Európa második világháború utáni legnagyobb fegyveres konfliktusa a teljes körű orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta több tízezer katona és ukrán civilek ezreinek életét követelte, és százezrek sebesülésével járt. 2023 októberében az orosz erők vették át a hadászati kezdeményezést, és a Donyeck melletti Avgyijivka tavaly februári elfoglalása után egész évben folytatták lassú előrenyomulásukat a háború keleti frontján. Véres harcok árán hétről hétre újabb településeket foglaltak el a krónikus emberhiánnyal küzdő ukrán erőktől, ám az orosz fölény nem hozott áttörést. A tavaly ellenőrzésük alá került térségek együttvéve Ukrajna háború előtti területének alig több mint fél százalékát tették ki. Közben viszont kiderült, hogy bármelyik oldal győz az amerikai elnökválasztáson, az új kormány nem fogja növelni a Kijevnek szánt támogatásokat. Így nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna nem tudja visszavenni a 2022 óta elvesztett területeit.
A fő csapásirány
Az orosz hadsereg fő hadászati csapásiránya jelenleg a Donyeck megyei Pokrovszk (a megyeszékhelytől 70 km-re északnyugatra), a hadvezetés ennek térségébe vonta össze erői legnagyobb részét, 220 ezer főt – mondta el a Népszavának Jójárt Krisztián katonai elemző, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatója. Pokrovszkhoz kelet felől nyomultak előre, de egyelőre délről, Kurahove felől próbálják bekeríteni a háború előtt 50 ezres várost, amelynek elfoglalása megnyitná az utat a megye északi része, a jelentős ukrán erődítménynek számító Szlavjanszk és Kramatorszk felé. Komoly veszély ugyanakkor, mutatott rá a szakértő, hogy az orosz erők nyugatnak fordulnak, Dnyipropetrovszk megye felé, amelynek határa Pokrovszktól 20 kilométerre van.
A The New York Times pénteki jelentése szerint az orosz egységek már csak néhány kilométerre vannak a jelentős ipari bázissal rendelkező régió közigazgatási határától, amelynek túloldalán Mezsova településen zajlik az ukrán védvonalak megerősítése, érkeznek az orvosi csapatok, és megkezdődött a helyiek evakuálása.
Ha Moszkva Dnyipropetrovszk egy részére is kiterjesztené ellenőrzését, az nagy csapást mérne az ukránok moráljára és megnehezítené Kijev helyzetét a béketárgyalások területi alkujában is – írta az amerikai lap.
Az ISW amerikai védelmi kutató intézet február 22-i jelentésében megerősítette, hogy az orosz erők néhány ponton (például Udacsne és Szerhiivka közelében) már dnyiprói településeket lőnek. Az elszánt ukrán ellenállás miatt azonban vélhetően nem tudják mindenütt megtartani az elért nyugat-donyecki településeket.
Minden más irányban csak kisebb orosz erők vannak a fronton, kivéve az orosz Kurszki területet. Itt egy 70 ezres orosz kontingens harcol egy 30 ezres ukrán erő kiszorítása érdekében, s félig már visszavette az Ukrajna által tavaly augusztusban elfoglalt, 1250 négyzetkilométernyi területet. A széles körben vitatott művelettel Kijev célja az volt, hogy jelentős orosz erőt vonjon el a front más szakaszairól, és ütőkártyát szerezzen az esetleges tárgyalásokhoz.
Rakéta- és drónháború
Az orosz hadvezetés tavaly tavasz óta naponta hajt végre az ukrán városoat célzó dróntámadásokat, és jellemzően havonta egyszer nagyobb rakátacsapást mér a kritikus infrastruktúrára. (A szaúdi tárgyalások idején kifejezetten jelentős csapások voltak, feltehetően, hogy teszteljék az amerikai reakciókat.) Kijevi becslések szerint Moszkva elegendő készlettel és gyártói kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy folytassa az iráni típusú, öngyilkos drónokkal, Iszkander ballisztikus rakétákkal, valamint H-101 és Kalibr robotrepülőgépekkel végrehajtott csapásait. Ukrajna közben maga is gyártani kezdett olyan, nagy hatótávolságú robotrepülőgépeket és katonai drónokat, amelyekkel sikeresen támadja az orosz olajipar létesítményeit, a hadsereg lőszerraktárait, légvédelmi komplexumait. Legutóbb szombaton a krasznodari régió egy olajszivattyú állomásának elektromos alállomását semmisítették meg. Jójárt Krisztián szerint ezek a csapások egyfajta elrettentést céloznak a háború orosz költségeinek növelésével, de egyelőre nem hozták meg a kívánt hatást.
