Európai Parlament;jogállamiság;Bóka János;szuverenitásvédelmi törvény;

Bóka János

„Ez tűrhetetlen, ennek véget kell vetni” – Bóka János levélben szólította fel az EP-frakciókat, hogy vonják vissza a Magyarországgal szembeni keresetüket

„A néppárti és balliberális frakciók magyar képviselőinek” pedig azt üzente, tisztázzák viszonyukat az Európai Parlament döntéséhez.

Az Európai Parlament néppárti és balliberális többsége Magyarország, a magyar emberek és a demokratikusan megválasztott kormány ellen dolgoznak. Ez tűrhetetlen, ennek véget kell vetni” – jelentette ki Bóka János európai ügyekért felelős miniszter hétfőn a Facebook-oldalán.

Bóka leszögezte, az Európai Bizottság 2023. decemberében elismerte, hogy Magyarország teljes mértékben teljesítette az igazságügyi függetlenséggel kapcsolatos feltételeket, így Magyarország megkapott 10,2 milliárd euró kohéziós forrást. Egyben úgy vélte, „a döntést követően Magyarország ellen megindult példátlan médiakampány és az álcivil szervezetek lobbitevékenysége 2024 márciusára beérett. Az Európai Parlament az Európai Néppárt és a balliberális frakciók támogatásával az Európai Unió Bíróságához fordult azért, hogy Magyarország és a magyar emberek egyáltalán ne jussanak uniós forrásokhoz. Egyetlen eurócenthez sem!

Hozzáfűzte, hétfőn levélben szólította fel ezeknek a képviselőcsoportoknak a vezetőit, hogy vonják vissza a keresetüket. „A néppárti és balliberális frakciók magyar képviselőit pedig felszólítom, hogy tisztázzák viszonyukat az EP döntéséhez. Miért akarják, hogy a magyar emberek egy fillért se kapjanak az őket megillető uniós forrásokból?” – tette fel a kérdést a miniszter.

Mint megírtuk, nemrég több ország is perbe szállt a szuverenitásvédelmi törvény miatt a magyar kabinet ellen. Az Európai Unió Bíróságán folytatott pert az Európai Bizottság (EB) indította, mert szerintük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény uniós jogot sért. Az EB oldalán az Európai Parlament, majd a február 27-ei határidőig összesen 16 ország jelezte támogatását. Az ügyhöz számos olyan ország csatlakozott, amely hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a jogállamiság védelmére, mint például Németország, a Benelux és északi tagállamok (Belgium, Luxemburg, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia), de az elsők között jelentkezett be Csehország is. A napokban még Lengyelország, Észtország, Litvánia, Írország, Spanyolország és Portugália is jelezte részvételi szándékát. Külön érdekes, hogy a nem EU-tagállam Norvégia is részese lett a mostani bírósági eljárásnak.

Egyébként az eddigi rekorder per, amelybe tizenöt tagállam szállt be az Európai Bizottság oldalán szintén egy magyar törvényről szólt, a gyermekvédelminek nevezett homofób törvény ügyéről, amely bírósági értékelése még mindig tart.

Hétfő délután újraindították a nem invazív gépi lélegeztetést.