„Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. (…) igazi, kézzel fogható biztosíték csak a készpénz lehet. Nem akarunk a bankok rabszolgái lenni – a bankkártya a banké, a készpénz a tied. Várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát” – jelentette ki Orbán Viktor az idei évértékelőjén. Mindez tehát annyit tesz, hogy a kormányfő kiadta a feladatot: ki kell dolgozni, hogyan válhat alkotmányos joggá a készpénzhasználat.
A miniszterelnöki kinyilatkoztatás igencsak figyelemreméltó abban a tekintetben, hogy a kormánypárt a közeli múltban miként alakította hozzáállását, cselekedeteit, ha úgy tetszik, véleményét a kérdésben.
Ha ugyanis politikai tőkét látott az ügy támogatásában, akkor a készpénzfizetés mellé állt, ám ha a felvetés éppenséggel az egyik ellenzéki párt számára hozott volna a konyhára, akkor lényegében kiállt mögüle.
Ezekről azonban beszédében nem szólt a kormányfő, mint ahogy arról sem, hogy a képviselői indítvány nem a Fidesz soraiból származik.
A javaslat a Mi Hazánktól érkezett. A kérdést első körben még 2023-ban vetette fel a párt. Akkor a folyamat érdemi része egy általuk indított aláírásgyűjtéssel indult, amely a készpénzhasználat alkotmányos védelmét célozta. Azért döntöttek így, mert közleményük szerint Toroczkai László felszólalására válaszul Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár beismerte, hogy „valóban cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása”. Az ellenzéki párt egészen erős összeesküvés-elméleti érveket vett elő a felvetésük indoklásaként, amely után jelezték: „a digitális fizetési lehetőségeket csak mint opciót támogatják (…), mert a még szabadságjognak tekinthető készpénzhasználat betiltásával egy gombnyomással el is vehetnék a pénzét bárkinek”. Az ügy aztán egészen a parlamenti bizottságokig jutott. Ott azonban a Fidesz révén elakadt. Az igazságügyi bizottságban, még a múlt év elején ugyanis Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke a készpénzhasználat alkotmányos védelméről szóló előterjesztésében kezdeményezte az Alaptörvény módosítását. A jelen lévő kormánypárti képviselők azonban már az indítvány tárgysorozatba vételét sem támogatták. A bizottság kormánypárti elnöke, Vejkey Imre azzal a magyarázattal élt, hogy a visszaszorítás nem egyenlő a betiltással.
Dúskálnak a magyarok a készpénzben, semmi értelme alkotmányban rögzíteni a használatátA fejlemények ellenére szinte biztosra mondható, hogy az ügyben a Fidesz politikai hasznot látott. Ennek fényében értékelhető, hogy Lázár János a kérdésben személyesen egyeztetett Toroczkai Lászlóval. Sőt, a bizottságban történtek ellenére Orbán Viktor továbbra is tett olyan kijelentéseket, miszerint hajlandó lenne az Alaptörvény módosítására.
Lázár János Toroczkai Lászlóval egyeztetett a készpénzhasználat alkotmányos védelmérőlNagyon is ebbe a sorba illeszthető Szijjártó Péter emlékezetes cipővásárlása is, amelyet a Balazs Kicks YouTube-csatornáján lehetett megtekinteni. A fizetés módját firtató eladói kérdésre a külügyi tárca vezetője csak annyit mondott: „Készpénz, mindig!” E mellett kell megemlíteni Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón tett kijelentését is, mely szerint a kormánytagok inkább készpénzzel szeretnek fizetni. Majd még hozzátette: bizony nem igaz a Mi Hazánk állítása, miszerint a kormány igyekszik visszaszorítani a készpénzhasználatot. Megfigyelők szerint ez a hosszú folyamat és az ügy mindkét oldalán való feltűnés azt a célt szolgálja, hogy a Mi Hazánk közeléből elvonják a felvetést, s azt a Fidesz lényegében sajátjaként vegye elő. Toroczkai egyébként tavaly a Telexnek a témában azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor csak azért állt be az ő készpénzes javaslatuk mellé, mert látja, hogy az népszerű.
Hogy mi áll a motiváció mögött, arról pedig leginkább a Magyar Nemzeti Bank lapunknak elküldött számai tanúskodnak.
A forgalomban lévő készpénzállomány értéke 2024. december 31-én 8897 milliárd forint volt, s ez több mint 10 százalékos növekedést jelent az előző év végi értékhez képest.
A készpénzállomány bővüléséhez a legnagyobb mértékben az óvatossági pénzkereslet növekedése (vagyis a készpénzben történő tartalékolás – a szerk.), a reálkeresetek növekedése, valamint a mérséklődő kamatok járultak hozzá – írta a jegybank. A készpénzkereslet növekedését ugyanakkor mérsékelte az elektronikus fizetések további térnyerése. Ehhez azt is hozzá lehet venni, hogy – lapunk gyűjtése szerint – 2008 óta mindössze egyetlen olyan év volt (2023), amikor a forgalomban lévő készpénzállomány csökkent.
Mindezen folyamat tehát erős lenyomata annak a lakossági hozzáállásnak, hogy Magyarországon egyelőre kikezdhetetlennek tetsző rangja van a készpénznek.