A 2024-es harcok legkomolyabb fejleménye volt, hogy a felek immár tömegesen alkalmaznak FPV irányítású drónokat. Az ukránok ezekből állítólag 2,5 milliót gyártottak – amivel nagyrészt kompenzálni tudták a tüzérségi lőszerek hiányát –, míg az oroszok 1,4-1,5 milliót. Mostanra ezek okozzák a haditechnikai veszteségek legnagyobb részét.
Elektronikai zavarásuk megkerülésére az oroszok száloptikás drónokat kezdtek használni, míg az ukránok a mesterséges intelligenciát vonták be a drónok célra vezetésébe. Ukrán oldalon fontos adaptáció volt elfogó drónok bevetése az orosz felderítő drónokkal szemben. A drón hadviselés mindkét oldalon növelte a veszteségeket, miután az operátorok egy-egy emberre is rávezetik ezeket, ami pszichésen elképesztő terhet ró a katonákra. Ennél talán csak az oroszok UMPK siklóbombái demoralizálóbb hatásúak az ukrán katonákra, mivel eltalált állásaikat a földdel teszi egyenlővé.
Növekvő európai támogatás
Az ukrán erők nyugati fegyverekkel való ellátásában tavaly jelentős változás történt: megkésve, de felfutnak Európa hadiipari kapacitásai, a szövetségesek emellett finanszírozni kezdték a nagy hatótávolságú drónok gyártását és a robotrepülők fejlesztésébe is beszálltak. Ukrajna legfőbb támogatói Európában a britek, a svédek, a dánok, hollandok, németek, lengyelek, a balti országok lettek, valamint Csehország a lőszerbeszerzés terén. Így az ukránok ma már kevésbé kiszolgáltatottak az amerikai fegyverszállításoknak, és a szakértő szerint a Trump-adminisztráció ezt egyelőre nem látja át. „Washingtonban azt gondolják, ha elvágják a támogatást, az ukránok kénytelenek lesznek aláírni a rájuk kényszerített tűzszünet feltételeit, és holnapután leteszik a fegyvert. Túl azon, hogy ez politikai öngyilkossággal érne fel bármilyen ukrán vezetés számára, mostanra Ukrajna masszív saját hadiipari kapacitásokkal rendelkezik.”
Tárgyalások és garanciák
A januárban hivtalba lépett új Trump-kormányzat a múlt héten Ukrajna és Európa feje felett kezdett béketárgyalásokat Oroszországgal, és szövetségesei megdöbbenésére már előre komoly engedményeket tett Moszkvának, amelyekért cserébe semmit sem kellett adnia. Irreálisnak nevezte például az Ukrajna által elvesztett területek visszaszerzését és az ország NATO-tagságát. A fő aggodalom most az, véli az elemző, hogy Trump a háború inkább gyors mint tartós rendezésére törekszik. Ebben a felállásban pedig Moszkvának gyakorlatilag mindegy, hogy végül lesz-e megegyezés. A Kreml legutóbbi nyilatkozatai jól mutatják, hogy az orosz háborús célok alapvetően nem változtak.
