Orbán Viktor szerint tudomány nélkül a nemzetünk, a kultúránk kirojtosodik, ellaposodik és asszimilálódik

Ha meg akarunk maradni abban a kulturális minőségben, amit magyar civilizációnak lehet nevezni, akkor jelen kell lennünk ott, ahol a világ legnagyobb szellemei alkotnak. A tudomány – mellette a kultúra és a sport – olyan terület, ahol bizonyítanunk kell, hogy a magyaroknak joguk van a létezésre a teljesítményük okán – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új, szegedi központjának pénteki átadásán. – Ha nem vagyunk ott a tudományban a világ legjobbjai között, akkor szép lassan nemcsak onnan fogunk kikopni, hanem az egész kultúránk, országunk kirojtosodik, ellaposodik és asszimilálódik – festette borúsabbra a képet a miniszterelnök.

Orbán az ünnepség keretében rendezett panelbeszélgetésen, kifejtette, Magyarország az innovációra fordított összeg tekintetében az Európai Unióban jelenleg a 21. helyen áll, és szerint az a cél, hogy 2030-ra az EU, 2040-re pedig a világ tíz legjobbja közé kerüljünk. Állítja, abban közmegegyezés van Magyarországon, hogy anélkül nem tudunk versenyképesek lenni, talán megmaradni sem, ha ezt az áttörést nem hajtjuk végre a tudomány területén – tette hozzá.

A beszélgetésen Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a jövő generációi nevében megköszönte a magyar kormánynak, hogy forrást biztosít az MCC szegedi központjához hasonló projektekre, mert szerint ez az a befektetés, amely legjobban kamatozik Magyarország számára. A professzor  szerint a magyar egyetemi képzés világszínvonalú, köszönhetően a rengeteg kiemelkedő tanárnak. Ugyanakkor kiemelte, hogy a világ legjobbjai között található kutatócsoportok vezetői közül sokan magyarok, de túlnyomórészt külföldön dolgoznak. – Közülük minél többeket haza kell hozni, hogy Magyarországon érjenek el korszakalkotó felfedezéseket. Példaként említette a német Max Planck Társaságot – amelynek az utóbbi hat évben öt Nobel-díjasa volt –, valamint a Kínában a szakemberek hazacsábítása érdekében indított programot. 

Az is emlékezetes, hogy amikor 2023 októberében kiderült, hogy Krausz Ferenc elnyerte a fizikai Nobel-díjat, a fizikus a HVG-nek és a Hír TV-nek adott interjúban arra hívta fel a figyelmet: „Emlékeztetnünk kell magunkat, hogy egyedül nem megyünk semmire, ez a XXI. század. Különösen fontos, hogy a tanári szakma becsületét próbáljuk meg minél előbb helyreállítani.” Ő maga Münchenben él és dolgozik.

Nemrég Radó Péter oktatáskutató a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy a magyarországi oktatást buta, kontrollmániás menedzserszemlélet uralja, és lassú, de folyamatos a leépülés. Mint mondta ennek egyik fő oka a pedagógushiány, a döbbenetes mértékben szétaprózódott iskolarendszer. Jól jellemzi a helyzetet a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsora, amit a Népszava vett észre, hogy egyre több az idős pedagógus, nagyjából minden hatodik idősebb 60 évesnél a magyarországi általános iskolákban. Ez 11 ezer főt jelent, amihez képest a 35 évesnél fiatalabb pedagógusok száma mindössze 8,7 ezer fő volt a 2023/2024-es tanévben.