A januáronként megszokott többlet helyett ezúttal deficites volt az államháztartás, az első hónapban 67,8 milliárd forint volt a hiány az előző évi 50 milliárdos többlettel szemben – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adataiból. A gazdaság kilábalása egyelőre nem mutatja magát. A kormány 2025-re a tavalyinál (4096) is magasabb 4123 milliárd forintos hiánnyal számol, ám mivel számos kockázat azonosítható, az első havi adatból nem lehet következtetéseket levonni a lefutásáról. Például a gazdasági növekedés a tervezett 3,4 százalékkal szemben idén csupán 1-2 százalékkal nőhet, ami visszaveti a bevételeket. A múlt hétvégén bejelentett kormányzati intézkedések (nyugdíjasok áfa-visszatérítése, a 3 gyermekes nők adómentessége októbertől) csak idén bő százmilliárdos többletkiadást jelentenek, amivel nem számoltak a költségvetés elfogadásakor. Igaz az infláció jóval magasabb lesz, a tervezett 3,2 százalékkal szemben elérheti, sőt meg is haladhatja az öt százalékot, ami viszont plusz bevételt jelent.
Probléma főleg a központi költségvetéssel van, amely bevételei 1,2 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, s ha figyelembe vesszük az 5,5 százalékos inflációt, a visszaesés figyelemre méltó.
Az adóbevételek nagyjából rendben vannak. A társasági adóbefizetések minimális mértékben, a jövedéki bevételek viszont az év eleji jövedéki adóemelések miatt 17 százalékot meghaladóan nőttek, az szja-befizetések pedig 14 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az elmúlt években a személyi jövedelemadó volt a legbiztosabb támasza a költségvetésnek, ebből szempontból nem túl biztató, hogy ezek egy részéről akar lemondani a kormány a 2026-os választási pénzszórás jegyében. Az áfa-bevételek továbbra is gyengélkednek, a 3,7 százalékos bevételi többlet elmarad az 5,5 százalékos inflációtól – amely a csökkenő fogyasztásra utal. A bevételi oldalon hiányoztak az uniós pénzek is: míg tavaly januárban 225 milliárd forint érkezett Brüsszelből, idén 7,2 milliárd. Főleg, ez utóbbi tényező rontotta le a hiányt.
Újra Európa-rekorder a magyar infláció, hivatalosan is nálunk emelkednek a leggyorsabban az árakMíg tehát a bevételek csökkent kiadások 2,5 százalékkal nőttek, emiatt fordult már januárban hiányba az államháztartás. Kiemelkedő mértékben 11,5 százalékkal nőttek az állami média támogatásai, csak januárban a kormánypropaganda 11 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Visszaestek viszont a lakástámogatási kiadások, idén 20 százalékkal elmaradtak a tavalyitól, az infláció ellenére a családi támogatásokra fillérre ugyanannyit fordítottak, mint tavaly januárban. A nyugdíjakra 5, az egészségügyi kiadásokra pedig 13 százalékkal költöttek kevesebbet, mint egy éve, vagyis a nyugdíjak reálértéke csökkent. A növekvő munkanélküliség miatt, nőttek az álláskeresési támogatásokra kifizetett összegek, s jelentősen, 12,5 százalékkal emelkedtek a költségvetési szervek kiadásai, amit az NGM a béremelésekkel magyaráz. A költségvetés kamatterhei idén gyakorlatilag minden forintot elszívnak más kiadásoktól, egész évben 3836 milliárddal számolnak: ebből januárban 386 milliárdot költöttek el, ami 30 százalékkal nagyobb a tavalyi kiadásnál.
Repülőrajtot itt még csak az infláció vett, 2025 januárjában 5,5 százalékkal nőttek az árakSzakaszosan kapják meg a kétgyerekes anyák a kedvezményt
A kétgyermekes nők teljes szja-mentességét lépcsőzetesen vezeti be a kormány - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés előtt. Jövő januártól a 40 év alatti kétgyermekesek, 2027-től a 40 és 50 közöttiek, 2028-tól az 50 és 60 év közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek kapják meg az adómentességet. A háromgyermekeseknek már ez év októberétől jár a mentesség, ami évi 170 milliárd forintba kerülhet, amire egyébként nincs fedezet a 2026-os költségvetésben.
A GKI Gazdaságkutató szerint néhány kérdésre a válasz még mindig homályban maradt. Egyebek mellett, hogy ki számít kétgyermekes anyának, aki két gyermeket szült, vagy aki, 2 gyermeket nevel, illetve a kétgyermekes apák, akik özvegyen maradtak vagy válás után náluk vannak a gyerekek, miért nem? Kérdés, hogy ha a kétgyermekes anyák nettója emiatt emelkedik, akkor vajon kimaradnak-e a következő béremelésekből vagy csak kisebb emelést kapnak miatta?
A GKI szakértői kiszámolták, hogy forintban mit jelentene az intézkedés, ha most vezeték be. A társasalom öt jövedelmi szintjén a legalsóban a KSH adatai alapján a havi bruttó átlagkereset 275 ezer forint volt 2024. harmadik negyedévében, a következő ötödben 387 ezer, majd 521 ezer, 687 ezer , illetve a felső ötödben 1 millió 315 ezer forint. Ezek alapján az SZJA mentesség maximum többlete kereseti ötödönként havi 41-197 ezer forintig terjedne. Miután a kormány az adójóváírás megduplázását is megígérte, így a nettó hatás havi 61-217 ezer forint lenne. Ez két azonos keresetű háztartás esetében a teljes havi nettó bevételt 8-11 százalékkal emelné meg. Az is látszik, hogy habár az intézkedés kiskeresetűek esetében érdemi javulást jelent, hiszen minden fillér számít, igazán jelentős hatása a kétgyermekesek felső 40 százaléka, azaz 240 ezer háztartás esetében mutatható ki.
Harminc éves mélyponton a beruházások
A nemzetgazdasági beruházások 2024 egészében 13,8 százalékkal csökkentek – közölte a KSH. Ekkora visszaesés a rendszerváltás óta vagyis 30 éve nem volt, még 2008-as pénzügyi válság vagy a 2000-es covid válság alatt sem. A beruházási aktivitás egyébkén is tartósan csökken Magyarországon, ugyanis utoljára 2021-ben tudott érdemben nőni, akkor 6 százalék volt a bővülés, amihez kellett a 2020-as covid lezárások alacsony bázisa is.
