2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Az infláció 2024 szeptemberében még 3 százalék volt, innen katapultált a januári 5,5 százalékra. Magas az inflációs nyomás a gazdaságban, ezt jelzi, hogy az úgynevezettet maginfláció 5,8 százalékra emelkedett.
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15,0, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a sport- és múzeumi belépők 9,0, a testápolási szolgáltatások 8,6, az üdülési szolgáltatás 7,2 százalékkal.
Tavaly januárhoz képest a szeszes italok, dohányáruk ára 4,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 5,3 százalékkal. A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 17,4, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,6 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 5,5 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,9, a járműüzemanyagok 11,8 százalékkal drágultak.
Öt százalék fölé mehet a januári infláció, az Orbán-kormány elkezdett árstoppal fenyegetőzniNagyon erőteljes voltak az áremelkedés egy hónap alatt, 2024 decemberéhez képest 1,5 százalékkal nőttek az árak. Az élelmiszerek átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a csokoládé, kakaó 4,7, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a száraztészta 3,0, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8 százalékkal többe került. A szolgáltatások ára átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,5 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal nőtt. a postai szolgáltatások 6,0, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3 százalékkal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,7, a palackos gázért 1,7 százalékkal. A szezonvégi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
Nagy Márton és a pánik jele
Mint látható, az év eleji áremelkedéseket széles körben mérték: egyszerre drágultak az élelmiszerek, a szolgáltatások és a járműüzemanyagok - vagyis az infláció széles bázisú és jól mutatja, hogy a korábbi kormányzati közlésekkel szemben még nem győzték le az inflációt. A vártnál magasabb januári árindex a korábban feltételezettnél magasabb éves pénzromlást jelenthet egész évben. Az már eddig is bizonyos volt, hogy idén az infláció magasabb pályán mozog, mint ahogy azt a kabinet tervezte: februártól csökkenhet az árindex, nagy valószínűséggel megvolt a 2025-ös csúcs is, hacsak nem éri előre nem látható újabb inflációs sokk a gazdaságokat. Ezzel együtt az Orbán-ormány által a költségvetésben tervezett 3,2 százalékkal szemben a Portfolio elemzői konszenzusa szerint
idén átlagosan 4,3 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak, míg jövőre is 3,5 százalékos inflációt várnak, vagyis magasabbat, a kabinet által tervezett szintnél.
A magas inflációs pálya nem mellesleg azt is jelenti, hogy az év eleji 3,2 nyugdíjemelés nem éri el a várható infláció mértékét, emiatt kiegészítő nyugdíjemelésre lesz szükség, a törvény szerint erre novemberben kerülhet sor, de volt már volt rá példa, hogy a kormány előrehozta a kompenzáció kifizetésének idejét.
A januári egyhavi 1,5 százalékos drágulás, illetve a 12 havi 5,5 százalékos infláció már megmagyarázza, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfői Facebook-posztjában miért vetette fel árstop újbóli bevezetésnek lehetőségét. A kormányzati kommunikációban az árstop egy pozitív fogalom, pedig valójában a 2021-2023 között létezett élelmiszer- és benziárstop hatására a magyar infláció magasabb lett az alappályánál és nem egy esetben áruhiány alakult ki miatta. A hétfői miniszteri Facebook-poszt a pánik jele lehet a kabinet részéről - neki már voltak előzetes információk a mai adatról - , ugyanis nagyon jól tudják, hogy ha romlik a gazdasági helyzet, azzal párhuzamosan csökkennek az esélyeik az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokon.
