A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt várja a kiskereskedelmi láncoktól, hogy egy héten belül, jövő hét elejére jelezzék szándékaikat az infláció megfékezésével kapcsolatban – derül ki a tárca szerdai közleményéből.
Az NGM úgy gondolja, hogy az önkéntes árcsökkentést elsősorban alapvető élelmiszerek esetében indokolt alkalmazni, amelyek a korábbi árstop, majd a kötelező akciózás keretében érintettek voltak, illetve ezen élelmiszerek helyettesítésére szolgálnak. Ilyen termékek főként a csirkehús, a sertéshús, az étolaj, a tojás, a tej és a tejtermékek, a liszt, a cukor, valamint az egyéb alapvető élelmiszerek.
„Az önkéntes árcsökkentés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy a kereskedelmi szereplők a jelenleg alkalmazott árrésük mérséklésével járuljanak hozzá az élelmiszerárak stabilizálásához. (…) A minisztérium elvárása, hogy a kereskedők olyan önkéntes megoldással álljanak elő, amelynek eredményeként az élelmiszerinfláció érdemben csökken és az alapvető élelmiszerek árai elfogadható szintre mérséklődnek” – olvasható a tárca közleményében.
Egyúttal kilátásba helyezték, hogy ha az önkéntes árkorlátozás nem vezet eredményre, úgy a Nemzetgazdasági Minisztérium kész hatósági eszközökkel beavatkozni az árnövelőkkel szemben.
Reagáltak a boltok a kormány egyhetes ultimátumára
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) élelmiszer-kereskedő vállalatai a Portfolio érdeklődésére közölték: folytatják a boltok az eddigi akciózási tevékenységüket, de beszállítói együttműködés nélkül nem lehet tartós árcsökkentést elérni. A minisztérium mellett a Gazdasági Versenyhivatal is közleményt adott ki, amelyben azt írták, figyelik, hogy ne alakulhasson ki versenykorlátozó együttműködés a piaci szereplők között.
Az Orbán-kormány a repülőrajtot vett januári infláció után azt közölte a kereskedőkkel, hogy ha rövid időn belül nem fékezik meg az élelmiszerek drágulását, akkor ismét hatósági árakhoz nyúlnak. Nagy Márton nem először fenyeget az árstop újbóli bevezetésével, annak ellenére, hogy a korábbi árbefagyasztások egyrészt áruhiányhoz és ellátási válsághoz, másrészt többletinflációhoz vezettek. A kereskedők pedig az árstopos termékeken elszenvedett veszteségüket más termékek árának extra emelésével kompenzálták.
Nincs értelme az újra belengetett árstopnak, a kereskedelmi cégek más termékek áraiba építik majd be az elvesztett profitotBekövetkezett, amit Orbán Viktor ígért, bár nem úgy, ahogy elképzelte, januárban a gazdaság helyett az árak vettek repülőrajtot