő erényeket” immáron nem ők, hanem a Tisza tudja kisajátítani. A militarizáció és a „haza védelme” eddig az Orbán-rendszer ismertetőjegyei voltak, amit a Honvédséggel tudtak megtestesíteni. Most, hogy ez megbillenni látszik, úgy érzik, le kell járatniuk a velük szembeforduló Ruszin-Szendit.

Nagy Attila Tibor külön komikusnak - bár más-más megfontolások miatt érthetőnek - tartja, hogy a Fidesz és Hadházy Ákos egyszerre kezdte támadni Ruszin-Szendit. „Magyar Péternek ugyanis most az az érdeke, hogy a deklaráltan ellenzéki-, valamint a Fidesz és Tisza Párt között billegő szavazók között is hitelesítse őt” – mondta lapunknak Nagy Attila Tibor.

Továbbra sem oldódott meg a kisbabák sorsa. Noha a belügyi államtitkár beszél róla, az örökbefogadás ügye a kulturális és innovációs tárcához tartozik.