Szijjártó államtitkárának a gépét nem engedte leszállni a bosnyák kormány

„Március 3-án Magyar Levente külügyi államtitkár hivatalos találkozóra utazott volna Szarajevóba és Banja Lukába. Miután a bosnyák kormány nem adott engedélyt a berepülésre, a rendelkezésre álló időkeretbe csak a Banja Luka-i látogatás fért bele. Keressük az alkalmat a szarajevói konzultációk lefolytatására” – közölte a 444 kérdésére válaszolva a magyar külügy.

A portál azt követően kereste meg a tárcát, hogy kiderült, a boszniai védelmi miniszter, Zukan Helez megtiltotta egy magyar katonai repülőgép leszállását Bosznia-Hercegovinában. Helez az erről szóló Facebook-bejegyzésében közölte, úgy véli, a magyar katonai repülőgép érkezésének célja Dodik és köreinek támogatása lehetett Bosznia-Hercegovina destabilizálásában. Megjegyezte, az engedély megtagadása miatt az elmúlt három napban „óriási nyomásnak volt kitéve, nemcsak a nemzetközi közösség egy részéről, hanem belföldi szereplők részéről is”.

Maga Magyar Levente hétfőn Banja Lukában a Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón az MTI szerint közölte, külföldről konstruált jogi boszorkányüldözés zajlik Dodik ellen, Magyarország viszont támogatásáról szeretné biztosítani őt. Megjegyezte, az országot a Nyugat a mai napig „gyarmatként kezeli, sőt egyre fokozódó mértékben gyarmatként kezeli, egy olyan idejétmúlt birodalmi gondolkodás jegyében, amely a múltban számos tragédiához vezetett”. Magyar Levente ezért mindenkit felszólított arra, hogy hagyjon fel ezzel a gyakorlattal, „hiszen amellett, hogy a Nyugat jelenleg egy borzalmas háborút tüzel tovább Ukrajnában, nem átall a Balkán szívében is olyan folyamatokat indukálni, olyan folyamatokat támogatni, amelyek szintén tragédiához vezethetnek”.

Többek közt arra is kitért, elmúlt az az idő, „amikor Magyarország tétlenül szemléli a balkáni eseményeket, amikor elszenvedői vagyunk ezeknek az eseményeknek”. „Ezért az utóbbi években, hónapokban egy olyan Balkán-politikát fogalmaztunk meg, és hajtunk végre, amelynek keretében cselekvő szereplői lettünk a térségbeli folyamatoknak, ellentartunk azoknak a nyugati törekvéseknek, amelyek destabilizációt idéznek elő” – közölte. Hozzátette, nem a boszniai szerbek a destabilizáció tényezői, hanem „az a nyugati, érzéketlen gyarmati vircsaft, amelyik ennek az országnak a szétfeszítésén dolgozik”.

Mint arról lapunk is beszámolt, nemrég a szarajevói szövetségi bíróság bűnösnek találta Milorad Dodikot a nemzetközi főképviselő határozatainak megszegése vádjában, s egy éves börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, a másodfokú döntés várhatóan még az év vége előtt születik meg. Dodik számára nem is a börtönbüntetés fájdalmas, hiszen ezt mintegy 18500 eurónak megfelelő összeggel megválthatja, hanem amennyiben az elsőfokú ítéletet helybenhagyják majd, akkor hat évig eltiltanák a közügyektől.

Dodik évek óta azzal fenyeget, hogy ki akarja szakítani Boszniából a Szerb Köztársaságot. Az ítélet hátterében is ez a jogvita áll. A boszniai szerb parlament még 2023-ban fogadott el egy törvényt, melynek értelmében a nemzetközi közösség magas rangú boszniai képviselőjének döntéseit nem lehet közzétenni a Republika Srpska Hivatalos közleményében. Tehát Christian Schmidt főmegbízott döntéseit nem fogadják el a köztársaság területén. Röviddel ezután Schmidt megsemmisítette a jogszabályt, de Dodik aláírta a szeparatista törvényt. A boszniai szerb törvények értelmében a szarajevói alkotmánybíróság döntéseit sem kell nyilvánosságra hozni. A Bosznia-Hercegovina alapjait megkérdőjelező boszniai szerb döntések után Christian Schmidt módosította az ország büntető törvénykönyvét, amely kimondja: a főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása bűncselekményekkel ér fel.