Az Európai Bizottság 2023-as zárszámadását vizsgálva az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottságban fölmerült, hogy egyes civil szervezetek nem megfelelően használtak fel a támogatásokat. A szakbizottságban a jobbközép Európai Néppárt (EPP) néhány tagja mellé gyorsan fölsorakozott a teljes szélsőjobb is. A vádak szerint az EU környezetvédelemmel és klímavédelemmel foglalkozó LIFE-program keretében a civilek arra kaptak pénzt, hogy az Európai Bizottság (EB) Green Deal, vagyis Zöld Megállapodás tervét népszerűsítsék, lobbizzanak a testület érdekében például EP-képviselőknél és más brüsszeli szerveknél. (A Green Dealt 2019-ben mutatta be az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a program a kontinens károsanyag-kibocsátásának drasztikus csökkentését tűzte ki célul, de az Ukrajna elleni orosz agresszió, majd az energiaárak emelkedése után mind többen támadták a tervet, mondván az durván fékezi az EU gazdaságát.)
Miközben a támogatások bírálói már az érintett szerződéseket vizsgálnák, az ügyre a magyar kormány is rárepült. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter néhány hete úgy nyilatkozott, az EB „lobbitevékenységet finanszírozott”. Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az EP-ben - ezúttal magyarul - korrupciógyanús ügyekről beszélt.
Csakhogy konkrét visszaélésről sem a jobbközép sem a szélsőjobbos képviselők nem tudtak beszámolni.
A feltételezett titkos lobbizást abban a LIFE programban vizsgálnák, amin keresztül civilek alapműködés finanszírozására is tudnak pályázni. Ezek mindegyike nyílt pályázat, a jelentkezőknek részletes munkatervet kell készíteniük, a pénzügyi kiadásaikról és tevékenységükről részletesen be kell számolniuk, eredményeiket nyilvánosságra kell hozni. Több, általunk megkérdezett szakértő szerint sem tud a Bizottság „fölbérelni” civileket a saját programjuk támogatására, hiszen a LIFE programot létrehozó jogszabály objektív kritériumokat és külső bírálókat is előír az értékeléshez.
Ezt hangsúlyozta Frans Timmermans is, aki az EB zöld átállásért felelős alelnöke volt az előző ciklusban, most pedig a jobboldal célkeresztjében áll. A Green Deal a néppárti Ursula von der Leyen programja is volt, saját pártcsaládja viszont a tavalyi gazdatüntetések után kifarolt a korábban még általa is támogatott törvények mögül. Többek szerint a szélsőjobb erősödésétől tartva vették át a kritikákat. Timmermans állítja, valóban kapcsolatban volt zöld civil szervezetekkel, de szó sem volt arról, hogy ő irányította volna őket. Sőt, szerinte rengeteg kritikát kapott, mert úgy vélték az EB nem tesz eleget a klímavédelemben. A mostani bírálatok azért is érdekesek, mert az EU költségvetéséért felelős biztosa az osztrák néppárti Johannes Hahn volt.
Újabb kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarországgal szembenKülön pikantériája az ügynek, hogy a néppártiak csak a civilek szerződéseit kérték ki és akarták átvizsgálni, miközben a LIFE programból közel sem csak civilek kaptak. Az átláthatóságért küzdő brüsszeli szervezet, a Corporate Europe Observatory arra hívta fel a figyelmet: a civilek átláthatóságát leghangosabban számonkérő Monika Hohlmeier német néppárti EP-képviselő annak a BayWa német energetikai cégnek a felügyelőbizottsági tagja, amelyik hat és fél millió eurót kapott a LIFE programból. Ráadásul Hohlmeier ezért a mellékállásért évi hetvenötezer eurót kap a cégtől, természetesen a rendes képviselői fizetésén felül. (A cégeknél betöltött ilyen pozíciók nem tiltottak az EP belső szabálya szerint, de a Corporate Europe Observatory szerint súlyos összeférhetetlenségi aggályok merülnek föl.)
A civilek által érdekképviseletre költött összegeket általában sokkal komolyabb megkötésekkel jellemzik, mint a magánszféra saját szabályai. A piaci szereplők lobbizásra költött összegei nagyságrendekkel haladják meg azt, amit civilek költenek ilyen tevékenységre az elérhető adatok szerint. A brüsszeli civil szervezetek nem tudnak versenyre kelni konferenciák, kiadványok, hirdetések terén a piaci szereplőkkel. Ehhez vehetjük hozzá az informális csatornákat, ahol szintén a cégvezetők juthatnak gyakrabban közel a döntéshozókhoz.
Ahogy a Transparency International EU egy tavalyi kutatása bemutatta, a Green Deal kapcsán tartott regisztrált bizottsági lobbitalálkozók mintegy kétharmada történt cégekkel, köztük a legnagyobb olajvállatokkal, amelyeknek elemi érdeke a zöld átalakulás lassítása. Ezek a találkozók ma is legálisak, ha regisztrált lobbistákkal történik és bejelentik az EB tisztségviselői.
