A nagymamámat végül kiselejtezték –
bár húsz éve halott volt már akkor.
A fotel, mely őrizte
ülepének nyomát
az utcán, a ház előtt
guggolt kibelezve.
A könyv is, amelyben
könyvjelzőjét hagyta,
tűzben égett el, amikor
a lemenő nap ásított a nyárban
a házakra unottan, csúfosan és lomhán.
A kukások elkéstek, azt hiszem –
egy eltévedt cigarettacsikk
ölte meg a lomokat.
A guberálók dohányfüstben ültek,
mikor a téren fellobbant a láng.
Orrfacsaró bűzzel égtek az emlékek,
pont úgy, mint azok a nyomorultak végül,
akikkel többé nem számolt senki
’44 nyarán a lágerekben.
Fehér Enikő Felícia fordítása
Tatyjána Karveranova
magyar és orosz zsidó felmenőkkel rendelkező holokauszt-túlélő, aki egy lágerben született 1945-ben. Az édesanyjával életben maradtak. Izraelben él.
