Már idén március 1-jétől életbe léptetné a kormány azt a rendeletmódosítást, amely alapján emelt szintű érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit, az osztályzatok pedig az év végi jegyekbe és a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is beleszámítanak majd.
A Szülői Hang Közösség tiltakozását fejezte ki a február 18-án megjelent rendelettervezet ellen. A közösség képviselője, Miklós György lapunknak azt mondta: a tanulóknak és a pedagógusoknak szinte egyáltalán nem marad idejük arra, hogy a változásokra felkészüljenek, hiszen az iskolai kompetenciamérések idén március 24-én kezdődnek.
– Ha valaki most elrontja a teszteket, előfordulhat, hogy már előre el fogja veszíteni az esélyét arra, hogy jövőre egy számára jobb gimnáziumba felvételizzen sikeresen. A pedagógusoknak sem lesz idejük arra, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően készítsék fel a diákokat a kompetenciamérésre.
Ez egy merénylet a gyerekek ellen – fogalmazott Miklós György, aki szerint a rendeletmódosítás egy újabb lépés a gimnáziumi képzés elsorvasztása felé. Rámutatott arra is: a szülők véleményét egy online kérdőívben kérték ki az iskolai KRÉTA-rendszeren keresztül, a kérdőív kitöltésének határideje február 16-án járt le, február 18-ára pedig már el is készült a rendeletmódosítás tervezete.
Január végén a hvg.hu írt arról elsőként, hogy a Belügyminisztérium (BM) olyan szabályozást készít elő, amely alapján az év végi osztályzatokba jelentősen beleszámító érdemjegyeket adnának a diákoknak a kompetenciamérési területeknek megfelelő tantárgyakból. A kedden megjelent tervezet szerint az év végi érdemjegyek megállapítása során két érdemjegynek számít majd a kompetenciamérésre kapott osztályzat. Az idén március és május között megírt kompetenciamérések eredményei pedig a következő, 2025/2026-os tanév során lebonyolított középiskolai felvételibe is beleszámítanak majd. A BM mindezt azzal indokolta, hogy „növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében.”
A Szülői Hang képviselője szerint, annak részletei, hogy az osztályzatokat kik és miként állapítják majd meg, még nem ismertek. Ezzel együtt a 2010 óta az oktatásban zajló központosítás szempontjából Miklós György „szintlépésnek” tartja, hogy a kormányzat már a diákok osztályozásába is beleszól.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt mondta lapunknak, a kompetenciamérést nem arra találták ki, hogy érdemjegyekkel osztályozzák vele a diákokat, szerinte ez a mérés erre teljesen alkalmatlan.
– Ha mégis ezt fogják tenni, az már nem kompetenciamérés lesz, hanem záróvizsga
– fogalmazott.
Radó Péter oktatáskutató a Népszavának adott februári interjújában ugyancsak arról beszélt, egy olyan központi mérést, mint a kompetenciamérés, „teljesen nonszensz” pedagógiai értékelésre használni.
A több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kompetenciamérés fejlett mérési eszközöket alkalmaz, az egyes tanulók szintjén jelentkező mérési hibák rendkívül nagyok, az pedig, hogy „az eredmények a tanulók sorsát befolyásolják, mérhetetlenül igazságtalan lenne.”
„Buta, kontrollmániás menedzserszemlélet uralja a magyarországi oktatást, lassú, de folyamatos a leépülés”Óvodákat „iskolásítana” a kormány
A legalább három csoporttal működő óvodákban idén szeptembertől külön csoportokat kellene létrehozni azoknak a gyerekeknek, akik a következő tanévben elérik a tanköteles kort – derült ki egy másik rendelettervezetből. Az intézkedés célja „az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása” lenne. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerdán közleményben jelezte: a kormány lényegében az óvodák „iskolásításával” próbálja orvosolni a 2020-tól szigorított iskolaérettségi eljárás kudarcát, ami miatt tömegesen kerülnek iskolai követelményeket teljesíteni nem tudó gyerekek az első osztályokba. A CKP szerint ezzel az óvodákra hárítanák a felelősséget az iskolai kudarcokért.
