A kilencedik alkalommal meghirdetett Estöri-Kreatív Történelmi Versenyverseny idén minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki: összesen 150 csapat, azaz mintegy 450 középiskolás diák jelentkezett a megmérettetésre, ami a számok szerelmeseinek is igazolja a verseny növekvő jelentőségét. Az Estöri alapkoncepciója jelentősen eltér a hagyományos történelemversenyektől. Nem csupán lexikális tudást mér, hanem komplex, interdiszciplináris megközelítést alkalmaz – Fontos szempontunk, hogy a diákok találkozzanak a történelemben az alternatívákkal, éljék bele magukat a kor emberének életébe, szembesüljenek dilemmákkal, és legyenek képesek a saját álláspontjuk bemutatására. A verseny a történelmi tudás elsajátítása mellett ezáltal a tájékozódó képességüket és érvelési kultúrájukat is fejleszti – olvasható a versenykiírásban is.
A verseny résztvevői háromfős csapatokban dolgoznak, és a középdöntőben előzetesen elkészített videóikkal és élő prezentációikkal mutatták be a II. világháború történetének egy-egy aspektusát. A tematikus fókuszt annak apropóján választották, hogy idén emlékezünk meg a konfliktus lezárásának 80. évfordulójáról. Elsődleges szerepet töltöttek be olyan kérdéskörök, mint a totalitárius diktatúrák hatása az egyes országokra, régiókra és azok lakóira, a háború jellege a frontokon és a hátországban, valamint a helytállás és szolidaritás máig ható példái.
A középdöntőben 14 vidéki, 2 határon túli és 8 budapesti csapat mérkőzött meg, rendkívül sokszínű módon megközelítve a témát: volt, aki családi történetet hozott, mások helytörténeti vonatkozásokat tártak fel, néhányan pedig kevéssé ismert történelmi alakok szemszögéből mutatták be a világégés eseményeit. Hiszen a történelem nem csupán évszámok és események tankönyvi sora, hanem egyéni és közösségi élményekből szőtt történetek hálója, amely különböző nézőpontokból is érvényes.
– Kiemelten fontosnak tartottuk, hogy a verseny használja a digitális forradalom által kínált lehetőségeket, hiszen ez a korosztály már ebben él. Az első versenyzőink akkor 16 évesek voltak. A generációjuk teljes mértékben együtt fejlődött a közösségi médiával és az új digitális eszközökkel. Úgy gondoltuk, hogy ahelyett, hogy tiltásra építenénk – például arra kérnénk a diákokat, hogy kapcsolják ki a telefonjaikat és ne használjanak digitális eszközöket –, inkább ki kell használni ezeknek az előnyeit
– emeli ki Czigány Balázs, a verseny egyik alapítója és fő szervezője.
Szerinte – a magyar oktatási rendszer erősen a lexikális tudásra épít, és éppen ezek az eszközök azok, amelyek részben ki tudják váltani a puszta adatmemorizálást. Persze nem azt mondom, hogy a lexikális tudás teljesen felesleges – hiszen megfelelő alap nélkül nem lehet egy kreatív projektet sem felépíteni –, de a történelemben az összefüggések megértése a kulcs, nem pedig az évszámok magolása.
Ezt a szemléletet erősítette meg Foki Tamás zsűrielnök is, aki a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium korábbi igazgatóhelyettese és történelemtanára: – Itt nem az a fontos, hogy hibázott-e egy adatot, hanem az, hogy milyen előadásmóddal, milyen ötlettel elevenítette fel a történelmet. Ebben rejlik a verseny sikere.
Azt mondja, az Estöri legnagyobb erénye, hogy – olyan készségeket fejleszt, amelyek alapvetően fontosak: kommunikáció, kooperáció, kreativitás. Az iskola ezeket általában mérsékelten fejleszti, de a mai fiatalok egy része már tudatosan látja, hogy ezek révén tud előrébb lépni – nemcsak az egyetemi tanulmányok során, hanem az életben is.
A zsűrielnök arra is rámutatott, hogy ez a fajta történelemértelmezés sokkal mélyebb megértést eredményez, mint a hagyományos, adatokra építő megközelítés: – A verseny során a diákok megtanulnak belehelyezkedni egy adott korszakba, és a saját szemszögükből kell bemutatniuk például, hogy Esterházy Miklós nádorként hogyan gondolkodhatott a Habsburgokról vagy a törökökről. Ezek egyáltalán nem triviális kérdések, hiszen a tankönyvek gyakran leegyszerűsítik ezeket a problémákat, vagy régi ideológiai sémák torzítják az értelmezésüket. A verseny viszont lehetőséget ad a diákoknak, hogy ezeket a kérdéseket vitassák, árnyaltabban szemléljék – és ez már önmagában izgalmas kihívás.
A kezdeményezés gyökereibe tekintve Czigány Balázs elmesélte,
induláskor szerettek volna egy olyan történelmi versenyt létrehozni, amely fókuszáltabban bemutatja az Esterházy család örökségét. – Úgy gondoltuk, hogy méltatlanul kevés figyelmet kapott a történelemoktatásban, holott a család elmúlt 350-400 évében kulturális téren rengeteg maradandó értéket hagyott maga után.
– valamint hiánypótlónak is bizonyul az Estöri, hiszen amíg az –- OKTV egy rangos verseny, amelynek nagy súlya van a továbbtanulás szempontjából, ha megnézzük, a versenyszisztémája az 1940-es, 50-es évek óta alig változott.
Az Estöri fejlődése során ugyan a tematika évről évre változott, az alapkoncepció – az innovatív és interaktív megközelítés – mindvégig megmaradt. A soron következő, tizedik évad pedig különleges jubileumot jelent a verseny történetében. Czigány Balázs elárulta, hogy meglepetésekkel készülnek, és valószínűleg visszatérnek az Esterházy-örökség tematikájához. Nagy hangsúly lesz például az “ősi helyszínen”, a kismartoni Esterházy-kastélyon a következő évadban. A szervező azt is megemlítette, hogy a Covid-járvány előtt rendszeresen rendeztek nyári egyetemeket Ausztriában, a Esterházy-kastélyban és a Fraknói várban, ahol az adott témát még mélyebben körüljárták. A tervek szerint ezek a programok a jövőben újraindulhatnak, tovább gazdagítva a verseny által nyújtott tanulási lehetőségeket, “észrevenni a párhuzamokat, és levonni a megfelelő következtetéseket”. – Ha ezt megteszik, akkor később aktív társadalmi szereplőkké válhatnak, felismerhetik a közösségek erejét és az együttműködés fontosságát. – zárja Czigány Balázs.