Több körös vita után a szakbizottság tagjai már az EB hét főigazgatóságától is bekérnék az összes pályázati szerződést, a baloldali frakciók kérésére pedig nem csak civilektől, hanem minden pályázati támogatásból. A vita még csak a szakbizottságban tart, azt pedig nem tudni, hogy a testületen kívüli néppárti képviselő körében mekkora a támogatottsága a nagy átvizsgálásnak. Lapunknak többen, köztük egy liberális és egy szocialista EP-képviselő is úgy nyilatkozott egy háttérbeszélgetéseken, hogy ezeknek a támadásoknak a célja a civilek hiteltelenítése lehet.
A korábbi „átláthatósági” problémákra válaszul az EB kiadott egy belső útmutatót a szakpolitikát értékelő és elemző tevékenységek támogatásáról. A Népszava által is látott dokumentum szerint csak olyan tevékenységet lehetne a jövőben támogatni, ami nem jelenthet „reputációs károkat a Bizottságnak.” Ez a túlságosan is tágan értelmezhető kitétel csak erősíti a stigmát a civilek támogatásán sokak szerint.
Magyar ellenzék a támogatási vitában
A Demokratikus Koalíció EP-képviselői a Népszava kérdésére azt nyilatkozták, az EPP és a szélsőjobb „beállnak abba a trumpi őrületbe”, amelynek végső célja ellehetetleníteni azokat a szervezeteket, amelyek közvetlenül segítenek az embereknek. Szerintük ők nem akarnak ellenőrzést, nem akarnak tiltakozást.
A szélsőjobb helye egyértelmű a civilek és a klímavédelem elleni kampányban, de nem egyértelmű, hogy a Néppárt egésze milyen irányba fordul. Több beszélgetőpartnerünk is megjegyezte, remélik, nem minden néppárti gondolkozik úgy a civilek szerepéről, mint akik most a leghangosabbak. Az EPP-ben ülő Tisza párt úgy nyilatkozott lapunknak: hisznek abban, hogy a polgárok önszerveződő közösségeinek legitim és fontos szerepe van egy ország életében. A Brüsszelből érkező támogatások kapcsán Tarr Zoltán EP-képviselő „kíváncsian várja” a fejleményeket, szerinte ezek a támogatások korábban is váltottak ki kritikát és dicséretet is. Ugyanakkor hangsúlyozta, a NER által pénzelt „kormány propagandistái által mozgatott civilnek mondott szervezetek” átláthatatlan milliárdokat kapnak Magyarországon, ami nem felel meg a Tisza elvárásainak.
Fókuszban a CERV
Egy másik, újonnan vizsgált program a jogállamisági és alapjogok védelmét támogatandó CERV program is, amely ellen a napokban a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal is felszólalt. Nick Aiossa, a Transparency International EU brüsszeli szervezet igazgatója lapunknak elmondta, utólag tudta meg, hogy az ő szervezetének szerződéseit is kikérték, bár nem érti miért, hiszen senki nem vetett föl semmilyen konkrét visszaélésre utaló jelet. Szerinte itt sokkal inkább arról van szó, hogy a kritikus hangokat akarják ellehetetleníteni. És bár eddig sem volt szokatlan a civilek elleni támadás, még egyes néppárti képviselőktől sem, a mostani EP-ben, ha a szélsőjobb és a jobbközép együtt szavaz, akkor többségükkel egy hivatalos intézményi állásponttá válhat a civilek elleni támadás. Aiossa emlékeztetett, a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal is hasonló módon kért ki szerződéseket, többek közt a Transparency International Magyarországtól, hogy a „befolyásolási tevékenységüket” vizsgálják, aminek szerinte egyetlen célja a civilek lejáratása.
Veszélyes támadás, fontos szerep
- Ha a civilek képesek hallatni a hangjukat a jogalkotásban, azzal mindenki jól jár. A környezetvédelemtől a fogyasztóvédelmen át a fogyatékkal élőket képviselő szervezetekig sok területen tudnak olyan fontos javaslatokat tenni a civilek, amelyekkel a szakpolitikai megoldások javíthatóak – hangoztatta a civil szféra szerpének fontosságát a Népszavának nyilatkozva Carlotta Besozzi, az európai civil szervezeteket összefogó Civil Society Europe igazgatója. Hozzátette: amikor egy-egy új uniós szintű jogszabály egészen máshogy csapódik le a különböző tagállamokban, különösen elengedhetetlen, hogy visszacsatolás érkezzen a döntéshozókhoz. Besozzi megemlítette: kutatásuk szerint a hatalommal szembeni ellensúlyként megjelenő civilek az állammal szembeni bizalmat erősítik hosszú távon.
