festmény;gyűjtemény;műgyűjtő;

Tóth Pál Sándor gyűjteménykezelő Kun Fruzsina festményével

A gyűjteményépítő

A művészet sosem egy ecsetvonással kezdődött és a keretezéssel végződött a történelemben. Az alkotások bemutatását és értékesítését is keretezni kell, és érdemes a művek születését is színesen lefesteni. Mindez hozzátartozik a művészek reputációjához, ezért retorikakurzust is tart nekik Tóth Pál Sándor. A független gyűjteménykezelő azon kevesek egyike a műtárgypiacon – a hazain talán egyedülálló –, akik a kortárs műveket adatbázisba rendszerezik. Esztétaként végzett, de szereti megfogni a festményeket, miután őt is képesek erősen megfogni azok.

Mitévő legyen a műgyűjtő, ha már betelt képekkel az otthona, és már az iroda és a nyaraló falaira sem fér műtárgy? Tóth Pál Sándor gyűjteménykezelő ezen a helyzeten segít: a művekről adatbázist készít és befotózza azokat, majd tanácsokkal látja el megbízóját, hogyan kapcsolódjon be a művészeti életbe. Illetve a művészeknek is segít, hogy felfigyeljenek rájuk a gyűjtők.

– Bár itthon számos múzeumnak van gyűjteménykezelője, akik az adott intézmény anyagát dolgozzák fel, úgy tudom, az országban én vagyok az egyedüli független gyűjteménykezelő, aki segít a kortárs vállalati és magángyűjteményeket rendszerezni – mondja Tóth Pál Sándor, aki már húsz éve működik a szakmában. Korábban a budapesti Deák Erika Galériát vezette, ahol megtapasztalta, hogy egyes vásárlóknak problémát okoz, hogy a növekvő kollekciójukat átlássák.

– Tudtam, hogyha egy gyűjteményt rendben kezelnek és a művek adatait pontosan regisztrálják, akkor annak az értéke jelentősen megnő, szemben egy olyan kollekcióval, amelynek a műveiről nincs pontos képe a tulajdonosnak 

– vallja a szakember.

Noha esztétika szakon végzett, időközben rájött, hogy sokkal gyakorlatibb ember. Szeret műtárgyakkal bánni, nem fél azokat megfogni, arrébb rakni, sérülésmentesen becsomagolni és tárolni vagy azokból kiállítást installálni.

– Az egyik ügyfelemnek több száz darabos gyűjteménye van, és ő elég aktívan rendez a műveiből kiállításokat, hogy azokat megossza a szélesebb közönséggel. Ezért a műtárgyait leltározni kell, illetve elő kell készíteni, hogy szállíthassuk azokat az adott galériába – mondja Tóth Pál Sándor, aki a munkájához a gyakorlatot nem az egyetemi órákon, hanem a nemzetközi vásárokon szerezte meg, amikor még galériában dolgozott.

Százötvenhat nap – ennyi időn keresztül szóltak összesen a légvédelmi szirénák Harkiv megyében 2024-ben. Az azonos nevű megyeközpontban 62 napon át. A légvédelmi szirénákat akkor kapcsolják be, ha az orosz bombázók felszállását észlelik a bázisaikról, közeledő rakétákat vagy drónokat detektálnak a légtérben. Utóbbiak a leggyakoribbak: az iráni Sahed kamikazedrónok licence alapján gyártott orosz Gerány-1-es és 2-esek százával indulnak éjszakánként gyilkos útjukra, hogy civil épületekbe, utcákba, autókba csapódva álmatlan éjszakákat okozzanak a Kelet-Ukrajna szerte a polgári lakosságnak.