erőszak;könyvbemutató;harag;

Ahol a kommunikáció megszűnik, előkerül az erőszak. Uralkodni vágyásból, a „jogom van” érzésével, de nemtől függetlenül – hangzott el a könyvbemutatón

Nem tudunk jól haragudni

Viselkedni tanulunk meg csupán, közben pedig elfelejtjük, hogyan kellene a haragot valójában kezelnünk. Bemutatták Takács Hajnal Az erőszak mögött című könyvét.

„Mindenek bírája és ostoba földi féreg; az igazság letéteményese és a bizonytalanság, a tévedés kloákája; a mindenség dicsősége és ugyanakkor hulladéka” – írta Blaise Pascal francia fizikus az emberről és annak szörnyeteg természetéről. Arról, hogy hogyan lesz az első gyerekkori cukkolásból később egy házasságban rendszeresen elcsattanó pofon Bán Ágnes újságíró kérdezte Hodász András trénert, korábbi római katolikus papot, Németh Zsolt kriminológust és Az erőszak mögött című kötet szerzőjét, Takács Hajnalt a Vízivárosi Kurázsi által szervezett könyvbemutatón.

– A haragnak nagyon sokan a fogalmát is félreértik. A harag egy dühenergia és amikor ezt befelé fordítjuk, akkor szorongunk, ha kifelé, akkor agresszívak leszünk. A gond az, hogy amíg nem találjuk meg rá a megfelelő szavakat, kezelni sem tudjuk azt – emelte ki Takács Hajnal, aki egykori bántalmazottként írói, újságírói és jogvédő tevékenysége mellett tapasztalati traumaszakértőként is segít főleg családon belüli és kapcsolati erőszak áldozatain. Több száz esettel a háta mögött úgy tapasztalta, sokszor az emberek képtelenek még arra is, hogy felismerjék, nemhogy kommunikáljanak a bennük lappangó haragról. – Az a baj, hogy nem tanítják meg gyerekként, hogyan lehet helyesen haragudni – persze léteznek tanfolyamok, asszertív kommunikáció, különböző dühkezelési technikák –, de ha igazán megnézzük ezeket, akkor egy tudást sajátítunk el csupán ezekkel. A belső traumák felismerése és kezelése nélkül viszont igazából ez csak arra jó, hogy megtanuljuk, hogyan csinálhatjuk szépen az erőszakot. Erre tökéletes példa a passzív agresszió. – Takács Hajnal kiemelte, a fentiek miatt rengeteg bántalmazó nem is tudja, hogy bántalmazó, ahogyan sok bántalmazott sincs tisztában azzal, hogy napi szinten terrorban él. A haragot elfojtjuk, tabusítjuk és nem egy normális érzésként, reakcióként kezeljük, így aztán nem is foglalkozunk vele, honnan fakad. Hodász Andrásnak, aki évek óta trénerként párokkal is foglalkozik hasonló megélése volt a kérdésben: – Gyakran szembesülök azzal, hogy a felek nem ismerik fel, hogy haragszanak. Ezért a következő lépcsőre nem is lépnek tovább, nem is értik meg, honnan jön a dühük. Ennek pedig az az eredménye, hogy sokszor nem tanulunk meg úgy haragudni, hogy az ne legyen romboló, és furcsa lesz, hogy a düh kifejezhető lehetne erőszak nélkül is – mondta a tréner.

Infó

Az erőszak mögött 2024 óta kapható a Leviter Kft. és Nemzetközi NPL kiadó gondozásában.

Ahol pedig a kommunikáció megszűnik, előkerül az erőszak, erősítette meg Németh Zsolt kriminológus. Uralkodni vágyásból, a „jogom van” érzésével, de nemtől függetlenül. Ezek egy része ugyan képes hetekig, olykor hónapokig tematizálni a közéletet, de amíg felháborítóan elenyésző részük kap csak akkora nyilvánosságot, hogy az a döntéshozók figyelmét is felkeltse, addig hiánypótló lesz minden olyan kötet, mint amilyen Az erőszak mögött is.

A két egyfelvonásos darab, a Beszélő testek és Törés/vonalak rendező-koreográfusa Egerházi Attila, a társulat alapító-igazgatója.