„A Putyin-rezsim hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, és ha teljesítik követeléseit akkor jó, ha nem, legfeljebb elhúzódnak a tárgyalások, és addig is folytatja ukrajnai előrenyomulását, amivel logikája szerint jobb tárgyalási pozícióba kerülhet.” Putyinnak és Trumpnak a Zelenszkij elnök legitimitását kétségbe vonó és új elnökválasztást követelő nyilatkozatai pedig nem szolgálnak mást, mint Ukrajna destabilizálását. Volodimir Zelenszkij mindenesetre vasárnap az orosz invázió harmadik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, kész lemondani posztjáról Ukrajna békéjéért cserébe. És szívesen elcserélné Ukrajna NATO-tagságára is - tette hozzá, megismételve álláspontját, hogy ez lenne a legolcsóbb biztonsági garancia.
Volodimir Zelenszkij: Boldogan lemondok, ha ez kell a békéhez vagy Ukrajna NATO-tagságáhozAmi a háború lezárásának feltételeit illeti, az ukránok területekről le tudnak mondani, ha jogilag nem is, de arról igen, hogy katonai erővel próbálják visszavenni azokat. Viszont abszolút prioritás számukra, hogy olyan biztonsági garanciákat kapjanak, amelyek elrettentik az oroszokat attól, hogy később újra megtámadják Ukrajnát. „Enélkül nem fognak semmibe belemenni” – mondja Jójárt. Az ideális eset az lett volna számukra, ha ezeket a garanciákat az Egyesült Államok biztosítja számukra. „De az elmúlt két hét fejleményei után afelől is kételyeim vannak, mennyire lehetnek hitelesek akár a NATO-szövetségeseknek ajánlott trumpi garanciák, s hogy a NATO túléli-e a következő négy évet.” A szakértő szerint azonban a britek, svédek, dánok, németek és franciák hajlandók lehetnek az USA nélkül is biztonsági garanciákat adni Ukrajnának.
A békefenntartásra tett európai javaslatok viszont egyelőre irreálisnak tűnnek. „Több mint ezer kilométeres frontvonalról beszélünk, az ehhez Kijev szerint szükséges 200 ezres kontingenst senki nem tudja Európában összerakni – beleértve a kiszolgáló csapatokat, a logisztikát, a megfelelő légvédelmi fedezetet, s a légi támogatást –, és ezzel az amerikaiak tisztában vannak.” Jójárt szerint a frontvonalon valójában nem is békefenntartókra volna szükség, hanem olyan erődítések, védelmi vonalak és aknamezők kiépítésére egy tűzszünet után, amelyek mellett egyik félben sem merül fel, hogy megpróbáljon áttörni.
Elon Musk tagadja, hogy a Starlink lekapcsolásával fenyegetnének
Egyelőre nem látni, hogy a múlt héten Ukrajna és Európa feje felett megkezdett orosz-amerikai béketárgyalások, Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök új barátsága milyen hatással lesz a hadszíntér helyzetére, bár elemzők szerint felbátoríthatja Moszkvát, hogy az eddigieknél nagyobb erőkkel támadjon. A legsúlyosabb fejlemény Jójárt Krisztián szerint az lehet, ha Washington megvonja az Ukrajnának nyújtott hírszerzési támogatást, a légi és műholdas felderítés eredményeinek valós idejű megosztását, és az ukránok által használt hálózatcentrikus hadviselési eszközök, tűztámogató és vezetéstámogató szoftverek licencét.
Ezek összeköttetéséhez kulcsfontosságú az Elon Musk tulajdonában lévő Starlink kommunikációs rendszer, amely az egyik „csodafegyver” volt Ukrajna oldalán, bár az ukránok saját kommunikációs rendszert is használnak. A Starlink lekapcsolásával való fenyegetés, amivel a Reuters hétvégi értesülése szerint a Trump-kormányzat ki akarja kényszeríteni, hogy Kijev aláírja az Ukrajna ásványkincseihez és gazdaságának más erőforrásaihoz való amerikai hozzáférésről szóló megállapodást, a katonai szakértője szerint súlyosan aggasztó. (A Trump közvetlen tanácsadójaként nagy hatalommal felruházott Musk szombaton a Kyiv Independetnek címzett X-bejegyzésében hamisnak nevezte az értesülést, hazugsággal vádolva a Reuters hírügynökséget.)