A többségnek ellenérzései vannak azokkal a dolgokkal, intézményekkel – így például a bankokkal – szemben, amelyek ezt valamiképpen csorbítják. Megfigyelők szerint éppen emiatt szeretne a megmentő szerepében tetszelegni a kormánypárt az Alaptörvény sokadik módosításával.
Máshol is nekifutottak
A készpénz használatának kérdésével, alkotmányba foglalásával és egyéb elfogadást előíró szabályozásával több országban is foglalkoztak eddig. Németországban és Svájcban az alaptörvény módosítása volt a téma, ám végül ez nem történt meg. Ausztriában 2023-ban az akkori kancellár, Karl Nehammer javasolta a készpénzhasználat alkotmányba foglalását, de végül itt sem jutottak el eddig. (Az Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ egyébként azzal vádolta a kancellárt, hogy az ötlet tőlük származik.) Csehországban ugyanebben az évben vetődött fel az alaptörvény hasonló irányú módosítása, ám végül ez sem valósult meg. Ellentétben Szlovákiával, ahol 2023 júniusában változtattak az alkotmányon, amely így garantálja az emberek számára a készpénzes fizetés jogát. Ezenfelül tavaly Belgiumban olyan intézkedést fogadtak el, amely kötelezi az üzleteket és vállalkozásokat a készpénz elfogadására. Hasonló döntés született a múlt év végén Hollandiában. De ebbe a sorba illeszthető Norvégia is, ahol a közelmúltban megerősítették a már meglévő jogi intézkedéseket, amelyek előírják a kiskereskedelmi üzletek számára a készpénz elfogadását.
Nehéz szabadulni a felgyűlt aprópénztől
Sokan úgy hiszik, hogy Magyarországon, a magyar forintot, akár az aprópénzt is, mindig, minden körülmények között köteles elfogadni egy üzlet vagy szolgáltató a számla kiegyenlítésére, csakhogy ez nem így van. Egy lapunkat felkereső olvasónk hiába indult útnak azzal, hogy az összegyűlt apróit elkölti. Ment autómosóhoz, üditős automatához, egy éjjel-nappali üzletbe, de egyik helyen sem tudta felhasználni, az egyébként kifejezetten éppen a bolti elfogadást megkönnyítő, éremtekercselt pénzt. Előbbi két esetben az automatán a működtető azt az egyébként számos helyen látható „használati utasítást” tette közzé, hogy 100 forint alatti érméket nem fogad el a gép. Utóbbi esetben pedig egyszerűen nem kértek az érmékből, a kártyás fizetést várták el.
A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) kértünk iránymutatást, hogy vajon az ilyen boltok vagy szolgáltatók tilosban járnak és a törvényi előírásokat áthágva működnek, vagy egyéb körülményt is figyelembe kell venni? Ha pedig az elutasítás nem a szabályos üzletmenet része, akkor a vásárló mit tehet és kihez fordulhat az aprói és azok elfogadása érdekében?
A jegybank lapunknak küldött válasza elején hangsúlyozta, hogy a hatályos jegybanktörvény szerint „az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell elfogadni.” Hozzátették ugyanakkor, hogy a rendelkezés a fizetés módját tekintve nem kényszerítő jellegű, továbbá arról sem rendelkezik, hogy a kereskedők és szolgáltatók készpénzfizetéskor kötelesek valamennyi bankjegy- és érmecímletet elfogadni. A lakosság széles köre másképp tudja, ezek szerint tévesen. A jegybank magyarázata további részleteket is feltárt: 2005-ben ugyanis egy állampolgári megkeresés kapcsán az Alkotmánybíróság is hozott egy határozatot a parkoló automaták készpénz elfogadásával kapcsolatban.
Az Alkotmánybíróság 1063/B/2005 számú határozatában pedig úgy foglalt állást, hogy az alternatív lehetőségek biztosítása mellett nem alkotmánysértő, ha a gazdasági szereplő speciális fizetési módok esetében (például automatán keresztül történő fizetéskor) nem fogadja el valamennyi bankjegy- és érmecímletet. További tisztázó felvetésünkre, hogy az ilyen helyzetre vagyis az érmék elutasítására elegendő magyarázat-e a szolgáltató, kereskedő részéről, hogy lehet kártyával is fizetni, az MNB röviden és velősen annyit közölt: igen.
Az MNB azt is jelezte, hogy a jegybanktörvény egy másik passzusa alapján a készpénzben teljesített fizetés esetén – ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést is – 50 darabnál több érme elfogadására kizárólag a hitelintézet és a posta köteles. Így azon további kérdésünket, hogy ilyen, elutasítással találkozva hová fordulhat az ember, lényegében okafogyottá nyilvánították mondván: a kereskedő nem köteles valamennyi bankjegy-, illetve érmecímletet elfogadni. Hozzátették, évente egy-két hasonló esetben szokták őket keresni, de az említettek alapján a hely, ahol nem kérnek az aprókból – a megfelelő körülmények biztosítása esetén – nem szankcionálható.
Furcsa módon a történet másik véglete, hogy számos helyen meg éppen arra hivatkozva, hogy a kártyaelfogadó terminál nem működik lényegében készpénzfizetésre kötelezik a vásárlót. Igaz, jellemzően ott sem a zacskóban összegyűjtött aprókra számítanak.
Tavaly december 31-én összesen 98,4 milliárd forint összegű érme volt a készpénzforgalomban, amely 1,1 százalékát teszi ki az összes forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány értékének.
