Európai Unió;Ukrajna;Orbán Viktor;Kossuth Rádió;uniós csúcs;rendkívüli csúcstalálkozó;uniós tagság;

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a brüsszeli Közmédia Központban 2025. március 7-én.

Orbán Viktor: Ma még úgy tűnik, hogy vétóztam

Szép dolog a segítség, és az ukránoknak szükségük is van rá. De úgy nem lehet őket megsegíteni, hogy közben mi tönkremegyünk – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A Ukrajna EU-tagságáról szóló szavazáson az agrárium, a közbiztonság és a szabad munkaerő-áramlás is téma lehet. Orbán szeretné elkerülni, hogy árstopokat kelljen bevezetni az elszabaduló infláció miatt. A USAID-pénzekről azt mondta, a szükséges jogszabályok húsvétra elkészülhetnek. 

„Ma még úgy tűnik, hogy vétóztam. De csak hetek kérdése, és ki fog derülni, hogy ezekre a célokra nincsen pénz. Itt az ideje komolyan gondolkodni a háború utáni Ukrajna finanszírozásáról. Akarjuk-e, hogy a magyarok pénze elmenjen mind Ukrajnába. Szerintem ezt mi nem akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Brüsszelből, a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs után péntek reggel. 

Mint arról beszámoltunk, a huszonhat tagállam meg tudott egyezni Ukrajna támogatásáról, Magyarország nevében Orbán Viktor csak az Európa védelméről szóló megállapodást támogatta a csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. A döntés azután született, hogy Orbán Viktor korábban jelezte, vétózni fog, nem fogadja el, hogy az EU további katonai támogatásáról biztosítsa Ukrajnát, a többi tagállami vezető pedig úgy döntött, egyszerűen nélküle áll ki az orosz támadás alatt álló kelet-európai országért. Ez azt is jelenti, hogy az Ukrajna katonai támogatásáról szóló megállapodást önálló függelékként adják ki.

A kormányfő azt már az éjszakai sajtótájékoztatóján kifejtette, azért vétózott, mert nem támogatja Ukrajna megerősítését, hogy tovább tudjon harcolni, szerinte ehelyett inkább Donald Trump amerikai elnököt kellene támogatnia a béketárgyalásai sikerességében.

A szokásos pénteki rádióinterjújában arra a kérdésre, hogy mi volt az, amiről európai kollégái nem tudták meggyőzni, Orbán elmondta: nem újdonság, hogy Magyarország és a többi 26 tagállam között véleménykülönbség van, ezt valahogy mindig áthidalták. Ez azonban már nem lehetséges, mert a véleménykülönbség már nem az említett felek, hanem az Egyesült Államok és az általuk vezetett „békepárti” országok csoportja és 26 európai uniós ország között áll fönn – mondta. 

„A dilemma középpontjában az áll, hogy mi legyen: folytassuk a háborút, vagy legyen béke. Mi három éve mondjuk, hogy legyen vége. A magyarok nem, vagy csak nagyon nehezen bírják ki a gazdasági következményeit egy ilyen háborúnak. Most az amerikaiak megérkeztek, és ők is azt mondták, amit mi, ezen dolgoznak” 

– fogalmazott a kormányfő.

Orbán szerint azért jött össze a mostani EU-csúcs, hogy a többi 26 ország egy alternatív, ezzel ellentétes stratégiát rakjon össze, hogy rávegyék az ukránokat, van értelme folytatni a háborút, miután az USA kiszállt annak finanszírozásából. Szerinte az oroszok állnak nyerésre a frontvonalon, és nincs ésszerű alapja az európai vezetők álláspontjának, emellett súlyos pénzügyi következményekkel számolhat az EU, ha átveszi Ukrajna finanszírozását a Kijev mögül kihátráló USA-tól. „Ha ezt végigviszik az európaiak, akkor az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra” – mondta.

Orbán szerint a NATO-ban is megváltoztak az erőviszonyok, már a békepártiak vannak többségben, onnan sem fog ide pénz érkezni. Eközben nemcsak az ukrán hadsereget, hanem az ukrán államot is finanszírozni kellene, miközben Európának is meg kell erősítenie a haderejét, ami a harmadik nagy tétel – sorolta Orbán.

Szerinte ehhez jön még Ukrajna EU-tagsága, ami szintén óriási összeg. „Ennyi pénz nincs, ez így nem fog menni, ezt majd újra kell gondolni. Ma még úgy tűnik, hogy vétóztam. De csak hetek kérdése, és ki fog derülni, hogy ezekre a célokra nincsen pénz. Magyarországnak készen kell állnia erre a helyzetre, itt az ideje komolyan gondolkodni a háború utáni Ukrajna finanszírozásáról. Akarjuk-e, hogy a magyarok pénze elmenjen mind Ukrajnába. Szerintem ezt mi nem akarjuk” – mondta.

Ezután az interjúban arról a péntek éjszakai bejelentéséről kérdezték a miniszterelnököt, hogy véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna EU-tagságáról, melyet elmondása szerint úgy fognak lebonyolítani, ahogy a nemzeti konzultációkat szokták.

„Szép dolog a segítség, és az ukránoknak szükségük is van rá. De úgy nem lehet őket megsegíteni, hogy közben mi tönkremegyünk. Az európai uniós tagság szerintem ma azt jelentené, hogy Európa tönkremegy, benne a magyar gazdaság is” 

– vélekedett. Hozzátette, még nincs itt az ideje, hogy Ukrajna tagságáról felelősen lehessen dönteni.

Szerinte Magyarországon Ukrajna EU-tagságát elsőként az agrárium érezné meg a nagy mennyiségű „génmódosított, sokkal lazább termelési feltételek mellett előállított” áruk miatt, valamint Ukrajna nem a közbiztonságáról volt híres, ezért felelőtlenség lenne az ukrán polgárok szabad mozgását és a szabad munkaerő-áramlást lehetővé tenni. A véleménynyilvánító szavazás szerinte ezeknek a kérdéseknek a tisztázására lesz megfelelő.

Mindenki hadd mondja el a véleményét, a kérdés egyszerű igen, nem – mondta. Orbán nem árulta el, pontosan mikor tartják meg a szavazást, de hangsúlyozta: igyekszik tető alá hozni, „amilyen gyorsan csak lehet.”

„A jó hír, hogy haladnak, a rossz hír, hogy nem elég gyorsan” – fogalmazott Orbán, amikor a belengetett árstopokról kérdezték. A miniszterelnök szeretné elkerülni a hatósági árak bevezetését, elmondása alapján a kereskedelmi láncok és a nemzetgazdasági miniszter között már folyik az egyeztetés az árrés csökkentéséről.

Megismételte Nagy Márton fenyegetését, miszerint a boltoknak még egy hetük van arra, hogy megfékezzék a magas árakat. A USAID-pénzek magyarországi felhasználásával kapcsolatban pedig azt mondta, azok húsvét környékére el is készülhetnek a korábban beígért vonatkozó jogszabályok.

A nemzeti konzultáció mintájára. A kormányfő azért vétózott, mert szerinte Magyarország nem támogatja Ukrajna megerősítését, hogy tovább tudjon harcolni. A miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatóján emellett azt állította, hogy nem Milorad Dodik kimenekítésére mentek a TEK-esek Boszniába.