Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A vezérkari főnökök testületi ethosza az, hogy a kormányhoz lojálisak

A vezérkari főnökök testületi ethosza az, hogy kerülik a pártpolitikát és a mindenkori magyar kormányhoz lojálisak, ez a helyes felfogás a honvédséget illetően - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! keddi műsorában .

A minisztert – írja az MTI – anak kapcsán kérdezték, hogy miután Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke a Tisza Párthoz igazolt, más volt parancsnokok és vezérkari főnökök hétfőn egy meglehetősen furcsa, névvel való aláírást mellőző közleményben magyarázták, hogy egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas a honvédség állományának megosztására, ezért helytelenítik a honvédség ügyeibe történő pártpolitikai beavatkozást.

Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a teljes propagandagépezetet beizzítják ellene, és még egy aláírás nélküli levelet is felhasználnak a lejáratásra, a miniszter elmondta: „Fodor Lajos tábornok úr meg is nyilvánult ebben a kérdésben és elmondta, hogy ő minden tábornokkal beszélt és az ő egységes véleményüket képviseli ez a dolog, teljesen egyértelmű, hogy a tábornok urak ezt a véleményt adták”. Arról sem ő, sem a levelet szerző Fodor Lajos nem nyilvánult meg, hogy öt éve még ő és más katonai parancsnokok Orbán Viktor évértékelőjén is ott díszelegtek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt magyarázta, hogy amikor egy volt vezérkari főnök kilép a politikai porondra, az alkalmas arra, hogy a Magyar Honvédség egységét megbontsa, elbizonytalanítsa az állományt, ami rendkívül veszélyes a háborús időkben. A miniszter szólt arról is, hogy két vezérkari főnökkel dolgozott együtt, az egyik a Tisza Párt rendezvényén felszólaló Ruszin-Szendi Romulusz volt, a másik pedig a mostani vezérkari főnök, Böröndi Gábor vezérezredes. A zéró harctéri tapasztalattal rendelkező honvédelmi miniszter elmondta, Ruszin-Szendi Romulusz felmentését „rövid együtt dolgozás után” javasolta, mert nem látta benne a garanciát, hogy képes lenne a hadsereget a harcászati szintről a magasabb, hadműveleti szintre emelni, ami pedig a magyar emberek érdeke. Úgy vélte, Ruszin-Szendi Romulusz „folyamatos szerepzavarban van”, és „beszél, beszél, beszél”, de arra nem tért ki, hogy az általa levezényelt kirúgási hullámban szintén menesztett Varga Csaba István egy, a Partizánnak adott interjúban úgy vélekedett róla, hogy a tárcavezetőnek gyakorlatilag fogalma sincs a hadviselés mikéntjéről, katonai tudása körülbelül a népszerű videójáték, a Call of Duty szintjén áll.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az állami médiának nyilatkozva felrótta Ruszin-Szendi Romulusznak azt is, hogy még vezérkari főnökként tárgyalt az ukrán védelmi miniszterrel és támogatásáról biztosította, valamint tárgyalt az odesszai és harkivi polgármesterrel. A miniszter erre feltette a kérdést, milyen mandátum alapján tárgyalt a vezérkari főnök a politikai szereplőkkel. Egy magas beosztású katonai vezetőnek nagyon nagy hatalom van a kezében, képes akár véletlenül, megfelelési vágyból olyan helyzetet teremteni, amihez a politikának is viszonyulnia kell - magyarázta a miniszter. Úgy vélte, ez teljes szereptévesztés és aki így lép fel, „nyilvánvalóan alkalmatlan a feladatára”, csak a honvédség kívülről történő megbontására alkalmas.

A miniszter az M1 reggeli műsorában is vendég volt, itt arról is beszélt, Ruszin-Szendi Romulusz utódja, Böröndi Gábor „cselekszik”, megtörtént a hadsereg hadműveleti szintre emelése, megszervezte az elmúlt 30 év legnagyobb gyakorlatát, az Adaptive Hussars 23-at, miközben a GDP 2 százalékát költik új eszközök beszerzésére, ezek hadrendbe állítása folyamatosan történik, és letették az új szolnoki laktanya alapkövét. Hozzátette, a toborzási kampányok eredményeként az elmúlt 35 év legjobb feltöltöttségi adataival rendelkeznek, február 13-ával elérték a 4500. területvédelmi tartalékost, „soha ennyi tartalékos nem jött be ilyen rövid idő alatt”. Megjegyezte, a területvédelmi tartalékosok tíz százaléka hivatásos katona lesz. Arról is beszélt, egyszerre dolgoznak azon, hogy a hivatásos és a területvédelmi tartalékosok száma is emelkedjen, további toborzókampányokat is szerveznek majd.

Böröndi Gábor „cselekvésének” egyébként egyik első momentuma az volt, amikor az állami médiában kisebb diplomáciai konfliktust okozó történelemhamisítással állt elő, amikor is az Orbán-kormány kommunikációs paneljeit felmondva arról értekezett, hogy 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult és azért lett belőle világháború, mert „nem fogták meg időben békefolyamattal” azt az eszkalációt.

A miniszter szólt arról is, hogy hétfőn volt az EUFOR Althea magyar parancsnoki évét lezáró és az EUFOR állományát visszafogadó ünnepsége. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarország biztonsága szempontjából a Nyugat-Balkán az egyik legfontosabb régió, amelyet továbbra is etnikai, vallási, gazdasági és politikai feszültségek terhelnek. Mint mondta, a magyar katonák 30 éve jelen vannak a térségben, de most először vezette magyar parancsnok az Európai Unió legnagyobb katonai misszióját, amelyben 24 nemzet vesz részt. A miniszter megköszönte a magyar parancsnok, Sticz László vezérőrnagy és az állomány munkáját.