Napok óta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagynak, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnökének Tisza Párthoz igazolása tartja lázban a közvéleményt: az ügyben a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium kiadott egy közleményt is, amely elviekben a Ruszin-Szendin kívüli korábbi vezérkari főnökök véleményét tartalmazza, és amely számon kéri a 2023-ban eltávolított katonai vezető pártsemlegességét. A 24.hu cikkéből most kiderült, hogy öt éve még nem voltak ennyire finnyásak.
„(…) Teljes mértékben helytelenítjük és elhatárolódunk a Magyar Honvédség ügyeibe történő mindennemű pártpolitikai beavatkozástól” - állt a közleményben. Azt is írták, hogy „a Magyar Honvédség volt Parancsnokai és Vezérkarfőnökei hitvallása, hogy a katona hazájához és a magyar nemzethez hű, annak megvédésére tesz esküt. A katonák esküjükhöz híven, amely egész életükben végigkíséri őket, a nép által választott mindenkori legitim politikai hatalomhoz lojálisak, ennek szellemében szolgálják a hazát és vezetik a Magyar Honvédséget”. A nyilatkozat furcsaságát az adja, hogy elviekben a Magyar Honvédség korábbi parancsnokai és vezérkari főnökei jegyzik, az MTI közleménytárában viszont nem szerepelt az aláírók neve.
Később kiderült, hogy a közlemény megfogalmazója és „postása” Fodor Lajos volt, aki 1999-2003 között töltötte be a vezérkari főnöki posztot. Azt mondta, a Ruszin-Szendi által elmondottakkal nem volt problémája, kizárólag „az gondolkodtatta el a volt kollégákat, hogy pártrendezvényen szerepelt, ez volt a baj”. Jelezte, hogy vasárnap felhívta Ruszin-Szendit és a többiek közös álláspontját közölte vele, „lényegében beolvastam a közleményünk szövegét neki”.
Néhány évre visszatekintve azonban a szemlélődő állampolgár akár arra is juthat, hogy ez a pártsemlegességi elvárás valamiféle aránylag új dolog lehet: a 24.hu ugyanis arról írt, hogy öt éve, 2020-ban még számos magas rangú katona vett részt a Fidesz pártalapítványa által szervezett miniszterelnöki évértékelőn. És éppenséggel köztük volt a mostani levél megfogalmazója, Fodor Lajos is. Rajta kívül jelen volt Havril András és Deák János volt vezérkari főnök is, akik több tábornok társaságában ültek be a fideszes pártelit soraiba, hogy Orbán Viktort hallgathassák. Az ügy egyébként akkor is nagy port kavart, de Fodor Lajos a saját szereplését nem említette meg az elhatárolódó levelében.
Ruszin-Szendi Romuluszt mellesleg a Szalay-Bobrovniczky Kristóf-féle, úgynevezett fiatalítási hullám címén lezajlott masszív tisztogatás keretében menesztették a a Magyar Honvédség éléről, hogy aztán helyére tegyék a nála két évvel idősebb Böröndi Gábort. Az új vezérkari főnöknek aztán olyan hibátlanul sikerült felmondania a kormányzati kommunikációs paneleket az állami médiában, hogy Sebastian Kęciek magyarországi lengyel nagykövet dobott is tőle egy hátast. „Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz” - fejtegette Böröndi az M1-nek, mire a lengyel nagykövet a masszív történelemhamisítás miatt kénytelen volt egy kis rögtönzött történelmi összefoglalót is tartani például a Molotov-Ribbentrop-paktrumról, amikor is Adolf Hitler és Joszif Sztálin tervszerűen felosztották Lengyelországot.
Keményen kiakadt a lengyel nagykövet a Magyar Honvédség új vezérkari főnökének történelemhamisítási akciójáraRuszin-Szendi Romulusz: Itt tehetek legtöbbet a katonákért, máshol nem foglalkoznak velükVolt vezérkari főnök: Az más, hogy a szavazófülke magányában ki hogy ikszel, meg az is más, hogy pártrendezvényen vesz résztRuszin-Szendi Romulusz: Rendkívül megalázó, hogy főtisztek azon gondolkodnak, milyen szakmát tanuljanak