A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak túlnyomó többsége szerint Ukrajnának nagyobb a felelőssége abban, hogy három év után sem ért véget az orosz-ukrán háború – derül ki az IDEA Intézet friss közvélemény-kutatásából.
A felmérés szerint a népesség fele gondolja azt, hogy Oroszországnak van nagyobb felelőssége abban, hogy a háborút még nem zárta le békekötés. Az ukránokat ugyan kevesebben okolják ezért, de sokaknak az a meggyőződése, hogy Oroszország és Ukrajna háborús felelősségének mértéke azonos, de legalábbis megoszlik. A nyugati hatalmak, illetve Ukrajna felelősségét hangsúlyozó narratívák elterjedtsége összességében növekedett az elmúlt két évben Magyarországon, de azok továbbra is a kormánypárti és a Mi Hazánk szavazói között számít dominánsnak, a társadalom más részeiben sokkal kevésbé.
Tízből három magyar gondolta azt idén februárban, hogy a két ország közül leginkább Ukrajna okolható a háború elhúzódásáért, de azt csak a felnőttek egytizede vallotta, hogy az ukránok felelőssége kizárólagos lenne. A felnőttek 16 százaléka a két ország háborús felelősségének mértékét azonos mértékűnek látta. A pártpreferenciák közötti eltérések jól láthatóak a kérdésben.
A kormánypárti és a Mi Hazánk szavazók túlnyomó többsége szerint a béke elmaradásért inkább az ukránok okolhatók, de legalábbis a háborúzó feleknek azonos felelőssége van.
A társadalom más rétegeiben viszont azok vannak többen, akik szerint Oroszország felelőssége nagyobb. A politikai preferenciáikban bizonytalanok majdnem fele is (46 százalék) inkább Oroszországot hibáztatja a békekötés elmaradásáért, sokkal kevesebben okolják ebben a körben az ukránokat (14 százalék).
A felmérés eredményei azonban abba az irányba mutatnak, hogy a nyugati hatalmakat, illetve Ukrajnát bíráló háborús narratívák támogatottsága ezzel együtt egyértelműen növekedett a magyar társadalomban 2023 márciusa óta (40-ről 47 százalékra). Abban viszont többségi egyetértés mutatkozik a magyar társadalomban (60 százalék), hogy a nyugati hatalmaknak Ukrajnát arra kell ösztönöznie, minél előbb kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.
A felnőttek legnagyobb hányada (47 százalék) úgy látja, a „Nyugatnak” úgy kell ösztönöznie Ukrajnát a béketárgyalások megkezdésére, hogy közben nem kell felajánlani számára előzetes NATO-, vagy az EU-tagság lehetőségét sem. Ez utóbbit csak a magyar felnőtt népesség 13 százaléka tartaná szükségesnek a béketárgyalások megkezdéséhez. Azt pedig csak a magyarok ötöde gondolja, hogy a „Nyugatnak” egészen addig kellene támogatnia Ukrajnát, ameddig vissza nem szerzi az Oroszország által annektált területeit – még az ellenzékieknek is mindössze egyharmada gondolkodik így.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. január 31. és 2025. február 7. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
